A sorompó nem faág

• Kitörte a félsorompót, majd megállás nélkül tovább hajtott – négy hónapig nem vezethet.
• Bűntett megrongálni a vasúti biztosító berendezéseket, táblákat, közlekedési lámpákat.
• Baleset esetén senki nem védekezhet azzal, hogy előzőleg valaki megrongálta a sorompót.

Forrás: 112press.hu

Százezer forintra büntette a Sárvári Járásbíróság, továbbá négy hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől is azt a férfit, aki még tavaly szeptemberben a 8-as főúton Jánosháza térségében a fénysorompó piros jelzése ellenére a sínekre hajtott. Már mozgásban volt a félsorompó, de a Scania típusú tehergépkocsi vezetője úgy vélte, még átfér alatta, és akkor nem kell kivárni, amíg a vonat elhalad és a lámpa újra szabad utat biztosít számára.

Tévedett. Kocsija a félig már leeresztett félsorompó árbocának ütközött, a sorompó csapórúdja eltört. A sofőrnek észlelnie kellett mindezt, ő azonban megállás nélkül továbbhajtott.

Az ügyészség később azért emelt vádat ellene, mert „tettével megszegte a KRESZ 19. § (6) bekezdés a) és b) pontjában írtakon keresztül a KRESZ 39. § (1) és (3) bekezdés b) és c) pontjaiban írtakat is, azaz a vasúti átjárót fokozott óvatosság tanúsítása nélkül közelítette meg, majd nem állt meg vasúti átjáró előtt annak ellenére, hogy a fénysorompó villogó piros jelzést adott, a félsorompó rúdja pedig nem teljesen nyitott helyzetben állt vagy mozgott”.

Megszegte továbbá a KRESZ 58. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, azaz a helyszínen nem állt meg, és a további balesetek elkerülése érdekében nem tett meg minden tőle telhetőt.

A sorompó nem egy faág, ami, ha véletlenül letörik, nincs semmi gond, legfeljebb csak az épp arra járó megszállott környezetvédők háborodnak fel miatta. A sorompó megrongálása és annak bejelentésének elmulasztása közlekedés biztonsága ellen elkövetett vétségnek minősül – legalábbis ebben az esetben így minősítette a történteket az előkészítő ülésen jogerőre emelkedett ítéletében a bíróság.

Ha a törvény betűjéből indulunk ki, a vádlott olcsón megúszta. A Btk [232. §] ugyanis úgy rendelkezik, hogy „Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ez esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Scania vezetője gondatlanságból követte el a tettét, amiért csak egy évig terjedő szabadságvesztés büntethető, hiszen a cselekményének súlyosabb következményei nem voltak. Ezért a törvényi alapesethez rendelt büntetéshez képest igencsak enyhének mondható ítélet.

Hasonló esetekben is beéri az ügyészség általában ennyivel. Részben, mert, ha senki nem sérül meg, mint mondják, ekkora büntetéssel is elérhető a kívánt cél, hogy tudniillik a sofőr a későbbiekben legyen körültekintőbb, ha vasúti átjáróhoz ér. És mert egy ilyen ítélet is – nem is a pénzbüntetés, sokkal inkább a járművezetéstől eltiltás – kellőképpen felhívja a többi közlekedő figyelmét is (generális prevenció) arra, hogy „nem faág a sorompó, nem lehet következmények nélkül letörni”.

Évente több hasonló ügyben indul eljárás, emel vádat az ügyészség, hoznak ítéletet a bíróságok. Olykor egészen banális esetekből lesz ügy, pusztán azért, mert a károkozó pánikba esett, vagy nem is fogta fel, hogy amit tett, az nem valami kézlegyintéssel elintézhető apróság. Így is túl sok útátjárós baleset történik, tavaly kiemelkedően sok volt közöttük a súlyos sérülésekkel járó és a halálos kimenetelű.

2018 őszén például egy 25 éves nő későn vette észre a leeresztett sorompót és nekiment. A soromló kitört a foglalatából. A hölgy kiszállt, megpróbálta „rendbehozni a sorompót”, miután ez nem sikerült, visszaült a kocsijába és elhajtott.

Ha bejelentést tesz, és megvárja a rendőröket vagy a kezelőt, a biztosítója rendezte volna a kárt és legfeljebb még megbüntették volna a rendőrök figyelmetlen vezetéséért. De nem ezt tette, ezért a közlekedés biztonságának gondatlan veszélyeztetéséért kellett bíróság elé állnia.

Idén januárban egy férfi túl kis követési távolságot tartott egy előtte haladó teherautótól, s amikor az fékezni kezdett már képtelen volt másképp elkerülni, hogy belerohanjon, minthogy balra rántotta a kormányt. A hirtelen mozdulat miatt elvesztette uralmát a járműve felett és letarolta a sorompót, még a tartóoszlopát is kitörte. A vasúttársaságnak okozott kár csupán 166 ezer forint volt. Azonban a többszörös szabálysértéssel a sofőr más közlekedők életét és testi épségét is veszélyeztette.

Az ilyen esetekben egy közismert „gumi” szabály menti meg a sofőröket attól, hogy súlyosabb következményei legyenek a savúti berendezések megrongálásának. Nevezetesen, hogy a vasúti átjárót mindenki köteles kellő körültekintéssel megközelíteni. A sorompó fehér fénye, mint sokszor írtunk már mi is róla, noha a KRESZ-ben is olvasható és kötelező tananyag a gépjármű-vezető képzéseken, csak annyit jelent: a sorompó működik. Elvileg tehát egy esetleges baleset után senki nem hivatkozhat arra, hogy azért hajtott a vonat elé, mert előzőleg valaki kitörte a soromlót, tönkretette a fénysorompót.

Ennek ellenére a rongálásokat a hatóságok felderítik és eljárást indítanak a veszélyhelyzetet előidéző, de arról a hatóságokat nem tájékoztató járművezetőkkel szemben.

F.Gy.A.