Ahol hagyománya van a kerékpározásnak

• A gyorsforgalmi utak bővítése is csökkentette a balesetek számát.
• Ahol hagyománya van a kerékpározásnak kevesebb a baleset is.
• Tarzika és Attila megmondta – milliós elérésük volt a Facebookon.

Forrás: hajdupress.hu

Hajdú-Bihar az ország egyik keleti kapuja. Hatalmas tranzitforgalom bonyolódik le itt Ukrajna és Románia irányába egyaránt. Amióta a Hajdúságban is lendületet kapott a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, bővítése – részben, de nemcsak ennek hatására – érzékelhetően csökkent a halálos és a súlyos kimenetelű közlekedési balesetek száma a megye útjain. Még úgy is, hogy bár a sztrádák és autóutak biztonságos és kényelmes közlekedésre adnak lehetőséget, sokak számára túlságosan nagy kerülőt jelentenek az előnyeikhez képest, ezért maradnak inkább a régi, lassúbb, de már megszokott utakon.

A félmilliós népességű Hajdú-Bihar 82 települését az egy és kétszámjegyű főutak mellett megannyi három-négy számjegyű út köti össze és kapcsolja be az ország közlekedési infrastruktúrájába. És ezeken az utakon szinte egész évben nagy a kerékpáros forgalom, a szezonban pedig még temérdek mezőgazdasági gép és vontatmány is lassítja a forgalmat.

Szüleim a megyéből származnak, fiatalon gyakran autóztunk ezen a vidéken. Ősszel és tavasszal még a 4-es útra is gyakran felhajtó hatalmas munkagépek jelentették a kihívást az e vidéken tapasztalatlan sofőrök számára („Hogy fogom én ezeket a monstrumokat megelőzni?”) és persze a jószerivel minden nagyobb eső után, de ősszel és télen folyamatosan sárfelhordásoktól csúszós utak is. Suba István százados, a megyei balesetmegelőzési bizottság titkára szerint a helyiek hozzászoktak az utakat a nagy mezőgazdasági munkálatok idején uraló lassan mozgó nagy gépekhez, a gazdák pedig ma már sokkal jobban ügyelnek rá, mint régen, hogy a lehető legkevesebb sarat hordják fel az utakra.

Hajdú-Biharban napjainkban (is) az egyik legfontosabb közlekedési eszköz a kerékpár. A legfontosabb és olykor az egyetlen az apróbb településeken. Nem sok hely van az országban, ahol többen közlekednének kerékpárral, mint ezen a vidéken, és nemcsak azért, mert ma ez a trendi. Balmazújvárosban, Hajdúböszörményben és Berettyóújfaluban mindig is a bicikli volt az első számú közlekedési eszköz, de a közlekedési rendőrök szerint még Polgár, Nádudvar és Kaba útjain is többen kerékpároznak az országos átlagnál.

Suba István azt mondja, „vidéken”, azaz a megye kisebb településein jellemzően inkább az idősebbek használják a mindennapi ügyintézéshez a biciklit, a nagyobb városokban, ideértve a megyeszékhelyet, a valamivel több mint 200 ezres lélekszámú Debrecent is, ahol a közösségi közlekedés is a közlekedők rendelkezésére áll, inkább a fiatalok pattannak nagyobb számban nyeregbe. Az idősebbek, ha csak tehetik inkább busszal, vonattal közlekednek, a Civisvárosban villamossal.

Bár a közlekedési rendőrök empirikus felmérése szerint náluk az országos átlagot messze meghaladó a kerékpáros forgalom, és a motorosok száma is igen magas, Suba százados szerint „nincs sok kerékpáros baleset a megyében”. De még a motorosok is kevesebb balesetben érintettek, mint sok más helyen az országban.

