A sofőrök többsége nem számít közúti ellenőrzésre

• Szintetikus drog hatása alatt okozott halálos közlekedési balesetet testvére autójával egy 29 éves sofőr.
• Nem először vezetett bekábítószerezve: korábban épp ezért vezetésre alkalmatlannak nyilvánították.
• A sofőrök 3-16 százaléka vezet úgy, hogy előzőleg egy éven belül már használt tiltott kábítószereket.

A marihuána és a hasis hatóanyagához hasonló hatást kiváltó mesterségesen előállított úgynevezett „új típusú pszichoaktív szer” hatása alatt okozott halálos kimenetelű közlekedési balesetet egy 28 éves férfi még 2021. június 24-én az 56-os főutat egy benzinkúttal összekötő szervizúton. A napokban emelt vádat ellene Szekszárdi Járási Ügyészség halált okozó, bódult állapotban elkövetett járművezetés bűntette miatt.

A fiatal férfit egyszer már rajtakapták, és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt elítélte a bíróság. Soron kívüli orvosi vizsgálata alkalmával a járművezetésre alkalmatlanná nyilvánították. Úgy tűnik, az akkori büntetés nem érte el a célját.

A Tolna Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a fiatalember 2021. június 24-én este, lakott területen kívül, egy benzinkutat és az 56-os számú főutat összekötő szervizúton a testvére autóját vezette. A körülmények közlekedési szempontból kedvezők voltak, sem az út, sem a látási viszonyok nem befolyásolhatták hátrányosan a sofőrt a haladásában.

A vezetés előtt elfogyasztott drog azonban igen.

Az 56-os út és a szervizút kereszteződéséhez érve az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla ellenére a bedrogozott sofőr nem adott elsőbbséget a főúton jobbról, és akkor már féktávolságon belül lévő másik autónak. Egyszerűen kihajtott elé. A vétlen autós észlelte a veszélyt, és a baleset elkerülése érdekében vészfékezett, azonban az ütközést már így sem tudta elkerülni. Az azóta vádlottá lett 29 és férfi által vezetett autó jobb hátuljának ütközött.

Az ütközés következtében az autó megpördült és a szalagkorlátba csapódva az útszéli vízelvezető árokba csúszva állt meg. A vétlen sofőr autója szintén a jobb oldali szalagkorlátnak ütközött.

A vádlott utasai közül az a 39 éves férfi, aki a jobb hátsó ülésen utazott, az ajtó oldalüvegén keresztül kirepült az autóból és az árokba zuhant. (Bár az ügyészség erre külön nem tért ki, de vélelmezhető, hogy nem volt bekötve). Közben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy röviddel kórházba szállítása után a gyors és gondos orvosi ellátás ellenére is belehalt sérüléseibe.

Az „anyósülésen” utazó másik utas súlyos, míg a vádlott és a vétlen autó utasai sérülés nélkül megúszták a karambolt. Azonban mindkét gépkocsiban tetemes kár keletkezett.

Mivel az eset nem előzmény nélküli, az ügyészség börtönbe küldené a bedrogozva halálos balesetet okozó sofőrt. A vádemeléskor ugyanakkor arra is indítványt tettek, hogy a vádlottat határozott időre tiltsa el a bíróság a közügyek gyakorlásától és végleges hatállyal a közúti járművezetéstől.

Ha ez utóbbi indítványnak a bíróság helyt adna, az azt jelentené, hogy a vádlott – amennyiben a bíróság letöltendő szabadságvesztésre ítéli – a szabadulását követően tíz évig egyáltalán nem vezethetne, és majd csak ez után vizsgálnák felül először, hogy alkalmas-e a gépjárművezetésre.

A drog, azaz a gépjárművezetés bódult állapotban egyre nagyobb probléma, és nemcsak nálunk. Bár a police.hu híreiben is gyakran olvasni bedrogozva balesetet okozó, a rendőrök elől menekülni próbáló sofőrökről, szakértői becslések szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Jóval többen vezetnek valamilyen, úgymond „a vezetési képességüket hátrányosan befolyásoló szer” hatása alatt, mint ahány esetre egy-egy baleset vagy közúti ellenőrzés után fény derül!

Az ETSC (az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) adatai szerint Európában a halálos balesetek 15 százaléka valamilyen kábítószer hatása alatt következik be. Naponta átlagosan 500-an vesztik életüket közúti közlekedési balesetben Európa útjain, eszerint 75 ember halálához van köze valamilyen drognak minden egyes nap!

Elképesztő adat ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az összes halálos baleset negyedét az ittas sofőrök okozzák. (Arról nem találtunk pontos adatokat, hogy az ittasan és a bódultan halálos baleset okozók között mekkora az átfedés.)

Ennél is aggasztóbb azonban a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az ETSC adatai szerint a sofőrök 3-16 százaléka fogyasztott drogot hosszabb-rövidebb idővel az előtt, hogy autót vezetett volna. Bár a szervezet statisztikájába bekerül mindenki, aki a vizsgálatot megelőző egy évben bármiféle tiltott szert fogyasztott, szakértők szerint kicsi az esélye annak, hogy valaki csak egyszer, egyetlen egyszer üljön volán mögé kábítószer hatása alatt.

