A STOP tábla előtt tényleg meg kell állni!

  • Tízpercenként kaptak el a rendőrök egy-egy olyan szabálysértőt a 6-os úton, aki nem állt meg a STOP tábla előtt.
  • Mintha az autósok jó része nem tudná mi a különbség a mackósajt és a nyolcszögletű STOP tábla között.
  • Nem véletlen, hogy kétféle tábla is létezik annak jelzésére, hogy egy adott kereszteződésben kinek van elsőbbsége! De nem ugyanaz a jelentésük!
  • Az elsőbbségadás szabályainak a megsértése a második leggyakoribb baleseti ok a gyorshajtás után, ezért további akciók várhatók.

Másfél óra alatt nyolc olyan autóst fotóztak le a Tolna megyei rendőrök egy célzott ellenőrzés során, akik nem álltak meg a STOP táblánál. Nem egész Tolnára terjedt ki azonban a szóban forgó ellenőrzés, hanem csupán a 6-os és a 63-as főutak kereszteződésében és a 6-os főút Sőtényvölgyi szakaszán fotózták a szabálysértőket. Erről elsőként az alapjárat.hu portál számolt be. [A lap cikke itt olvasható.]

Lakott területen belül, főleg a nagyvárosokban és legfőképpen Budapest lámpával nem védett forgalmasabb kereszteződéseiben néhány perc is elég lenne ahhoz, hogy nyolcat, vagy akár még többet videóra vegyenek a rendőrök ebből a szabálysértésből. Mintha az autósok nem kis hányadának fogalma se lenne arról, hogy mit kell tennie a STOP táblánál. És, mintha az sem lenne egyértelmű sokak számára, hogy mi a különbség a mackósajtként emlegetett elsőbbségadás kötelező és a STOP tábla között.

A STOP tábláknál tartott rendőri ellenőrzések tapasztalatai szerint sokan azt hiszik (vagy legalábbis azt mondják és úgy is viselkednek), mintha a mackósajt (azaz az Elsőbbségadás kötelező) és a nyolcszögletű STOP tábla (aminek a hivatalos neve: Állj! Elsőbbség adás kötelező) ugyanazt jelentenék. Nem egy autós védekezett már azzal a rendőrök előtt miután megkérdezték, hogy miért nem állt meg a STOP táblánál: „De hát én lassítottam és alaposan körül is néztem! Nem jött senki, akinek elsőbbséget kellett volna adnom!”.

Csakhogy – mint az a tábla nevéből is következik, és ahogy azt a KRESZ is előírja, a STOP tábla előtt meg kell állni, – olykor kétszer is – de ez nem a KRESZ betűjéből, sokkal inkább a szabályozás szelleméből következik.

A KRESZ kimondja: ha a kereszteződésben felfestették az úgynevezett STOP-vonalat, ott kell megállni. Ott meg kell állni! Akkor is, ha jól láthatóan nem közeledik senki, akinek elsőbbséget kellene adni és akkor is, ha a vonal mögül nem igazán lehet belátni a kereszteződést minden irányba. Az előbbi és az utóbbi esetben is meg kell állni a STOP-vonalnál, majd utána előbbre gurulhat az elsőbbségadásra kötelezett autós, és ha meggyőződött, hogy senkinek nem kell elsőbbséget adnia, haladhat folyamatosan tovább „lendületből” is. Ellenkező esetben újra meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a főúton érkezőknek.

Sok évvel ez előtt, amikor e sorok írója vezetni tanult, az oktató a sikeres vizsga érdekében azt javasolta, hogy a STOP táblánál tegyük üresbe a sebességváltót. Jó látványosan, tette hozzá, hogy a vizsgabiztos a hátsó ülésről is jól lássa, hogy megálltunk.

Az elsőbbségadás kötelező táblánál ilyen előírás nincs. Ott csak akkor kell megállni, ha különben nem tudnánk megadni az elsőbbséget a táblával védett úton haladóknak. Azaz, ha a főúton haladókat fékezésre, hirtelen irányváltoztatásra kényszerítenénk azzal, hogy kihajtunk előttük.

Fontos tudni, nem hasra ütéssel döntenek a közútkezelők arról, hogy bizonyos helyeken STOP táblával biztosítják a védett úton haladók elsőbbségét, máshol csak egyszerű mackósajttal. Egy, még 2004-ben kiadott GKM rendelet határozza meg, hogy hol és mikor kell az egyiket, illetve a másikat alkalmazni. Ennek lényege: Attól függ, hogy melyik a biztonságosabb!

