Ami itt 40, máshol 80

  • Durván fel kell rúgni a szabályokat ahhoz, hogy valakit baleset érjen gyakorlás közben a vezetéstechnikai tréningpályán.
  • Tíz autósból hét nem tudja hogyan kell vészfékezni, vagy ha elméletben tudja is, alapvető hibákat vét a végrehajtása közben.
  • Évente mindenkinek érdemes és hasznos lenne egyszer legalább egy standard tréningért felkeresni egy tréningpályát.
  • Közeledik a karácsony! Ajándékozzon autós szeretteinek biztonságot! Sokan teszik ezt. Jó móka és sokat tanulhatnak közben.

Forrás: autoklub.hu

„Első a biztonság!” szögezte le Kocsi Attila a Magyar Autóklub Közlekedésbiztonsági Szakág igazgatója. Ezért – mint az övékhez hasonló pályákon általában – részletekbe menő elméleti oktatással kezdődik a tréning.

– Lépésről lépésre részletesen elmagyarázzuk az érdeklődőknek, hogyan kell majd végrehajtaniuk az egyes feladatokat, mit kell tenniük, mit ne tegyenek és, hogy minek mi lesz a következménye – mondta Kocsi.

A minden gyakorlatsort megelőző háromnegyedórás elméleti felkészítésnek és a pálya biztonsági rendszereinek köszönhetően az elmúlt tíz évben mindössze két baleset történt a sok ezer tréning alatt. Mindkét esetben a trénerek többszöri figyelmeztetése ellenére feszegette a sofőr a saját és autója határait, egészen addig, amíg oly mértékben el nem vesztette az uralmát a járműve felett, hogy az amúgy biztonságos pályáról is lerepült.

– Ezt a pályát úgy tervezték és építették meg, hogy akkor se történjen baleset – ne boruljon fel egyetlen autós se és a pályát övező biztonsági zónát ne hagyhassa el –, ha a sofőr teljes mértékben elveszti az irányítást a kocsija felett. Hiszen itt épp arra készítjük fel az autósokat, hogy mit tegyenek és mit ne akkor, ha az autójuk önálló életet kezd élni alattuk.

Azonban ahhoz, hogy az autós és járműve biztonságban legyen akkor is, amikor éppen fogalma sincs arról, mi történik vele és körülötte és egyáltalán nem érzi, hogy ura lenne az autójának, be kell tartani a trénerek utasításait, akik az egyes feladatok végrehajtása közben folyamatosan rádiókapcsolatban állnak vele és segítenek korrigálni a hibákat, javítani a technikát.

A tréningpálya elég széles és hosszú ahhoz, hogy ha „elszabadul” az ember alatt az autó, legyen hely és idő korrigálni. Ezért itt bátran kipróbálhatja bárki a vészfékezést, amit Kocsi Attila szerint az őket felkeresők 70 százaléka nem hajt végre helyesen, emiatt jóval nagyobb utat tesz meg az autójuk a fékezés alatt, ami a forgalomban könnyen ráfutásos balesetet eredményezhet.

– Jellemzően nem nyomják le kellőképpen a fékpedált, vagy ha meg is teszik, amikor működésbe lép az ABS, megijednek és hirtelen lekapják a fékről a  lábukat, aztán újra kezdi az egészet – magyarázza Kocsi Attila, aki tipikus hibának tartja még, hogy sok autóvezető idő előtt abbahagyja a fékezést, vagy például, hogy vészfékezéskor nem nyomják ki a kuplungot. Számos baleset forrása még, mondta, hogy vészfékezéskor meggondolatlan kormánymozdulatokat tesznek és ezzel maguk teszik irányíthatatlanná az autójukat.

A hirtelen felbukkanó akadály kikerülését is lehet gyakorolni a tréningpályán, például, hogy mi a teendő akkor, ha hirtelen az úttestre ugrik egy szarvas, ami november végéig még az erdős területeken autózókkal könnyen megtörténhet.

– A nem megfelelő vagy rosszul végrehajtott kormánymozdulatokkal könnyen belengethetik az autót, ami a gépjármű feletti uralom elvesztésével járhat és amivel a sofőr sokkal nagyobb bajba sodorja magát, mint ha vészfékezéssel megpróbált volna megállni, s ha nem sikerül, inkább vállalja, hogy elgázolja az állatot.

A tréningpálya az a hely, ahol a 40 km/h sebesség olyan, mint ha az úton nyolcvannal hajtana az ember. Tapasztalatból tudom, a tréningpályán 40-es tempó mellett is nagyokat lehet csúszni, ha az ember nem figyel. Persze akkor is, ha figyel és pontosan követi a tréner instrukcióit.

