A vonat nem vár!

  • Nem várta meg, hogy felnyíljon a sorompó, az életével fizetett érte
  • Miért hiszi azt sok autós, hogy gyorsabb és erősebb a vonatnál?
  • Burkolt öngyilkosság vagy öngyilkos figyelmetlenség?

Nem állíthatnak minden út-vasút kereszteződésbe rendőrt! Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy másképp nem megy. Ha a rendőrség és a MÁV nem tartanak éppen kifejezetten a vasúti átjárók biztonságosabbá tételét célzó akciókat, sokan továbbra is figyelmen kívül hagyják a KRESZ előírásait és például akkor is a sínekre hajtanak, ha a sorompót már rég leeresztették vagy a lámpa már tilosat jelez.

Az elmúlt egy héten több baleset is történt út-vasút kereszteződésben. Kettő halálos kimenetelű volt.

Július 23-án egy kerékpárost gázolt halálra a Nagykanizsáról Budapestre tartó Tópart Expressz Balatonszéplakon. Szemtanúk elmondása szerint a fénysorompó szabályosan működött és tilosat jelzett, amikor reggel kilenc óra táján a kerékpáros a leeresztett félsoromlót megkerülve a sínekre hajtott. Egy személyvonat épp akkor haladt át a kereszteződésen, ő pedig azonnal behajtott a kereszteződésbe, amint a vonat elment.

Valószínűleg ezért nem észlelte a másik sínpáron, az előbbi  szerelvénnyel ellentétes irányba és annál jóval nagyobb sebességgel közeledő expresszt. A gázolás elkerülhetetlen volt. A baleset következtében a bringás a helyszínen életét vesztette.

Másnap két helyen is összeütközött egy-egy vonat és személyautó. A szerencsésebb kimenetelű baleset Konyár közelében történt, ahol a Debrecenből Nagykerekre tartó szerelvény elé hajtott egy személygépkocsi. Halálos áldozatról, esetleges sérülésekről nem érkezett hír.

Mosonszolnok külterületén azonban egy ember meghalt, amikor autójával a fénysorompó tilos jelzése ellenére a sínekre hajtott és összeütközött a Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között közlekedő vonattal a 8505-ös úton.

A szakemberek évek óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy mi állhat az efféle balesetek hátterében. Mivel a közút és a vasút kereszteződéseiben bekövetkező balesetek többnyire súlyos, nem ritkán halálos sérülésekkel járnak, a vonat elé hajtó autók pedig a felismerhetetlenségig roncsolódnak, a média a legtöbb esettel foglalkozik. Többnyire képekkel illusztrálva mutatják be, mi történik, ha egy hétköznapi autó (de akár, ha egy kamion is) összeütközik egy vasúti szerelvénnyel.

Ha máshonnan nem is, ezekből a képekből, azaz mások tragédiájából mindenki okulhatna: az életével (és utasai életével) játszik az, aki kellő körültekintés nélkül hajt a sínekre. Nem beszélve arról, ha ezt tudatosan, a lámpa tilos jelzése, vagy éppen a leeresztett félsorompó kikerülésével teszi meg.

Egy vonatszerelvény több száz tonnás is lehet, a féktávolsága a nyílt pályán elérheti az egy kilométert. Ezért kötelezi a KRESZ az úton haladókat fokozott óvatossága, és arra, hogy mielőtt a sínekre hajtanak lassítsanak le és nézzenek körül, majd haladjanak folyamatosan. Ezért tilos a vasúti átjárók előtt előzni is.

A sín nem parkolóhely! És nem is közúti kereszteződés, ahol a dugóban még befurakodhatunk a „sárga zónába”, mert mi történhet: a rendőr ezért úgy se büntet meg, különben is, amikor behajtott a kereszteződésbe, még mozgott a most előtte álló kocsisor, joggal hihette, hogy „még befér”. Az meg nem számít, ha elállja a keresztirányú forgalom útját. Majd várnak.

Csakhogy a vonat nem vár! Nem tud várni! Megállni sem tud! Amikor a vonat vezetője észleli a sínen álló autót, már késő. Akkor már többnyire a vészfékezés is kevés! Akkor már csak az a kérdés, hogy milyen következményei lesznek az elkerülhetetlen ütközésnek, azaz hányan halnak vagy sebesülnek meg.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy ma már a felújított pályákon haladó új motorvonatok rendkívül csendesek, ezért senki nem indulhat ki abból, hogy „úgy is meghallom, ha közeledik a vonat”, egyébként pedig „azt a pár métert kényelmesen megteszem a túloldalig, mire ide ér”. Számtalan fejfa bizonyítja a kereszteződések mellett, hogy ez tévedés. Halálos tévedés.

A szakértők a túlélők vallomásai alapján sem találják a választ, hogy mi motiválhat egy  sofőrt, hogy a lámpa piros jelzése ellenére a sínekre hajtson. Miért kerüli ki valaki a félsorompót, s ha már megteszi, miért nem néz alaposan körül?

Névtelenséget kérő szakértők számos eset mögött öngyilkosságot sejtenek, de többnyire csak azért, mert más magyarázatot nem találnak. Mert a vétkes felelőtlenség szerintük szinte kizárt. Ép ésszel legalábbis nehéz elképzelni, hogy valaki orosz rulettbe kezdjen a kereszteződésben egy több száztonnás vonattal.

A MÁV évek óta kampányol azért, hogy csökkentse a vasúti átjárókban történő balesetek számát. Annak ellenére, hogy már több mint nyolc éve nem történt vasúti átjáróban olyan baleset, amikor felvetődött volna a társaság felelőssége, mert mondjuk nem, vagy nem megfelelően működtek a biztosító berendezések.

Megjegyzendő: a fénysorompó meghibásodása esetén az autósoknak meg kell állniuk és csak azután hajthatnak be a kereszteződésbe, ha már meggyőződtek róla, hogy biztonságosan áthajthatnak rajta.

F.Gy.A.