A zéró tolerancia bevezetése évi 5000 emberélet megmentését eredményezhetné!

  • Napjainkban átlagosan számítva tízóránként követel emberéletet az ittas vezetés kontinensünkön.
  • Az ittas vezetés szabályozása országonként eltér, a trend folyamatos szigorítást mutat.
  • Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) szerint a legális véralkohol érték csökkentése önmagában nem hozza meg a várt eredményt.
  • A jelenlegi szabályozások többsége már csak azért is támadható, mert az alkohol hatása számos tényezőtől függ, és egyénenként is eltér.
  • Az ETSC álláspontja szerint minden európai országban egységesíteni kell az ittassági limiteket, ami nem lehet más, mint a teljes tiltás, azaz „zéró tolerancia”.

Az elmúlt évben 25 150 fő vesztette életét az Európai Unió közútjain, közülük legalább 5 000 ember életét megmenthette volna, ha mindenki józan állapotban vett volna részt a közlekedésben, jármű vezetőjeként, illetve gyalogosként. Erre hivatkozva az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) legújabb közleményében arra tett javaslatot, hogy 2020-ban vezessék be a zéró toleranciát az unió teljes területén. Tegyük hozzá, hogy a kezdeményezés nem egészen új keletű, hiszen az ETSC már a 2012. április 12-én kiadott közleményében is szorgalmazta a zéró tolerancia bevezetését, igaz, akkor a tagállamok felé. Most azonban az ETSC „szintet lépett”, és közvetlenül az EU vezető testületeit ostromolja az egyébként érthető és szakmailag is alátámasztható javaslatával. A szeszesital fogyasztásának vezetés előtti általános tilalmát az elképzelések szerint egy közlekedésbiztonsági intézkedéscsomagban szükséges elrendelni.

Ellen Townsend, az ETSC politikai igazgatója a javaslat előterjesztésével kapcsolatban kijelentette: „Közel 70 évvel azt követően, hogy az ittas vezetés és a közúti balesetek közötti szoros kapcsolatról az első tudományos bizonyítékok ismertté váltak, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az ittasság még ma is családok ezreit szakítja szét az Európai Unióban. Azt szeretnénk látni, hogy 2020-ban az EU és a tagállamok olyan elképzelésre jutnak, mely által egyszer és mindenkorra megszüntethető lesz az ittas vezetés az utakon, a zéró tolerancia bevezetésének, a közúti ellenőrzések fejlesztésének, valamint a technikai eszközök, például az alcohol interlock szélesebb körű alkalmazásának kombinációjával.”  (Megjegyzésképpen: az alcohol interlock, magyarul alkoholzár, vagy alkoholszondás indításgátló egy olyan eszköz, mely a gépjármű beindítását egy előzetes, negatív eredményű alkoholszondás mintavételhez köti).

Az ETSC meglehetősen markáns javaslata nem csak a szigorításra, hanem az egységesítésre is törekszik. Tény ugyanis, hogy a tagállamok „KRESZ” szabályai még ma sem teljesen egységesek, azokban helyenként jelentős különbségek mutathatók ki. Ebbe a körbe tartozik például a sebességhatárok megjelölése, valamint az ittas vezetés szabályozása.

Aki napjainkban az uniós tagállamok területén autózik, tapasztalhatja, hogy az ittas járművezetés legális szintjei országonként eltérnek. Van, ahol egy-két pohár átlagos erősségű (alkohol fokú) sör még „belefér”, máshol azonban a járművezetés előtti és alatti szeszesital fogyasztás általánosan tilalmazva van. Az ezredforduló óta egyértelműen szigorítást figyelhetünk meg az ittas vezetés szabályozása területén, hiszen számos tagállam csökkentette a legális véralkohol értéket (BAC), továbbá elterjedőben van az a gyakorlat is, hogy a kezdő vezetőkre és a hivatásos sofőrökre az általánostól eltérő, szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ennek a folyamatnak a háttere, hogy az Európai Bizottság az ezredfordulót követő évben 2001/116/EC számon egy ajánlást adott ki, melyben azt javasolta a tagállamoknak, hogy saját jogrendjükben az engedélyezett véralkohol értéket 0,5 g/l-ben maximálják, míg a kezdő, tapasztalatlan járművezetők és a nehéz-tehergépjárművek vezetői esetében legfeljebb 0,2 g/l legyen a BAC érték. Időközben az uniós norma a „felnőttkorba lépett”, sokak szerint az idő túlhaladt rajta, így ma már ennél szigorúbb előírásokra van szükség.

