A kiszabható maximális büntetést kapta a veronai buszbaleset sofőrje

• Rövidített eljárást kért, ezért nem kaphatott 18 év börtönt V. János, akit örökre eltiltott a vezetéstől az olasz bíróság.
• Az áldozatok hozzátartozói azt szeretnék, ha a vezetéstől eltiltása itthon is érvényes lenne, nem csak Olaszországban.
• Több póttartályt találták a busz üzemeltetőjének a telephelyén és néhány buszukba beszerelve is.
• A sofőr állítólag elhallgatta az alvászavarát a cég üzemorvosa előtt, aki azt mondta, nem olvashat el minden rendeletet.
• Az ítélet nem jogerős.

Az olasz törvények szerint kiszabható legsúlyosabb büntetésre, 12 év börtönre ítélte a Veronai Bíróság V. János magyar buszvezetőt, aki a 2017 január 21-ig veronai buszbalesetben érintett autóbuszt vezette a tragédia pillanatában.

A balesetben a busz 54 utasa közül 17-en vesztették életüket, köztük 11 diák. A korabeli sajtóbeszámolók szerint hatan halhattak meg közvetlenül az ütközéstől, amikor a busz az autópályán átívelő felüljáró betonpillérének rohant, a többiek pedig a baleset miatt kitört tűzvészben lelték halálukat.

Bár az ítélet még nem jogerős, az origo.hu értesülés szerint nem zárható ki, hogy V. Jánost akár a közeli jövőben őrizetbe vehetik a magyar hatóságok. Az olasz jog szerint  ugyanis nem akadálya a szabadságvesztés büntetés megkezdésének az, hogy az ítélet még nem emelkedett jogerőre. Ezért megtörténhet, hogy V.-nek is még az előtt börtönbe kell vonulnia (erről az első fokon eljáró bíró jogosult dönteni), hogy az ügyében a végső döntést kimondaná az illetékes olasz fellebbviteli bíróság.

V. János, aki nem ment el az ítélethirdetésre, egyébként akár 18 évet is kaphatott volna, mint a baleset legfőbb okozója, de mivel rövidített eljárást kért, a bíróságnak csökkentenie kellett az ítéletet. Így lett végül a nem jogerős verdikt 12 év.

Az ügyész azt is indítványozta, hogy a bíróság örökre tiltsa el V. Jánost a járművezetéstől. Egy ilyen döntés azonban, feltéve, hogy a fellebbviteli bíróság jogerősen eltiltja a magyar sofőrt a vezetéstől, valószínűleg csak Olaszországban lesz érvényes, itthon és az unió más országaiban – Olaszországot kivéve természetesen – azonban minden további nélkül vezethet a későbbiekben is V. János.

Az áldozatok hozzátartozói azonban azt szeretnék elérni, hogy ez ne történhessen meg, és ennek érdekében, mint szószólóik több lapnak is elmondták, keresik a jogi lehetőséget a balesetet okozó sofőr jogosítványának végleges bevonatására.

Emlékezetes: a baleset az olasz A4-es autópálya egyik veronai lehajtójának közelében történt 2017. január 21-én éjszaka. A Szinyei-Merse Pál Gimnázium diákjai, néhány volt diákja kísérő tanárokkal a franciaországi sítúráról tartottak haza, amikor buszuk lesodródott az autópályáról, és a szalagkorlát mentén lényegében fékezés nélkül a sztráda egyik felüljárójának rohant.

Szemtanuk elbeszélése alapján a hatóságok a kezdetektől azt feltételezték, hogy a sofőr elaludhatott. A busz mozgása is tipikus elalvásos balesetre utalt. Hatan (a jobboldali első három sorban ülők) minden bizonnyal már a becsapódás pillanatában meghaltak, mivel azokat az üléseket az ütközés ereje egymásba préselte. A többiek halálát az okozta, hogy az ütközés miatt tűz keletkezett és egyebek között kigyulladt a buszba (házilagosan és engedély nélkül) beépített üzemanyag póttartályban lévő tekintélyes mennyiségű üzemanyag.

