A közlekedésbiztonságot szolgálja az Euro7 norma bevezetése?
- Kompromisszumos megállapodás körvonalazódik a Bizottság és a Parlament fórumain a közúti járművek károsanyag kibocsátásának a szabályozásáról.
- A kipufogógázok határértékei ezúttal elvileg nem szigorodnak.
- De: a Bizottság olyan fedélzeti ellenőrző rendszert kíván előírni, amely képes felismerni a kibocsátás túllépését, és vezeték nélkül továbbítja ezeket az információkat.
Az Európai Unióban az érvényes szabályok szerint az új autóknak meg kell felelniük a károsanyag-kibocsátási előírásoknak ahhoz, hogy forgalomba hozatali engedélyt kapjanak. A jelenleg érvényes Euro 6d temp norma után, előre láthatóan 2025-től lép majd életbe az Euro7.
Az EU Bizottságnak a tárgyra vonatkozó javaslatait az Európai Parlament néhány napja kisebb módosításokkal elvben elfogadta. A javaslat a személygépkocsikra és kis haszongépjárművekre, valamint a tehergépkocsikra és buszokra vonatkozó, korábban különálló kibocsátási szabályok helyébe lép.
Az autók és a furgonok esetében a korábban korlátozott szennyező anyagok, mint a nitrogén-oxidok (NOₓ), a szén-monoxid (CO) mellett mostantól az ammónia (NH₃) is szerepel.
A kipufogógázból származó szennyezőanyagokra vonatkozó határértékek ezúttal elvileg nem csökkennek. Azonban az egyes motortípusok esetében a legalacsonyabb Euro 6-os szinthez lesznek igazítva. Ez azt jelenti, hogy a dízelüzemű járművek maximális nitrogénkibocsátása 80 mg/km-ről 60 mg/km-re csökken.
Emellett a Bizottság olyan fedélzeti ellenőrző rendszert kíván előírni, amely képes felismerni a kibocsátások túllépését, és a járműben tárolt információk alapján megjeleníteni az ilyen túllépések előfordulását, valamint a fedélzeti számítógépen keresztül és vezeték nélkül is továbbítani ezeket az információkat.
A brüsszeli tervezetet hevesen támadják a zöldek és azok a szakértők, akik azt remélték az Euro7-szabályozástól, hogy az lehetetlenné teszi a belsőégésű motorral szerelt járművek forgalomba állítását.
Józan gondolkodású emberek nem támogathatják ezt. Az ADAC, a német autóklub kommentárjában úgy foglalt állást, hogy “a kibocsátási határértékek és a mérési eljárás szigorítása nem irányulhat eleve egy bizonyos technológia, például a belsőégésű motor kitiltására. Nem vezethetnek olyan helyzethez sem, hogy a kisebb és megfizethető járműmodelleket egyáltalán ne lehessen többé a fogyasztóknak kínálni, mert a műszaki követelmények aránytalanul megdrágítják a gyártásukat.”
De lássuk, milyen következményekkel járhat a károsanyag-kibocsátás újabb szabályozása a családi autók fenntartói, vagyis az egyszerű autósok számára.
Helyeseljük-e azt, hogy a személy- és teherszállító járművek kevesebb káros anyagot juttassanak városaink levegőjébe? Természetesen! Csakhogy a korom és kénkő túlnyomó része nem az Euro6-os járművek kipufogóiból származik, hanem az Euro4-esnél korosabb gépekből. Ha az új autók még drágábbak és bonyolultabbak lesznek, az átlagos autós még tovább fogja hajtani a már ma is tizenéves gépkocsiját. De ha kényszerűségből le is cseréli, az újabb kocsi életkora, futásteljesítménye és műszaki állapota még messzebb lesz a kívánatostól.
És itt lép be a képbe a közlekedésbiztonság. Minél idősebb az adott járműpark, annál nehezebb fenntartani a szükséges műszaki állapotot. Ki mondja meg, hogy a húszéves, kopott fékbetétekkel és abroncsokkal közlekedő kisteherautó azért nem állt meg a zebra előtt, mert a sofőr nem figyelt, vagy azért, mert nem fogott a fék?
Az elektromos hajtásra való áttérés kezdete óta az új autók listaára megkétszereződött, és ez magával hozta a használt autók árának a meredek emelkedését is. Mindez oda vezetett, hogy ma Magyarországon a személygépjármű állomány átlagéletkora meghaladja a 15 évet. Ami azt jelenti, hogy kevesen ülnek új vagy fiatal, néhány éves jármű volánjánál, sokan hajtanak tizenéves gépkocsikat, de szép számmal vannak az utakon húszéves vagy annál idősebb járművek is.
Az állomány frissítésére lenne szükség, olyan támogatásokkal, mint amilyen az elektromos vagy a hétüléses autóké. Jelentősebb fiatalítást azonban az hozhatna, mint a környező országok példája mutatta, hogy ha viszonylag olcsó és egyszerű technikát használó modellek megvásárlását ösztönözné széles körben az állam.
N.V.