Az ETSC legújabb jelentése megállapítja, hogy az Európai Unió 28 tagállamából mindössze hét határoz meg 0,2 g/l, vagy az alatti BAC értéket, ebbe a körbe tartozik Svédország mellett hazánk, valamint az egykori „keleti blokk” több országa is. (Szakmai szempontból egyébként a 0,1 és a 0,2 g/l-t egyenértékűnek lehet tekinteni a zéró toleranciával, tekintettel a mérési hibahatárokra, a mérési-pontossági tényezőkre, valamint arra, hogy esetenként a vérben szeszesital fogyasztása nélkül is előfordulhat csekély mértékű alkohol, például cukor, illetve keményítő tartalmú ételek fogyasztása során). A tagállamok többségében, 19 országban 0,5 g/l, Litvániában pedig 0,4 g/l az engedélyezett véralkohol határértéke, míg kontinensünkön a legmagasabb limittel (0,8 g/l) az Egyesült Királyság rendelkezik, bár a jogalkotók már itt is régóta tanakodnak az esetleges szigorításon – kereken nyolc éve.

Több helyen, egészen pontosan 16 tagállamban a kezdő vezetőkre és/vagy a hivatásos sofőrökre az általánosnál szigorúbb előírások vonatkoznak, ami az esetek többségében 0,2 g/l, vagy alacsonyabb értéket jelent.

Az évtizedforduló óta bevezetett, a korábbiaknál szigorúbb intézkedések hatása az összesített uniós baleseti statisztikákban is megmutatkozik, hiszen 2010 és 2018 között 25%-kal csökkent az ittas balesetben meghalt személyek száma az EU-ban, ami meghaladja az összes közúti baleset vonatkozásában, az áldozatszám alakulásában mérhető 20%-os csökkenést. Ugyanakkor az ittasan okozott balesetek következtében 2018-ban elvesztett legalább 5 000 emberélet még mindig riasztóan sok.

Forrás: https://etsc.eu/

A limitcsökkentéseken túl más lehetőségek is vannak az ittas vezetés visszaszorítására, mint például a közúti ellenőrzések fokozása, a szankciók szigorítása, a gépjárművezető képzés fejlesztése, célzott kampányok és intenzív közlekedésbiztonsági kommunikáció folytatása, megfelelő rehabilitációs programok kialakítása, valamint a technikai lehetőségeken belül az alcohol interlock használatának elterjesztése. Utóbbinak az ETSC is nagy jelentőséget tulajdonít, főleg a hivatásos sofőrök körében, akik tehergépkocsit, vagy távolsági autóbuszjáratot vezetnek. A célzott személyi kör azonban ennél szélesebb, hiszen a javaslat szerint alkoholszondás indításgátló elrendelésének van helye a nem hivatásos sofőröknél is, visszaeső ittasság, valamint eseti jellegű, de kimagasló alkoholos befolyásoltság esetén.

Az alcohol interlock szabályozás terén Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország és Svédország jár az élen. Finnországban és Franciaországban pedig jogszabály rendelkezik arról, hogy a gyermekek szállítását végző iskolabuszokat is beépített alkoholszondával kell felszerelni.

Az Európai Parlament 2019. április 16-án fogadta el az új járműbiztonsági követelményeket, melyek értelmében 2022-től kezdve minden új járművet alkoholszondás indításgátlóval kell felszerelni. A 2022 előtt forgalomba helyezett járműveket ez a szabályozás egyelőre nem érinti.

Számos szakértő van azon a véleményen, hogy az ittas vezetés jelenlegi szabályozása korántsem tökéletes. Többek között azért, mert hiába vannak meghatározva küszöbértékek, az alkoholfogyasztás élettani hatása egyénenként eltér. A befolyásolt állapot szintje függhet az érintett nemétől, életkorától, testsúlyától, korábbi ételfogyasztásától, fáradtságától, stresszes állapotától és egyéb hasonló tényezőktől.

Az ETSC szerint a korábbiaknál alacsonyabb értékek önmagukban nem oldják meg a problémát. Ezért elérkezett az idő arra, hogy napjaink eltérő szabályozásai és véralkohol limitjei helyett egy egységes, könnyen megjegyezhető és valamennyi közlekedőnek a legnagyobb biztonságot nyújtó BAC értéket vezessenek be Európa-szerte, ami nem más mint:

ZÉRÓ!

G.I.