Forrás: autoklub.hu

Ezért lehet itt megtanulni például:

  • Vészfékezés sima és csúszós útfelületen, különböző sebességekről
  • Hirtelen megjelenő akadály előtti vészfékezés csúszós felületen
  • Féktávolságon belül megjelenő akadály kikerülése csúszós felületen
  • Imitált frontális ütközés elkerülése, megcsúszó, megperdülő autó egyenes irányba kormányzása
  • Kanyarodás csúszós pályán növekvő sebességgel
  • Szlalom feladatok vizes, jeges pályán
  • Első tengelytapadás vesztésekor (alulkormányzott állapotban) történő helyes reakciók gyakorlása
  • Hátsó tengelytapadás vesztésekor (túlkormányzott állapotban) történő helyes reakciók gyakorlása rántópadon

Az Autóklub tréningpályáját nagyjából fele-fele arányban keresik fel céges ügyfelek és magánszemélyek. Utóbbiak főleg karácsony után, az év elején, ha az időjárás megengedi, hogy nyitva legyen a pálya.

– Egyre többen ajándékoznak tréning utalványt szeretteiknek karácsonyra – mondta Kocsi Attila. Tapasztalataik szerint elsősorban a kíváncsiság hajtja az érdeklődőket, csak kevesen vannak, akik azért jönnek el egy-egy tréningre, hogy általuk felismert vezetéstechnikai hibáikat kijavítsák vagy épp arra lennének kíváncsiak, hogy mit rontanak el egy-egy konkrét manőver során és miképpen lehetne kijavítani a hibájukat.

Ugyanakkor sokan azért jelentkeznek egyik vagy másik tréningre, mert szeretnék magukat biztonságban érezni vezetés közben és tudni azt, hogy veszélyhelyzetben is fogják tudni, hogy mit kell csinálni.

Kocsi Attila szerint a kezdő sofőröknek úgy 400-500 órányi vezetési rutin után már célszerű lenne elmenni hozzájuk legalább egy kétórás start tréningre, ahol begyakorolhatják, csiszolgathatják

  • A kanyarodás helyes technikájukat
  • Az emelkedőn, illetve lejtmenetben ajánlott vezetéstechnikát
  • A vészfékezés sima és csúszós útfelületen, különböző sebességekről
  • A hirtelen megjelenő akadály előtti vészfékezés csúszós felületen

Kocsi azért nem javasolná, hogy már közvetlenül a jogosítvány megszerzése után kipróbálja magát egy kezdő sofőr a tréningpályán, mert félő, hogy túlságosan lerombolná a pálya az önbizalmát. Szerinte kell egy kevéske járművezetési és -kezelési gyakorlat ahhoz, hogy értse, hogy mi miért történik úgy, ahogy azt tapasztalja, és persze élvezni is tudja a gyakorlást.

Utána azonban évente legalább egyszer minden sofőrnek célszerű lenne legalább egyszer egy négyórás standard tréningre elmenni egy tréningpályára.

Korábban írtunk arról, hogy más trénerek szerint már a gépjárművezetői alapképzésnek is részévé kellene tenni a vezetéstechnikai oktatást, épp az olyan műveletek megtanítása és begyakoroltatása végett, mint a vészfékezés vagy a hirtelen felbukkanó dolgok kikerülése. Kocsi ezzel kapcsolatban azt mondta:

– Évente 100-120 ezren szereznek jogosítványt Magyarországon. Jelentős fejlesztések nélkül a jelenlegi tréningpálya-kapacitás nem lenne képes kiszolgálni azt a többlet igényt, amit a vezetéstechnikai tréning esetleges kötelezővé tétele idézne elő az alapképzésben.

Egy tréningpálya ugyanis nem pusztán egy műgyantával lekent aszfalt. Komoly vízvezeték és csatornahálózat fekszik a pályák alatt és körül, emellett maga a műgyanta sem olcsó, és nincs is túl nagy telepítő-karbantartó apparátus. Kevés hazai cég foglalkozik ilyesmivel, többségük külföldi technológiákkal dolgozik és bőven el vannak látva más építőipari megbízásokkal. Csakhogy a tréningpályákat, s azok műszaki berendezéseit is folyamatosan karban kell tartani a biztonság érdekében, ami olykor a 120 éves Autóklubnak is – régi, bejáratot kapcsolatai ellenére is – komoly kihívást jelent.

F.Gy.A.