Ebben Suba százados szerint minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy a Hajdúságban tényleg hagyománya van a kerékpározásnak, nem, pontosabban elsősorban nem sportcélra vagy a szabadidő kellemes eltöltésére vásárolnak erre felé a biciklit, hanem a mindennapi közlekedésre. Sőt, a legtöbben kizárólag csak arra. Így aki itt cseperedik fel, ha nem is kerékpár-nyeregbe születik, de kénytelen megtanulni a kerékpáros közlekedés írott és írtatlan szabályait egyaránt.

„A nagyobb településeken, ahol több a – mondjuk így – hobbikerékpáros, látunk azért mi is elképesztő dolgokat”, mondja a megyei balesetmegelőzési bizottság titkára. Szembe mennek a kötelező haladási iránnyal, a forgalommal szembe hajtanak be az egyirányú utcába, a járdán kerékpároznak, noha a városokban, sőt a települések között is egyre több kiépített kerékpárút áll a rendelkezésükre.”

Hajdú-Biharban a főbb baleseti okok ugyanazok, mint az ország legtöbb helyen. Egy dologban azonban eltér a helyi statisztika az országos átlagtól: itt a sebesség helytelen megválasztása és az elsőbbségadás szabályainak megsértése közel azonos számú baleset okozója. E két szabályszegés áll az összes személyi sérüléses közlekedési baleset kétharmadának a hátterében. És – ami szinte példátlan – előfordult már, hogy több balesetet okoztak azok, akik valamilyen okból nem adták meg az elsőbbséget másoknak, mint a gyorshajtók.

„Ez a mi megyei sajátosságunk”, mondta Suba István százados. Elsősorban a sok kis utcás és útkereszteződéses településeken fordulnak elő olyan balesetek, amikor a védett útra túl nagy lendülettel vagy kellő körültekintés nélkül kihajtó járművezetők okoznak balesetet. Nem mindig derül ki egyértelműen, hogy figyelmetlenség vagy a szabályok nem kellő ismerete, esetleg valami egészen más ok húzódik-e meg a háttérben.

Az sem egyértelmű persze a helyi közlekedési rendőrök és balesetmegelőzéssel foglalkozó szakemberek számára, hogy miért olyan magas az ittas vezetők száma a megyében. 2019-ben a sérüléses balesetek 7,2 százalékát okozták ittasan, 2020-ban, a pandémia évében, már a 8,8 százalékát. Tavaly sikerült ugyan 6,1-re visszaszorítani, de ma még egyáltalán nem biztos, hogy tartós lesz ez a trend.

„Rendszeresen végzünk úgynevezett finn típusú ellenőrzéseket, amikor egy adott úton bizonyos ideig minden járművet megállítunk, mégsem sikerült tartós és jelentős sikert elérni ezen a téren. Folyamatosan elemezzük az ellenőrzések adatait, hogy mely napokon és napszakokban hol közlekednek jellemzően a leginkább ittasan a járművezetők, és azokra a területekre és időszakokra koncentráljuk a szondáztatásokat, váltakozó sikerrel”.

Persze nem adják fel. Bevetnek minden lehetséges eszközt és módszert a közlekedők védelmében, a másokat bármilyen módon is veszélyeztetők kiszűrésére. Emellett a közösségi médián keresztül (is) igyekeznek szabályos és biztonságos közlekedésre „nevelni” azokat, akiket még lehet.

Tarzika és Attila, akik megmondják a frankót a büntetőfékezőkről a megyei balesetmegelőzés talán leglátványosabb sikerfilmje volt 2021-ben. [A film itt tekinthető meg.] Milliós nézettséget ért el a Facebookon. Persze azt nehéz, sőt, lehetetlen megmondani vajon hány ember gondolkodott el a nagydarab tetovált Attila szavain, még kevésbé azt, hogy hányan változtattak vezetési szokásaikon a film hatására. Azonban az biztos, ha nem szólal meg – a közösségi médiában is – a rendőrség, nem lesz min elgondolkodniuk azoknak, akiknek pedig lenne min.

F.Gy.A.