A tanpályán kiderült ki mit nem tud

• Mind többen jelentkeznek tréningekre az őszi-téli felkészülés jegyében
• Önmagát, a kocsiját és a gumijait is tesztelheti a sofőr a Hungaroringen
• Sokan nem tudnak vészfékezni, pedig ez a tudás akár életet is menthet

Megnőtt a forgalom a Hungaroring területén működő Groupama Vezetéstechnikai Centrumban. Csalhatatlan jele ez annak, hogy beköszöntött az ősz. Legalábbis már kopogtat az ablakon. Ilyenkor a felelősen gondolkodó autósok – akik a tanpálya vezető instruktora, Kőrös András szerint évről évre egyre többen vannak – eljönnek ide, hogy biztonságos körülmények között idézzék fel, milyen az, amikor a csúszós úton megindul alattuk az autó, de még véletlenül sem abba az irányba, amerre ők szerették volna.

Amit Kőrös a felelős autóvezetőkről mondott azt némileg beárnyékolja ugyan, hogy a tanpálya vendégeinek 85 százaléka céges ügyfél, azaz többségükről nem lehet tudni, mennyire volt önkéntes és biztonságtudatos a részvételük, de ez nem is számít. A lényeg ugyanis az, hogy évről évre többen és többen jönnek tanulni, gyakorolni.

A szakemberek szerint nagyon is kívánatos lenne, hogy még többen és többen jöjjenek el gyakorolni, ha

• közeledik az ősz vagy már a tél,
• ha új autót vásároltak, aminek még nem ismerik a menettulajdonságait,
• és még akkor sem lenne haszontalan csúszkálni egyet a tanpálya gyantáján, ha vadonatúj gumik kerültek a már jól ismert autóra.

Kívánatos lenne, ha az időnkénti tanpályás tréning része lenne az önképzésnek, a holtig tartó tanulásnak, a biztonságtudatos életnek.

Újabban már családok is jelentkeznek, ami azt sejteti, nemcsak a tanpályák üzemeltetői, nemcsak a közlekedésbiztonságban, a közlekedésbiztonságért hivatásszerűen dolgozók és persze e sorok írója gondolja azt, hogy nemcsak fontos, hasznos dolog is biztonságos körülmények között felkészülni egy esetleges vészhelyzetre.

Apák hozzák el a gyermeküket „csúszkálni” és szlalomozni egy kicsit, mondván: a gyerek csak nemrég szerzett jogosítványt, ráfér egy kis gyakorlás. A tanpályán ráadásul olyan gyakorlatokat kell végrehajtani, amilyenekhez még csak hasonlókat sem tanultak a  jogosítvány megszerzése előtt a tanfolyamon. Olyan fogásokat mutatnak be és gyakoroltatnak, amikre egy életben is csak párszor lesz szükség, ám akkor a sofőr és utasai élete múlhat azon, jól csinálja-e.

Az ország első vezetéstechnikai centruma 1998-ban nyitotta meg kapuit a Hungaroring területén. Bár sokan tudják, de nem elegen, az intézmény bárki számára nyitott. Nemcsak a hivatásos sofőrök tesztelhetik itt a tudásukat, nemcsak céges ügyfeleket fogadnak. Bárki bejelentkezhet és választhat a tréningek közül. Csapatépítő tréningnek, családi programnak sem utolsó.

A kínálatban van minden, amin keresztül ki-ki felmérheti autóvezetői tudását. Évente több ezren élnek is ezzel a lehetőséggel.

Ne csak azért kösse be magát, mert kötelező!

Itt mindenki megtalálja azt, amire szüksége lehet. A hivatásosok, akiket többnyire azok a cégek küldenek érvről évre gyakorolni ide, melyek számára fontos, hogy a sofőrjeik biztonságosan, balesetmentesen vezessenek és ezért tenni (és perszer fizetni is) és készek éppúgy, mint az úrvezetők. Többféle tréning közül választhatnak az érdeklődők, de igény estén a tanpálya külön programokat is összeállít a jelentkezőknek.

Ki lehet itt próbálni, milyen az, amikor az autó elejét vagy a hátulját erős ütés éri, vagy megcsúszik a jégen és emiatt az autó önálló életet kezd élni. Rendeznek szlalom versenyeket, ki lehet próbálni a részegszemüveget, ami bárki számára egyértelművé teszi: azt csak ő gondolja, hogy pár pohár alkohol elfogyasztása után is ugyanolyan jól lát, ugyanúgy érzékeli a környezetét, mint józanul.

Kipróbálhatja mindenki, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem köti be magát. Elég egyszer beülni a „katapultba” és többé nem lesznek kétségei az embernek, hogy a biztonsági övet nem, azaz nemcsak azért kell bekapcsolni, mert az övhasználat kötelező. Már közepes sebesség mellett sincs semmi esélye a sofőrnek, hogy az autóban maradjon egy erősebb fékezés után.

Kevesen tudják, hogy a karambolok nem kis hányadában nem az autóban halnak meg a sofőr és az utasai, hanem az úttesten, miután  az ütközés hatására kirepülnek az autóból és fának, villanyoszlopnak vagy más műtárgyhoz csapódnak.

