A kezdők szerencsétlensége
- A magyar szabályozás megengedőbb az Európai Uniós átlagnál.
- A legtöbb országban a 18 év alattiak egyedül nem vezethetnek!
- Miért okoznak olyan sok közlekedési balesetet a kezdő vezetők?
- Nem tilos a szülőnek beülni egy ideig a gyereke mellé, aki éppen kezdő sofőr.
Szerencsés kimenetelű közlekedési baleset történt május 22-én a Vas vármegyei Sé közelében. Egy terepjáró, amit egy 17 éves, egészen friss jogosítvánnyal rendelkező lány vezetett egy enyhe bal kanyarban eddig tisztázatlan okból lesodródott az útról. Közel 40 métert sodródott a vízelvezető árokban, mígnem egy fának ütközött és felborult.
Ketten utaztak az autóban. Mindketten használták a biztonsági övet, a körülményekből ítélve ennek köszönhető, hogy egyikük sem sérült meg súlyosan.
Még vizsgálja a rendőrség, hogy pontosan mi okozta a balesetet. Az úton 70 km/h sebességkorlátozást volt érvényben. Abból, hogy az autó több mint 40 métert sodródott az út mentén, feltételezhető, hogy a sofőr a megengedettnél gyorsabban hajtott.
Az eset kapcsán közlekedésbiztonsági szakértők azonban arra figyelmeztetnek, nem feltétlen csak a sebesség helytelen megválasztása miatt érheti efféle baleset a kezdő vezetőket. Sokszor pusztán a tapasztalatlanságuk miatt kerülnek olyan helyzetekbe, amelyeket már nem képesek megoldani.
Elnézik a kanyar ívét, hiszen nincs viszonyítási alapjuk, még nem sok kanyaron hajtottak keresztül, honnan is tudnák, hogy amelyikhez épp közelednek, abban milyen íven és mekkora sebességgel biztonságos autózni?
„Úgy vezetnek, ahogy a tapasztalt sofőröktől látják, mert hát nincs abban semmi ördöngösség, aztán egyszer csak kiderül, nem elég a »papír«, némi rutin is kell ahhoz, hogy a gépkocsi úgy haladjon, ahogy szeretnék”, fogalmazott egy gépjárművezető-oktató.
Nem véletlen, hogy a legtöbben a jogosítvány megszerzését követő első három évben okoznak balesetet. Jellemzően a harmadik évben, amikor már kellően rutinosnak érzik magukat ahhoz, hogy lendületesen vezessenek, ahogy egy rutinos sofőrtől az elvárható. Azonban kevés kivételtől eltekintve, akiknek munkájuk vagy családi körülményeik miatt lehetőségük van rendszeresen sokat vezetni, olyankor még messze nincs annyi kilométer a lábukban, hogy rutinos sofőrnek mondhassák magukat.
A hatályos hazai jogszabály szerint legkevesebb 29 órát és legalább 580 km-t kell vezetni egy „B” kategóriás jogosítványra pályázónak ahhoz, hogy gyakorlati vizsgára bocsátható legyen. Azonban azt szinte minden gépjárművezető-oktató elismeri, a gyakorlatban a sikeres vizsgához valójában ennek általában közel a duplájára van szükség. Átlagosan. Ám gyakorlott sofőrnek a mai viszonyok között csak néhány tízezer kilométer levezetése után mondhatja magát egy sofőr.
Ha figyelembe vesszük, hogy a gyakorlati képzés alatt döntően lakott területen, viszonylag kis sebességgel vezetnek a tanulók, már nem is szorul magyarázatra, miért hibáznak oly’ gyakran a kezdő vezetők lakott területen kívül, és miért oly gyakoriak náluk a sebesség helytelen megválasztására visszavezethető balesetek, ami az ő esetükben igen gyakran relatív gyorshajtást jelent. Azt, hogy nem is annyira az út, és látási viszonyokhoz, mint inkább saját készségeikhez képest vezettek gyorsabban.
Egy kezdő sofőr nyílegyenes úton 85 km/h sebességgel előzte meg az előtte haladó járművet. Azonban a manőver befejezésekor kis híján nekiment a megelőzött kocsi orrának, olyan közel hozzá tért vissza a sávjában. Csak a másik sofőr lélekjelenlétén múlt, hogy nem ütköztek össze.
A balesetről készült felvétel egyértelműen a fiatal sofőr rutintalanságáról árulkodik.
Magyarországon a KSH adatai szerint a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek 30%-át 30 év alattiak okozzák. Bár ebben a tekintetben az egyes korcsoportokhoz tartozóknak nincs mit egymás szemére vetniük. A statisztikák szerint a 31-45 év közöttiek ugyanis 28, a 41-64 évesek 25, a 60 felettiek a balesetek 15 százalékáért felelősek okozókként.
A statisztikákat nyilván árnyalja az egyes korcsoportok lélekszáma és a balesetek kimenetele is, amelyekben érintettek voltak. Ez utóbbit tekintve az idősebben esetében több a súlyos sérülésekkel járó baleset, de ennek elsősorban orvosi okai vannak: az idősebb szervezet kevésbé rugalmas, könnyebben törnek a csontok, azonos erejű ütközések mellett súlyosabb következményei vannak a balesetnek, mint fiatalabb korban.
