A jó példa legyen ragadós!

• Magyarország is részt vesz a következő Európai Közlekedésbiztonsági Csereprogramban.
• A súlyos közlekedési szabályszegéseknek legyenek határokon átnyúló következményei!
• Gyorsabban javulhat a közlekedésbiztonság, ha tanulunk a máshol bevált megoldásokból.

Magyarország is részt vesz 2023-2025 között új országok és új témák bevonásával újrainduló Európai Közlekedésbiztonsági Csereprogramban (EURSE) – nyilatkozta a Közlekedésbiztonságnak dr. Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára.

Az EURSE azáltal, hogy segíti az egyes uniós tagállamokban a közlekedésbiztonság javítására kidolgozott és sikeresen alkalmazott gyakorlatok elterjedését, közvetve hozzájárul az Európai Unió hosszútávú célkitűzésének, a „zéró jövőképnek” a megvalósításához, azaz, hogy 2050-et követően lehetőség szerint már senki ne halljon meg közlekedési balesetben az unió útjain. Egyszersmind támogatja annak az időközi célnak az elérését is, mely szerint 2030-ra a 2019-es adatok felére kell csökkenteni a halálos áldozatot követelő és súlyos kimenetelű közúti közlekedési balesetek számát.

Hegyaljai Mátyás emlékeztetett arra, hogy az EURSE projekt kísérleti szakaszában 2019 és 2022 között az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) irányításával 12 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Portugália. Románia, Spanyolország és Svédország) vett részt.

A kísérleti projekt célja már akkor is az együttműködés elősegítése volt olyan más uniós tagállamokkal, amelyek a támogatott tagállamok által hasznosítható tapasztalatokkal rendelkeznek a közúti közlekedésbiztonság szempontjából releváns, innovatív és hatékony intézkedések végrehajtása terén. Ennek a projektnek az eredményeként fejlesztették a kerékpáros infrastruktúrát holland mintára Litvániában, harmonizálták a nappali és éjszakai városi sebességkorlátozást Lengyelországban, döntöttek új nemzeti közlekedésbiztonsági stratégiák elfogadásáról Görögországban és Portugáliában.

Az azonos fő céllal újraindított EURSE-projekt most kilenc olyan uniós tagállamra – köztük hazánkra – összpontosít, amelyről már megállapították, hogy jelentős potenciállal rendelkeznek a közúti közlekedésbiztonság gyors javulásának eléréséhez.

Az EURSE projekt elsősorban a támogatott országok döntéshozóit és közlekedésbiztonsági szakembereit célozza, akik egyebek között támogatást kapnak ahhoz, hogy például miképpen érveljenek a közlekedésbiztonságot rövid távon érezhetően javító különböző intézkedések mellett, hogyan vezessék be azokat, valamint segítséget kapnak a hosszútávú strukturális fejlesztésekhez. A projektbe számos közlekedésbiztonsági partnert, köztük az ipari szereplőket és a civil társadalom tagjait is bevonnak.

Magyarországon, mint köztudott, a közlekedésbiztonság kérdése több tárca illetékességébe tartozik. Arra a kérdésre, hogy június elsején miért a Belügyminisztériumban tárgyalt az ETSC delegációja, a tárca helyettes államtitkára elmondta: Tény, hogy a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos feladatok Belügyminisztérium, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium között oszlanak meg, azonban a közlekedésrendészet, mint a jogérvényesülés biztosításának egyik legfontosabb eszköze a BM hatáskörébe tartozik. Ugyancsak a Belügyminisztérium felügyelete alatt működik a rendőrség, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. Ezek, tevékenységük révén külön-külön is fontos szerepet játszanak a közlekedési kultúra fejlesztésében. Az ETSC ügyvezető igazgatója – erre is figyelemmel – közvetlenül a Belügyminisztériumot kereste meg Magyarország projektben való lehetséges részvételével kapcsolatban.

Ami a június elsejei találkozót illeti, Hegyaljai Mátyás elmondta: Az ETSC 2023 márciusa és júniusa között mind a kilenc támogatott tagállamban magas szintű projektindító ülést szervezett, melyek konkrét célja a politikai támogatás biztosítása, a jövőbeli együttműködés kereteinek és a prioritásként kezelendő témák összeállítása, meghatározása volt, az egyes tagállamok nemzeti stratégiáival összhangban.

