Álmában gázolt egy kicsit

• Vezetésre alkalmatlan állapotban ült volánhoz a kecskeméti férfi.
• Arra ébredt, hogy elgázolt valakit, de mégis továbbhajtott.
• A szemtanúk mentek utána, akkor fordult csak vissza.
• Nem volt ittas, nem drogozott, de nem is aludta ki magát eléggé.

Ismerik azt a viccet, amikor egy német házaspár felvesz egy stoppost, aki azonban pár másodperccel később, már bánja, hogy ingyen fuvart kért tőlük? A sofőr csikorgó kerekekkel indult el a stoppossal a tűkanyarokkal tarkított hegyi úton. Mellette ülő felesége a stoppos döbbenetét látva igyekezett megnyugtatni őt: Uram, ne aggódjon, a férjem álmában is képes lenne végigmenni ezen az úton, igaz Hans? Haans! Haaans!…

Nos, valami nagyon hasonló történt tavaly nyáron Kecskemét belterületén. Ám ott, az alvó, alva vezető sofőr elütött egy kerékpárost.

Portálunkon nem először próbáljuk figyelmeztetni olvasóinkat: Az a KRESZ szabály, miszerint „járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van”, nem csak azt jelenti, hogy ittasan és bedrogozva tilos a volánhoz ülni! Ennél jóval többet jelent.

Számos más okból  kerülhet vezetésre képtelen állapotba ugyanis egy sofőr. A drogokat és az alkoholt csak azért emelte ki a jogalkotó, mert ezek használata akkor is büntetendő, ha a sofőr nem okozott balesetet, csupán fennakadt egy rutinszerű közlekedési ellenőrzésen.

Vezetésre képtelen állapotba kerülhet egy járművezető például bizonyos gyógyszerek hatására is, az ilyen készítmények tájékoztatóiban a gyártók általában külön is figyelmeztetnek, hogy a szer használata alatt a járművezetés (vagy például a magasban végzett munkavégzés) nem javallott vagy éppen egyenesen tilos. Vezetésre alkalmatlan állapotot idézhet elő továbbá a stressz, például, ha valaki egy felkavaró hírt kap – baleset érte a hozzátartozóját vagy bűncselekmény áldozata lett –, kétszer is gondolja meg, hogy képes-e biztonságosan elvezetni az autóját a kórházig. Ilyenkor nagy ugyanis a valószínűsége annak, hogy a gondolatai az őt érintő tragédián járnak majd és nem az útra , nem a többi közlekedőre fog figyelni. Rutinból fog vezetni, és ezzel azt kockáztatja, hogy vészhelyzetben lassan és talán rosszabbul is fog reagálni, mint máskor tette volna.

De talán az előbbieknél is gyakrabban kerülnek (biztonságos) vezetésre alkalmatlan állapotba a gépjárművezetők kialvatlanság miatt. Nemcsak az olykor naponta több száz kilométert is levezető hivatásosokkal, az úrvezetőkkel is gyakran megesik, hogy úgy döntenek, „azt a tíz-húsz kilométert már levezetik” akkor is, ha majd’ leragad a szemük, akkor is, ha tudják-érzik, jobban tennék, ha megállnának pár percre. És sajnos előfordul, hogy ez a döntés súlyos hibának bizonyul.

A Kecskeméti Járási Ügyészség a napokban emelt vádat segítségnyújtás elmulasztása és közúti baleset gondatlan okozása miatt egy kecskeméti férfi ellen, aki még tavaly egy júniusi hajnalon vezetés közben elaludt a volán mögött és elgázolt egy biciklis nőt.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleménye szerint a hajnali időpont ellenére nappali látási viszonyok között, gyér forgalom mellett vezethette személygépkocsiját a férfi, azonban kialvatlansága miatt nem volt a jármű biztonságos vezetésére alkalmas állapotban, amit mi sem bizonyít jobban annál, mint hogy vezetés közben elaludt a volán mögött.

Minden bizonyíték arra utal, hogy akkor is aludt, amikor gépjárművének elejével nekiütközött az előtte, vele azonos irányban az úttest jobb szélén kerékpározó hölgy biciklijének. A hölgy szabályosan közlekedett, még fényvisszaverő mellényt is viselt.

Miután az alvavezető sofőr elgázolta, a kerékpáros nő az út menti vízelvezető árokba zuhant, a kerékpárja pedig az azzal párhuzamosan futó járdára repült. A balesetben a hölgy súlyos zúzódásokat szenvedett és a vállizmai is elszakadtak; nyolc hétbe telt a felgyógyulása.

A vádirat szerint a sofőr bár észlelte ugyan, hogy összeütközött a kerékpárossal, ennek ellenére sem állt meg. Nem tudni, azt hitte csak álmodta az egészet, vagy félálomban fel sem fogta, hogy mit tett és, hogy segítenie kellene áldozatának. Az eset szemtanúi mentek utána és állították meg, nagyjából 800 méterre a baleset helyszínétől, azután már „önként” visszatért az általa elgázolt kerékpároshoz.

A vádemelésről kiadott tájékoztatójában a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség rámutatott: A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte azt a KRESZ szabályt, miszerint járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van. (Nem volt abban!)

A helyszín elhagyásával pedig azt, hogy a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült személy részére segítséget nyújtani, a balesetről a rendőrhatóságot értesíteni, továbbá a helyszínt csak a rendőrhatóság engedélyével hagyhatja el.

Arról nincsenek megbízható adatok – még csak irányadónak tekinthető becslések sem állnak a rendelkezésre –, hogy hány baleset történik évente a járművezetők elalvása miatt. A fenti eset a kevés kivétel egyike, amikor az eljárás során sikerült tisztázni, hogy a balesetet a sofőr elalvása okozta.

Sok egyautós balesetnél gyanítja a rendőrség, hogy az autó vezetője egy pillanatra elaludhatott (talán észre sem vette, hogy egy-két másodperce lecsukódtak a szemei) és eközben történt meg a baj, akkor futott le az útról és hajtott az árokba vagy egy fának. De a sofőr elalvásának gyanúja gyakran felvetődik akkor is, amikor úgymond „az egyik jármű eddig tisztázatlan okokból áttért a menetirány szerinti bal oldalra és frontálisan ütközött a szemből szabályosan érkezővel”.

Mivel az elalvást nem lehet objektíve rábizonyítani a sofőrre, mint azt, hogy ivott vagy drogozott mielőtt kocsiba ült volna, a rendőrség jobb híján a tanúvallomásokra, legfőképpen a sofőr vallomására kénytelen hagyatkozni. Ők pedig az esetleges súlyosabb következményektől tartva nemigen ismerik be, hogy hulla fáradtan ültek volánhoz, majd’ leragadt a szemük vezetés közben, mint ahogy azt sem szokták beismerni, ha telefonáltak a baleset előtti pillanatokban.

Az ilyen vagy hasonló balesetek elkerülésére a szakemberek azt javasolják, senki ne üljön kimerülten vagy kialvatlanul volánhoz. Ne induljon útnak sofőrként percekkel az után, hogy kiugrott az ágyból, adjon időt a szervezetének, hogy felvegye az üzemi fordulatszámot. A legerősebb kávé sem pörgeti fel a szervezetét olyan gyorsan, hogy ha az egyik pillanatban még félálomban volt, a következőben fitt és friss legyen! A túlzott kávé és energiaital-fogyasztás ráadásul akár már rövid időn belül is kontraproduktívvá válhat: a rövid ideig tartó fittséget gyors összeomlás, ásítozás majd a szervezeten rohamosan eluralkodó álmosság követheti.

F.Gy.A.