Egy-egy súlyos baleset kapcsán felvetődik, hogy korlátozni lenne szükséges egyik vagy másik korosztály vezetési jogát. Egyesek az idősektől vennék el a jogosítványt bizonyos kor felett, mások a fiatalokat nem engednék vezetni, csak bizonyos korlátozásokkal.
A közlekedési szabályok felülvizsgálata során vélhetően ez a kérdés is terítékre kerül.
Korábban több szakminiszter is egyértelművé tette azonban: nem támogatják azt az uniós elképzelést, amely szerint a 70 évesnél idősebb gépjárművezetőknek ötévente vizsgán kellene bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek-e a vezetéshez szükséges képességekkel és tudással.
Más lehet azonban a fiatalok megítélése, különösen, ha nagy méretű és nagy teljesítményű gépjárműveket szeretnének vezetni. A több száz lóerős, vagy „csak” nagy méretű autók (például egyes városi terepjárók) vezetése, a velük való manőverezés gyakorlatot, összpontosítást igényel. Amíg valaki nem tapasztalta meg – jobb esetben egy tréning pályán, rosszabb esetben a forgalomban –, bizonyos helyzetekben és körülmények között milyen könnyen megcsúszhat és irányíthatatlanná válhat egy autó, és nem tanulta meg, mit kell tenni, ha a jármű önálló életet kezd élni alattuk, szerezzen gyakorlatot kisebb méretű és teljesítményű járműveken.
A hatályos szabályozás jelenleg azzal próbálja megfontoltabb vezetésre késztetni a kezdő sofőröket, hogy a jogosítványuk két évig kezdő vezetői engedélynek minősül. Ha ez idő alatt szabálysértést vagy közlekedési bűncselekményt követ el a kezdő sofőr, a büntetés mellett a kétéves „próbaidő” is újrakezdődik. És amennyiben ez idő alatt újabb kihágást követne el, bevonják a jogosítványát és újra le kell vizsgáznia ahhoz, hogy ismét vezethessen.
Magyarországon 17 éves kortól lehet jogosítványt szerezni, és már akár egynapos jogosítvánnyal is legálisan lehet autót vezetni. Ebben a tekintetben a magyar gyakorlat világviszonylatban is a megengedők közé tartozik. A legtöbb országban ugyanis a 18. életévüket még be nem töltöttek nem vezethetnek gépjárművet. Ezt fontos tudni, így a nyaralási szezon kezdetén.
Igaz, Izlandon már 16 éves korban jogosítványt kaphatnak, akik sikeres vizsgát tesznek. A skandináv országokban ugyancsak 16 éves kortól vezethetnek a fiatalok, de csak akkor, ha egy jogosítvánnyal rendelkező és vezetésre alkalmas állapotban lévő felnőtt ül mellettük.
Az Európai Unióban kiállított jogosítvány a közösség valamennyi tagállamában érvényes, azonban minden országban be kell tartani a speciális (helyi) szabályokat. Így hiába van egy 17 éves magyarnak érvényes jogosítványa, ha ott, ahová például nyaralni indult a család, a 18 év alattiak nem vezethetnek!
Közlekedésbiztonsági szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, bár a magyar szabályok nem írják elő, hogy a kezdő sofőr csak akkor vezethet, ha egy tapasztalt sofőr ül mellette, nem is tiltja semmi a családoknak, hogy ilyen gyakorlatot alakítsanak ki.
„Egy pár száz kilométert legalább vezessen szülői felügyelet mellett a gyerek!”, fogalmazott egy oktató. „Közben tanítsa a szülő is a gyermeket, és ne csak vezetni, közlekedni is. Hívja fel a figyelmét azokra a lehetséges veszélyhelyzetekre, amelyeket ő, mint tapasztalt sofőr már előre lát, vagy a tapasztalataiból adódóan tudja, mi minden okozhat meleg helyzeteket, amikre figyelni kell.
Sokan óva intik a szülőket, hogy túl korán odaadják a családi autót a gyereknek, hogy autózzon vele egyet a haverokkal. Sokszor épp azért éri baleset a fiatalokat, nemcsak nálunk, világszerte, mert a fiatalok olyan veszélyes helyzetekbe kergetik a korukbéli sofőröket, amelyeket azok még nem tudnak megoldani. Egyfajta bátorságpróbának tekintik a vezetést, a száguldást, az éles kanyarok bevételét csikorgó-füstölő kerekekkel és hasonlókat.
Nemcsak a kezdő sofőröknek nem tilos, sőt, kifejezetten ajánlott időnként elmenni egy tréningpályára, vagy legalább egy olyan helyre, ahol biztonságosan gyakorolhatnak. Egy személyi sérüléssel nem járó koccanásos balesetben is nagyobb kár keletkezhet az autóban, mint amennyibe egy tréning kerül, ahol megtanulhatja a sofőr elkerülni még akár a koccanásos baleseteket is.
F.Gy.A.