A légkondi nem a megoldás!

• Miért válnak agresszívebbé az emberek a nagy melegben, mint máskor?
• Légkondicionált járművekben is fontos a megfelelő folyadékbevitel!
• Nem csak a meleg, hanem a folyadék hiánya miatt is lassulnak a döntéseink.

Akár az állásába is kerülhet a kakaskodás annak a sofőrnek, aki – a Magyar Közút sárga autójával – egy másik autó leszorításával és büntetőfékezéssel akart elégtételt venni vélt-valós sérelméért az M4 autópályán. Pécsi Norbert, a közútkezelő kommunikációs vezetője elmondta, miután a Budapesti Autósok Közössége oldalán nyilvánosságra hozták az esetről készült felvételt, a cég belső vizsgálatot rendelt el.

„Mélységesen elítéljük az ilyen közúti magatartást, legyen szó akár kollégáról is”, fogalmazott Pécsi Norbert, és nem hagyott kétséget afelől, hogy a vizsgálat végén a közutas sofőrnek, aki nem olyan régen áll a cég alkalmazásában, a legsúlyosabb következményekkel kell számolnia.

Az eset előzményeiről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy augusztus 13-án az M4-en egy Budapest felé tartó fekete autó korábban többször megelőzte a közutas járművet. Egy ponton azonban a külső sávban szorosan egymás mögött haladó kamionok miatt már nem tudott előzni, és a közutas kocsinak sem volt lehetősége kitérni előle.

A későbbi események azt mutatják, eközben mindkét sofőr elvesztette a fejét. Végül nem történt baleset, a fekete autó az M0-ra kanyarodva már állva hagyta a közút furgonján, ezzel a kakaskodásuknak vége lett.

Bár arra még nemigen volt példa, hogy közutas autó aktív részese, sőt kezdeményezője legyen ilyen eseményeknek, az ügynek a szakemberek szerint számos tanulsága van.

Lapunkban is rendszeresen visszatérő téma, hogy a nagy meleg milyen hatással van az autókra és a sofőrökre egyaránt. Ilyenkor elsősorban a fizikai tünetekre és azok következményeire helyeződik a figyelem, pedig a közlekedéspszichológusok szerint a hőség lelki, mentális hatása is jelentős.

A tartós nagy meleg agresszívvé teheti az embert, sőt, akár meg is betegítheti vagy súlyosíthatja a már beteg emberek állapotát. Különösen igaz ez a (tiltott) szerfogyasztókra, a mentális betegekre.

32 fok felett a legtöbb embernél épp azok a képességek kezdenek romlani, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy higgadtan, mégis gyorsan jó döntéseket hozzanak, előrelátók, toleránsak legyenek másokkal szemben.

Jó, ha mindenki tisztában van azzal, nála hol van az a határ, amikor már könnyebben elszakad a cérna. Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint azonban nem érdemes önmagunk megfigyelésével és elemzésével tölteni az időt.

Vezetés közben erre nincs is idő, tette hozzá a pszichológus, nem mellesleg általában nem is egy-két, hanem sok-sok tényező együttes hatása vezet oda, hogy valakinél elszakadjon a cérna. És amikor már a figyelmeztető jeleket mi magunk is észleljük –azaz, hogy már lassabban hozunk meg döntéseket, le-lesodródunk az útról, nehezebben tájékozódunk, lassabban reagálunk a forgalomra, vagy ha az utasaink közül szól hozzánk valaki – többnyire késő.

Zerkovitz épp ezért a megelőzés híve, és miközben lapunknak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában a légkondicionáló sem jelent védelmet a hőség következményeivel szemben. Nem a légkondi a megoldás minden problémánkra, ha meleg van.

