Ahol még újdonságnak számít a dugó

• Nem tudta, hogy Magyarországon Nógrád megyében alkalmazták először az ittas vezetők kiszűrésére a finn módszert? Most elmondjuk, miért ott.
• Gondolta volna, hogy még vannak olyan városok Magyarországon, ahol meglepetést okoz, ha dugóba kerül egy autós a csúcsforgalom idején?
• Nem a tranzit teherforgalom miatt fáj a közlekedési rendőrök feje, hanem amiatt, hogy a megyében nemcsak főzni szeretik a pálinkát.

Forrás: nif.hu

Nógrád az ország legkisebb megyéje. Bár az utak lassan itt is telítődnek a forgalom növekedése miatt, Salgótarjánban és Balassagyarmaton például az utóbbi időkben napközben már dugók is kialakulnak, amire korábban nem volt példa,  Palkovics Viktor  alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály vezetője szerencsésnek tartja a helyi rendőrséget.

– Országos összehasonlításban itt elenyésző számban történnek balesetek – mondja –, a halálos kimenetelűeké pedig a ritka kivételektől eltekintve egyszámjegyű. Sőt, a halálos áldozatoké is. Szerencsére ritkán történnek olyan tragédiák, amikor egy balesetben többen is életüket vesztik.

Az elmúlt tíz évben csak kétszer haladta meg a tízet a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma. A halálos áldozatoké is csak négyszer.

Pedig a kis megye sajátosságai közé tartozik, hogy keresztülhalad rajta az egyik fő észak-déli tranzitút, a 2-es főút. Nem beszélve arról, hogy az egész megye hegyes-völgyes, ami közlekedésbiztonsági szempontból általában nem jó ómen.

Palkovics Viktor szerint azonban sem a tranzitforgalom, sem a hegyi utak nem jelentenek komoly kihívást a megyei közlekedésrendészetnek.

– A tranzitforgalomban döntően hivatásos sofőrök vesznek részt, akik tapasztaltabbak, megfontoltabban, biztonságosabban vezetnek általában azoknál, akik mondjuk a nagyobb városok és az agglomerációjuk között ingáznak nap mit nap, olykor idegesebben, máskor sietősebben, amikből aztán könnyen adódhatnak problémák.

A hegyi utak sem olyan veszélyesek, mint gondolnánk, tette hozzá. A helyiek ismerik valamennyit. Tudják melyek azok, amiket télen ajánlatos elkerülni, mikor merre célszerű kerülni, ha az időjárás nehezen járhatóvá teszi valamelyiket.

2013 szeptemberében a Hende Csaba akkori honvédelmi minisztert szállító autó „le akarta rövidíteni” a Pásztó -Szécsény közti utat. Helyismeret híján a sofőr nem tudta, hogy éppen egy illegális rali-verseny zajlik a Nagylóc és Zsunypuszta közötti szerpentines szakaszon.

A „rendezők” ugyan felállítottak egy útzárat, de az nemcsak illegális volt, haszontalan is. A miniszter autója megkülönböztető jelzésre váltott előtte – s mivel hivatalosan ott semmiféle forgalomkorlátozásra nem kellett számítania – tovább hajtott.

Másodpercekkel később Hende Csaba autója összeütközött egy raliversenyző autójával.

Szerencsére ritkák az ilyen esetek. Sokkal gyakoribb viszont Nógrád megyében az ittas vezetés. Bár a pandémia alatt négy megye is „beelőzte” Nógrádot az ittasan okozott közlekedési balesetek arányának tekintetében, Palkovics alezredes szerint, jellemzően a sereghajtók között található ebben a kérdésben Nógrád megye.

– Sajnos nekünk nincs borvidékünk, viszont szeretnek az emberek errefelé pálinkát főzni és amit főznek, abból fogyasztanak is rendszeresen – jegyezte meg, majd hozzátette: – Nem véletlen, hogy mi honosítottuk meg Magyarországon az úgynevezett finn típusú ellenőrzést.

A finn módszer lényege, hogy az ellenőrzés ideje alatt megállítanak minden ott áthaladó járművet egy-egy útszakaszon és megszondáztatják a sofőröket. A gyakori és közlekedésbiztonsági szempontból igen kockázatos ittas vezetés miatt döntött évekkel ezelőtt a helyi közlekedésrendészet a finn megoldás bevezetése mellett.

– Néhány éve még külön kihívást jelentettek az ittas kerékpárosok – mondta. – Miután  ittasan nem tudták az úton tartani a járgányukat és kerékpárostól az árokba hajtottak, voltak, akik azzal védekeztek, hogy egy nagy fekete autó sodorta le őket az útról. Nem kis munkánkba került, amíg leszoktattuk erről a kerékpárosokat, mondván: előbb-utóbb úgy is bebizonyosodik, hogy nem járt arra- felé semmiféle fekete autó, és csak még nagyobb bajba kerülnek, ha valótlanságokat állítanak.

Nógrád megyében vetettek be először drónt is a közlekedési szabálysértők leleplezésére.

– Két-három éve már egyre gyakrabban előfordul Salgótarjánban és Balassagyarmaton is, hogy várni kell egyik-másik kereszteződésben, nem lehet egy lámpaváltás alatt áthajtani – meséli a megyei közlekedésrendészet vezetője.

A térségben addig ismeretlen dugók tényét sok autós képtelen volt elfogadni és feldolgozni.

– Mind gyakrabban tapasztaltuk, hogy sokan áthajtottak a tiloson, mert minden áron át akartak még jutni, nem akartak egy újabb lámpaváltást kivárni. Körülnéztek, s ha a forgalom lehetővé tette és persze nem láttak rendőrt sem, áthajtottak a piroson.

Nem kis meglepetést okozott, amikor a kereszteződéstől olykor nem is olyan nagy távolságra megállította a rendőr a szabálytalankodókat. Kezdetben tagadták, hogy ők a piroson hajtottak volna át, „honnan szedik ezt az urak”, mondogatták, de aztán a felvételek meggyőzték őket: nem érdemes tagadni.

Miután közismertté vált, hogy a rendőrök drónt is használnak forgalomellenőrzésre, lassan helyreállt a rend az utakon. Elfogadták a közlekedők, hogy Nógrád megyében is kezdenek telítődni az utak, itt is beleszaladhat az ember olykor egy-egy dugóba.

F.Gy.A.