Nemrég írtunk egy esetről, amikor egy sofőr, aki túl gyorsan hajtott és elvesztette az uralmát a járműve felett és felborult. Sofőrje azt még túlélte, hogy kirepült a kocsiból, de pár perccel később egy arra haladó (a megengedettnél szintén jóval gyorsabban közlekedő) autó áthajtott rajta. A gázolást már nem élte túl.

Sokan visszavesznek az arcukból a tréning végére

E sorok írója saját tapasztalatból tudja, egy egyórás tréning bármely tanpályán, igencsak elgondolkodtatja az embert, hogy valóban olyan jó sofőr-e, mint gondolta magáról. Tényleg olyan magabiztosan vezet-e, mint hitte? A sok ezer balesetmentesen levezetett kilométer valóban elég gyakorlatot jelent ahhoz, hogy bármely helyzetben ura tudjon maradni az autójának?

Főleg akkor kínosak a fenti kérdésekre kapott (döntően nemleges) válaszok, ha  az ember baráti társaságban teszteli a tudását. A végére mindenkiről kiderül, hogy jóval nagyobb az arca, mint a tudása. Hogy vészhelyzetben, amivel szerencsére egy átlag autós csak igen ritkán találkozik, fogalma sincs, mit kell tennie, vagy ha van, akkor is azt rosszul, és főleg későn teszi, amit kell.

Kőrös András ennél udvariasabban fogalmazott. Azt mondta, egy-egy tréning végére még egy 15-20 éves vezetői gyakorlattal rendelkező sofőr is rájön arra, mennyi mindent nem tud, mennyi mindent nem tapasztalt még az életben.

Kívánatos lenne, ha évente egyszer, de legalább a jogosítvány megszerzése előtt mindenki egyszer végigmenne egy tanpályán. Az autósiskolák azonban lemondták a tanpálya által kínált lehetőséget. Korábban az oktatók 5000 forintért (azaz a legegyszerűbb tréning árának kevesebb mint a hetedéért) tanulhattak a Hungaroring Groupama Vezetéstechnikai Centrumban. Kőrös András azt mondja, az autósiskolák arról tájékoztatták őket, hogy a tanulók sokallották ezt az összeget.

Márpedig, ha egy rutinos autós számára is tud újat és meglepőt produkálni néhány kör a tanpályán, alighanem egy kezdő sorőrrel is meg kellene értetni, mit jelent az, hogy az autó veszélyes üzem.

Biztos Ön abban, hogy tudja, hogyan kell vészfékkel megállni?

A tanpályán sok vezetéstechnikai hibára fény derülhet, és jobb, ha ott derül ki, ahol széles az út, egyedül van az autós a pályán és garantáltan nem borulhat fel a járművével, nem mehet neki senkinek és semminek, akinek sérülést okozhatna vagy amin összetörhetné magát, mintha ugyanazokat a hibákat éles helyzetben, a forgalomban követné el. Mert ott, ha lecsúszik, pláne, ha lerepül az útról, több autót is összetörhet, gyalogosokat veszélyeztethet. És persze a sajátját is.

És, hogy mik a legjellemzőbb hibák? Szinte mindenkinél komoly gondot jelent a távolság és sebesség becslése. Márpedig fékezéskor (mikor és mekkora erővel kezdjen el fékezni) vagy előzéskor ez létkérdés lehet. Igazán jó és általánosan elfogadott módszer nincs rá, miképpen becsülhető meg a legpontosabban, hogy hány méterre van tőlünk és milyen sebességgel közeledik egy szembe jövő autó. A sebesség- és távolságbecslés képességét a gyakorlat alakítja ki az autóvezetőkben. Persze azért lehet gyorsítani ezt a képességet. Például a tanpályán.

Kőrös András szerint tipikusnak mondható, hogy akik először járnak náluk csak ritkán tudnak ott megállni, ahol kellene. Vagy erősebbet fékeznek a szükségesnél vagy csak a pálya végén tudnak megállni. Tapasztalataik szerint az autósok többsége nem tud vészfékkel megállni. Nem merik tövig nyomni a féket, akkor sem, ha már másképp nem lehet elkerülni a balesetet, vagy csökkenteni az ütközés következményeit.

Lehetséges, hogy az oktatók sem tanítják meg rá őket, féltik az autójuk fékrendszerét. De még gyakoribb, hogy a sofőrök megijednek. Ma már szinte minden autóban van ABS, ami vészfékezéskor jellegzetes hangot ad és pattogtatja a pedált a sofőr lába alatt. Ezek miatt viszont sok sofőr hirtelen lekapja a lábát a fékről.

– Nem szabad – magyarázza Kőrös. – A vészfékezés az, aminek nevezik: fékezés vészhelyzetben. Addig kell nyomni tiszta erőből a pedált, amíg az autó meg nem áll. Másképp semmi értelme. Nem fog időben megállni az autó! Nem tudja a sofőr megakadályozni az ütközést vagy – ha az elkerülhetetlen – a lehető legnagyobb ütközés erejét.

(Holnap folytatjuk!)

F.Gy.A.