Magyarországon sem ritka, hogy valaki nem bódult állapotban vezetett ugyan, de a szervezetében kimutatható volt valamilyen tiltott szer. Az ilyen esetekben olykor csak egy hajszálon múlik, hogy a korábban elfogyasztott drog bizonyíthatóan hatással volt-e a sofőr vezetési képességére.

Nem véletlen, hogy a Bizottság indokoltnak tartotta az unió valamennyi tagállamában a nulla tolerancia bevezetését a sofőrök alkoholfogyasztására, amit tavaly elsöprő többséggel meg is szavazott az Európai Parlament. Emellett a mostaniaknál hatékonyabb intézkedések bevezetését sürgetik a bódultan vezetők kiszűrésére.

Az állásfoglalást, amely már konkrét intézkedések bevezetése mellett tette le a voksot annak érdekében, hogy 2050-ig egyáltalán esélye legyen az Európai Uniónak megszüntetni a halálos kimenetelű közlekedési baleseteket, 615 EP-képviselő támogatta (24 ellenezte és 48-an tartózkodtak). Az állásfoglalás, ami egyebek között 30 kilométeres sebességkorlátozást rendelne el az Európai Unió területén lakott területeken belül és azokon a helyeken, ahol nagy számban közlekednek gyalogosok.

Ha a közösség valamennyi tagállamában érvénybe lépne a nulla tolerancia, az azt jelentené, hogy az egyebek között Magyarországon is érvényes gyakorlattal egyezően Európában a jövőben senki ne vezethessen ittasan, még egy pohár sör se lenne megengedett a gépjárművezetők számára. Jelenleg csak Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában van nulla tolerancia – ezekben az országokban a legkisebb mértékű ittasságot is büntetik a hatóságok.

Ezek a döntések azonban még nem jelentik, azt, hogy rövid időn belül egész Európában egységesen és szigorúan lépnek majd fel az ittasan vagy drog hatása alatt vezetőkkel szemben. De, ha így is lesz, az sem garancia, hogy nem lesznek többé olyanok, akik a szer hatása alatt úgy döntenek, rájuk nemcsak a jogszabályok, a fizika törvénye sem vonatkoznak. Nálunk már jó ideje tilos inni azoknak, akik vezetnek, a személyi sérüléses közlekedési balesetek 8-10 százalékát mégis ittas vezetők okozzák!

Szakértők hangsúlyozzák, hogy a drogok nemcsak azért veszélyesebbek az alkoholos italoknál, mert a legtöbb még azoknál is összetettebb módon befolyásolja a vezetési képességet. És ez nem feltétlenül csak azért van így, mert a drogok eleve másképp hatnak a szervezetre, mint az alkohol.

A hagyományos kábítószerek esetén az szokott problémát okozni és vezet olykor a fogyasztó halálához, hogy a dózis, amit elfogyaszt, olykor erősebb a megszokottnál. Volt már rá példa, hogy a rendőrség kénytelen volt figyelmeztetni a heroin fogyasztókat, hogy egy újonnan piacra lépett terjesztő hálózattól beszerzett anyag hatóanyagtartalma háromszor olyan erős, mint amit addig vásároltak, ezért abból az első adag könnyen az utolsó is lehet.

Az új típusú pszichoaktív szerek másért veszélyesek. Azt, hogy azok milyen hatást váltanak ki, sok esetben még a gyártóik sem ismerik. A fű, a hasis, a kokain és társaik esetében legalább ez többé-kevésbé egyértelmű. A szintetikus drogok másik nagy talánya a töménységük. Az eddig felderített gyártó és terjesztő hálózatok gyógyszergyárak leselejtezett gépeit vagy maguk barkácsolta berendezéseket használtak a drogok keverésére, adagolására, tablettázására. Emiatt olykor jelentősen eltérő lehet a tabletták hatóanyagtartalma, még akkor is, ha ugyanabból a keverékből került az alapanyaguk a tablettázógépbe.

Legyen szó alkoholos befolyásoltságról vagy bódult állapotról, az ETSC a drog veszélyeire figyelmeztető propaganda mellett a váratlan és szakértői csapattal megtámogatott ellenőrzések sűrítését tartja az egyik leghatékonyabb megoldásnak az ittas és bódult vezetés visszaszorítására. Felmérésük szerint ugyanis az autóvezetőknek csupán a 11 százaléka számol azzal, amikor a volánhoz ül, hogy út közben igazoltathatják. A többség nem. Ez lehet a magyarázata ennek, hogy sokan „másnaposan” vagy pár pohár frissen elfogyasztott ital után is hajlandók vezetni.

A szakemberek úgy tartják, ha az ellenőrzések gyakoriságának növelésével és figyelemfelhívó propagandával el lehetne és el is kell érni, hogy még kevesebben üljenek volánhoz tiltott szerek hatása alatt. Az ittas és a bódult vezetők ugyanis kiemelten veszélyesek a közlekedés biztonságára.

F.Gy.A.