A találkozó egy döntéshozói szintű projektindító esemény volt, amelyet szakértői szintű rendezvények és szakértői csereprogramok követnek majd.

A megbeszélésen (Magyarország vonatkozásában) fejlesztendő kulcsterületekként nevesítették a gyorshajtások visszaszorítását, a közlekedési szabályok fokozottabb betartásának elérését (különösen az útkereszteződésekben), az ittas járművezetés gyakoriságának visszaszorítását, továbbá a sérülékeny csoportok (mint például a gyermekek és az idősek) védelmét. Ezek azok a közlekedésbiztonsági kihívások, amelyek hatékony kezelése alapjaiban járulhat hozzá a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséhez, a közlekedésbiztonság javulásához.

A projekt következő szakaszában a támogató tagállamok az említett kulcsterületek vonatkozásában osztják majd meg a hazai szakértőkkel a szabályozási modellekre, intézkedésekre és infrastrukturális megoldásokra vonatkozó jó gyakorlataikat. Az információk megosztására és a tapasztalatcserére konferenciák, tematikus műhelymegbeszélések és tanulmányi látogatások mellett a résztvevők számára hozzáférhető online platformon keresztül is sor kerül a projekt teljes tartama alatt.

Magyarország is elkötelezte magát amellett az uniós célkitűzés mellett, mely szerint 2019-hez képest 2030-ra felére kell csökkenteni a halálos kimenetelű és a súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetek számát. Hegyaljai Mátyás ezzel kapcsolatban rámutatott, Magyarország régóta elkötelezett a közlekedésbiztonság javítását célzó különböző intézkedések mellett mind hazai, mind uniós szinten.

Nemrég az ETSC kezdeményezte a közlekedésbiztonságra különösen veszélyes szabálysértésekkel kapcsolatos információk, határokon átnyúló cseréjét. Hegyaljai Mátyás erre is utalva megjegyezte: Az információcseréről szóló irányelv (CBE irányelv) elfogadása már a 2011-es magyar uniós elnökség munkájának is az egyik prioritása volt, és a Salzburg Fórum égisze alatt ezen a téren Magyarország a kezdetektől aktív szerepet vállalt a régiónkban a jogsértések felderítésében és a szankciók érvényesítése terén egyaránt.

Emlékeztetett: Bulgária, Horvátország, Ausztria és Magyarország már megállapodott „közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről”, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásáról. Mindez az érintett országok vonatkozásában már nem cél, hanem gyakorlat.

Magyarország támogatja az Európai Bizottság 2023. március 1-jén közzétett közlekedésbiztonsági csomagjában szereplő egyes jogalkotási javaslatok elfogadását a CBE irányelv hatályának és együttműködési formáinak kiterjesztésére, és azt is, hogy egyes járművezetéstől eltiltások ne csak abban a tagállamban legyenek érvényesek, ahol a döntést meghozták, hanem az Európai Unió egészében – szögezte le a BM helyettes államtitkára.

Hozzátette: Annak érdekében, hogy a személyi sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek száma a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen, messzemenőkig nyitottak vagyunk a projekt keretében folytatott együttműködésre. Különösen hasznosnak tartjuk a bevált gyakorlatok cseréjét célzó együttműködést, továbbá a tanulmányi látogatások és a csereprogramok lehetőségét.

Dr. Hegyaljai Mátyás úgy vélte, a rendészeti munka, a gépjárművezető-képzés és az infrastruktúra-fejlesztés egyaránt fontos a hazai közlekedésbiztonság javítása érdekében. Továbbá, hogy az azonosított kulcsterületeken jó gyakorlatok mentén mind a közlekedési kultúra, mind a jogkövetkezmények érvényesítése fejleszthető. Jelenleg a támogató tagállamokra vár a hatékony megoldási lehetőségek azonosításának és megosztásának feladata. Azok hazai környezetbe implementálása – a 2019-2022-es kísérleti szakasz tapasztalatai alapján – a mostani hároméves ciklus végére várható.

Azonban a kísérleti szakasz arra is rávilágított, hogy a támogatott országok jelentős haladást tudnak elérni közlekedési kultúrájuk fejlesztése, közlekedésbiztonságuk javítása érdekében más országok megoldásaira és tapasztalataira építve. Magyarország ezért is csatlakozott a programhoz – fogalmazott dr. Hegyaljai Mátyás, a BM európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára.

F.Gy.A.