A perben kirendelt igazságügyi műszaki szakértő szerint a szóban forgó póttartály a busz menetstabilitását elvileg nem befolyásolta (feltéve, hogy a csomagtérben úgy helyezték el az utasok csomagjait, hogy azokkal kiegyensúlyozzák a menetstabilitást rontó hatását). Azonban az áldozatok hozzátartozói által nyilvánosságra hozott szakvélemény szerint a jármű tulajdonképpen el sem indulhatott volna Magyarországról a túrára, már a telephelyét sem hagyhatta volna el, mivel az engedély nélkül beszerelt pótüzemanyag-tartály és a kiszerelt részecskeszűrő miatt alkalmatlan volt a közúti közlekedésre.

A baleset után a Nemzeti Nyomozó Iroda átkutatta a veronai balesetben érintett buszt üzemeltető cég telephelyét és érdekeltségeit, és még további három buszban találtak engedély nélkül beszerelt póttartályt. Rátaláltak még több olyan póttartályra is, amiket valószínűleg már az ellenőrzésre számítva szereltek ki a cég más buszaiból.

A Nemzeti Nyomozó Iroda azonban a fentiek ellenére nem talált okot a büntetőeljárás folytatására és megszüntette az eljárást a cég ellen anélkül, hogy a történtekkel összefüggésben bárkit is meggyanúsítottak volna.

Ennek ellenére azért még is lett egy gyanúsítottja az ügynek, bár az ő esetében készült igazságügyi szakértői szakvélemény alapján ezen a szálon is valószínűtlennek tűnik – a dolgok jelen állása szerint – a vádemelés.

A veronai tragédia egyetlen magyarországi gyanúsítottjáról van szó, V. János háziorvosáról, aki ellen foglalkozáskörében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt kezdett nyomozni a rendőrség. Azzal gyanúsították, hogy az orvos annak ellenére sem küldte soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálatra a sofőrt, hogy tudta, a férfinek komoly alvászavara van.

Csakhogy az elkészült szakvélemény szerint V. János alvászavarát még az előtt elkezdték kezelni a budapesti Honvéd Kórház Alvásdiagnosztikai Központjában, hogy a sofőr először találkozott volna a háziorvosával. A 2016. februári vizsgálat súlyos alvászavart állapított meg V. Jánosnál, ezért légzést segítő készülék állandó folyamatos használatát írták elő  számára. Csakhogy erről – vallomása szerint – nem tudott a buszt üzemeltető cég üzemorvosa, aki a sofőr munkaköri alkalmassági engedélyét kiadta.

Azonban az üzemorvos – a pestisracok.hu cikke szerint – azt a rendeletet sem ismerte, amely szerint 2015. április elseje óta kötelező az alvászavarban szenvedő hivatásos sofőrök szűrése a jogosítvány kiadása, meghosszabbítása előtt. A portál beszámolója szerint azt mondta, „Minden rendeletet az ember nem olvashat el, mert akkor minden nap másnapig olvasna”. Álláspontja szerint annak a személynek kellett volna tájékoztatnia őt, aki tudott a férfi betegségéről.

Az ügyben ezen a szálon még nem ért véget a nyomozás.

És még nem zárult le annak az öt olasz mérnöknek az ügye sem, akiket V. Jánossal együtt állított bíróság elé az olasz ügyészség a veronai tragédia miatt. Ők az adott autópályaszakasz tervezői, üzemeltetéséért felelős szakemberei. Köztük vannak azok is, akik 1993-ban(!) kialakított úton kipróbálták és megfelelőnek találták a sztráda passzív biztonsági elemeit, köztük azt a szalagkorlátot, aminek meg kellett volna akadályozni, hogy az amúgy a baleset előtt nem túlságosan nagy sebességgel haladó busz belerohanjon a felüljáró betonpillérébe.

Olaszországban már a veronai tragédia előtt is sok kritika érte az autópályák biztonsági elemeit az autósok és a különböző balesetmegelőzési szervezetek részéről. Nem egy esetben egy 30 kilométer/ órás sebességgel haladó átlagos személyautóval is könnyen át lehetett szakítani a korlátot, noha annak jóval nagyobb tömegű és gyorsabban haladó járművet is meg kellett volna tartania.

Az ügy tehát még Olaszországban is folytatódik, ahogy nálunk is. A múlt heti ítélet azonban némi megnyugvást jelentett a gyermekeiket elvesztő szülőknek. Van felelőse a tragédiának és a lehető legsúlyosabb büntetést kapta. Ez sem hozza vissza persze a gyermekeiket az élők sorába, mondták, de legalább érzik, hogy a tragédia – legalábbis Olaszországban – nem maradt következmények nélkül.

F.Gy.A.