„Gyakran hallani, hogy »régen is voltak nagy melegek«, amikor még nem ismerték a légkondicionálókat, és az emberek akkor is dolgoztak, közlekedtek – fogalmazott a pszichológus. – Ez igaz, azonban az már korántsem mindegy, hogy mennyi ideig van kitéve valaki a forróságnak, ahogy az sem, mennyire van hozzászokva. Tény, hogy régen is volt kánikula, de általában csak egyszer-kétszer egy szezonban, és akkor is csak pár napig tartott, Most azonban többször is el kellett rendelni többnapos, sőt egész hétre érvényes hőségriadókat.”

A fokozott hőterhelést másképp viselik azok, akik a nap nagy részét légkondicionált irodában töltik és azok, akik a földeken dolgoznak például. Még a ’70-es évek második felében végeztek egy kísérletet, amelyből kiderült, hogy amikor a hőmérséklet meghaladja a 28-31 fokot, lényegesen gyakrabban dudálnak a nem légkondicionált autók sofőrjei.

Zerkovitz Dávid szerint azonban maga a légkondicionáló is okozhat problémát.

Mivel a klímás autókban nem izzadunk, nincs melegünk, nem is iszunk eleget és ettől a szervezetünk dehidratálttá válik. Az már a szervezet vészjelzése, jegyezte meg Zerkovitz, ha szomjúságot érzünk. A szükségesnél kevesebb folyadék fogyasztásának számos tünete van, amelyek külön-külön is jelentős hatással vannak a járművezetési képességünkre.

A teljesség igénye nélkül:

1. Rossz közérzet (szédülés, gyengeség, koncentrációhiány), kellemetlen szájszag
2. Száraz és fakó bőr (ami miatt vezetés közben is rátörhet a sofőrökre a vakarózhatnék)
3. Fejfájás, migrén
4. Sóvárgás, kívánósság főleg az édes ízek és a cukros ételek után, ami miatt a figyelem a vezetésről a „hol állhatunk meg enni valami édességet” kérdésre helyeződik át
5. Fáradtság, enerváltság
6. Izomgörcsök
7. Alacsony vérnyomás (emiatt válik bágyadttá az ember a hőségben és ezért lassulnak a reakciói.)

Fontos megjegyezni, kellő mennyiségű folyadék (napi 2 – 2,5 liter hűs, de nem jéghideg víz) elfogyasztása nélkül a dehidratáltság légkondicionált helyiségben és autókban is kialakulhat. A légkondi ugyanis közkeletű kifejezéssel élve szárítja a levegőt, emiatt bár komfortosabban érezzük magunkat, de egyáltalán nem leszünk biztonságosabb sofőrök.

Nagy melegben a közlekedéspszichológus szerint még fontosabb, mint máskor, hogy kellően nagy biztonsági zónát alakítsunk ki magunk (azaz az autónk) körül. Induljunk ki abból, hogy a meleg hatására a szokásosnál esetleg többen lehetnek figyelmetlenek, agresszívek az utakon – lásd a közutas és a fekete autó kakaskodását az M0-on –ezért tartsunk nagyobb követési távolságot. Ahol lehetséges nagyobb oldaltávolságot is.

„Ha látunk egy bizonytalanul közeledő járművet – legyen az kicsi vagy nagy, vezesse azt nő vagy férfi, idős vagy fiatal és legyen a sofőr szimpatikus, avagy antipatikus – adjunk teret neki. Ne kezdjük el „analizálni”, hogy miért vezet úgy, ahogy! Az előítéletes gondolkodás a közlekedésben életveszélyes helyzetet teremthet.

Mindegy, hogy a meleg miatt vezet „szokatlanul” vagy mert fáradt, ittas vagy drogok hatása alatt áll, agresszíven vezet, bár szerinte csak sportosan, fogalmazott Zerkovitz Dávid. Bármiért is vezet úgy, ahogy, ha sem ő, sem mi nem változtatunk a közlekedési magatartásunkon, könnyen baleset lehet a vége. Amit persze később írhatunk majd a meleg számlájára, pedig meg is előzhettük volna.

F.Gy.A.