Ott, ahol a fő- és mellékút kereszteződéséből a főút forgalma nem látható be kellő távolságban, vagy ahol lényegesen nagyobb a védett út forgalma, mint az azt keresztezőé, minden esetben STOP táblát kell kihelyezni. A jogalkotó szándéka szerint  az ilyen helyeken a keresztirányú forgalom megállításával kívánja elérni, hogy a főútra ki-, vagy azon áthajtók kénytelenek legyenek alaposan körülnézni mielőtt továbbhaladnának.

Azokban a kereszteződésekben, ahol a főút beláthatósága és az egymást keresztező utak forgalom különbsége nem indokolja a STOP táblát, csak a mackósajtot helyezik ki. A gyakorlatban persze ez nem mindig van így. Ki nem látott még főút és az azt keresztező alig aszfaltozott út (vagy éppen földút) kereszteződésében mackósajtot? Márpedig a forgalomkülönbség jelentős mértékének a fényes napnál is világosabban látszik az ilyen helyeken. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy ahol STOP tábla van meg kell állni, akkor is, ha senki nem közlekedik a védett úton, ahol mackósajt, ott nem, csak ha azt a forgalom indokolja.

A mackósajtnál nem kötelező megállni, ha megállás nélkül is meg tud győződni az autós, hogy senkinek nem kell elsőbbséget adni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem szabad megállni!

Persze, aki biztos abban, hogy egy épp arra járó, vagy kissé távolabbról a kereszteződést kamerákkal figyelő rendőrt meg tud győzni arról, hogy noha a KRESZ előírja, neki a STOP táblánál sem kell megállnia, megpróbálhatja. De tudnia kell, hogy alapból tízezer forintja bánja, ha a helyszínen nem sikerül a rendőrt meggyőznie.

Mielőtt bárki is elkezdené a mantrát, hogy „ez mekkora marhaság”, miért kellene megállnia a STOP táblánál az autósnak például éjszaka, amikor a kutya se jár azon az úton, vagy ha mégis: a fényszóróinak köszönhetően már jóval távolabbról észreveszi a közeledő járműveket, mint nappal, és ezt egy normálisan gondolkodó rendőr is képes belátni, hadd emlékeztessek mindenkit néhány nem elhanyagolható szempontra.

  • Ha a rendőrök valahol a STOP táblánál meg nem állókra utaznak, annak oka van. Lehetséges, hogy sok baleset történt az adott útszakaszon az elsőbbség meg nem adása miatt, de az is, hogy a feletteseiktől ezt a parancsot kapták.
  • Az elsőbbségi szabályok megsértése a második a baleseti okok között. Semmi csodálkozni való nincs azon, ha a rendőrség „utazik” azokra, akik nem tartják be a vonatkozó előírásokat. Azt pedig nem nehéz belátni, hogy a legkönnyebben ebben a témakörben az ellenőrizhető, hogy valaki megállt-e a tábla előtt vagy sem
  • Létezik egy sz.ervezet, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amelynek törvény adta joga kisebb szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövetni a rendőrök orra előtt, így tesztelik, hogy azok a törvényeknek és parancsnoknak megfelelően intézkedne-e a jogsértőkkel szemben vagy sem. A rendőrök ma már nem lehetne biztosak abban, hogy aki meg akarja győzni őket, hogy ne büntesse meg, nézzék el neki azt a kis hibát, nem a védelmi szolgálat embere-e. Mert ha a belső ellenőrzés embere volt az, aki direkt nem állt meg a STOP táblánál, a rendőr nagyon megütheti a bokáját, ha nem büntetett, pedig kellett volna, vagy, ha félre nézett, amikor nem lett volna szabad.

Ebből következik: ha a rendőr láthatóan nem éri be azzal, hogy figyelmezteti az autóst a szabályok betartására (a figyelmeztetés is szankció), hanem már kimondta, hogy ebből bírság lesz, nem érdemes győzködni. Már csak azért sem, mert ha helyszíni bírságot nem fogadja el (vagy a rendőr megunja a szövegelést és úgy dönt, akkor majd a szabálysértési eljárásban tessék elmagyarázni a bírónak, hogy Önnek miért nem kellett megállni ott, ahol (elvileg) mindenki másnak igen, és feljelentést tesz, a pénzbírság összege akkor már 20-30 ezer forint között lesz. (Az elsőbbségadás szabályainak megsértéséért a helyszínen 10-20 ezer forint helyszíni bírság szabható ki.)

F.Gy.A.