Amikor a kézifék a kulcsszereplő

  • A leállított gépkocsit rögzíteni kell, különösen, ha nem vízszintes útfelületen áll.
  • A nem elégséges rögzítés miatt keletkező kárt az üzembentartó kénytelen állni, bár “ott sem volt”.
  • A biztosítók a – bírói ítéletek szellemében – ugyancsak az üzembentartót teszik felelőssé.

Hihetetlen történet zajlott az év utolsó napján a dunaújvárosi Duna-parton. Egy járó motorral várakozó személyautó a sofőrje jelenlétében, mi több, annak kíséretében gurult le a domboldalról, átugrott egy árkot, keresztülhajtott a közúton, majd orral belehajtott a vízbe. A szemtanúk szerint banális hiba vezetett az esethez: a sofőr odalépett a járműhöz, azonban mielőtt beült volna a vezetőülésbe, kívülről benyúlva kioldotta a rögzítőféket. A lejtőn álló gépkocsi azonnal meglódult, a sofőr már nem tudott beugrani a mozgó járműbe. Mellette futott, amíg az a vízben nem kötött ki. Az esetről tudósító Tények.hu azt rögzítette, amikor a tűzoltók kicsörlőzték a partra a járművet.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a gépkocsiban nem tartózkodott senki. Emlékezetes, hogy tavaly októberben Szentendrénél gurult be egy gépkocsi a rév lehajtóján a vízbe, és a sofőr elhunyt. De más jellegű problémát is tud okozni egy elszabadult autó. Például belehajt egy másik parkoló gépkocsiba, és kárt okoz. Egy ilyen károsult fordult panaszával az MNB-hez, mint felügyeleti szervhez. A válaszban az szerepelt, hogy a gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, és megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát. A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere és több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítése) elengedhetetlen.

Lejtős utcában leállított autó esetében természetesen elvárható gondoskodás, hogy a sofőr behúzza a kéziféket. De lehet, hogy ez önmagában nem mindig elég. Ilyenkor sebességben kell hagyni a váltót és a kereket olyan szögben fordítani el, hogy a járda támaszul szolgáljon.

Hasonló vitás esetben született bírói döntés Németországban a közelmúltban. Két, egymás mögött lejtős úton parkoló autó ütközött össze anélkül, hogy a volánnál bárki is ült volna. A lejjebb álló autó tulajdonosa bírósághoz fordult, hogy kártérítést követeljen. A második autó tulajdonosa azonban azt állította, hogy autója első sebességfokozatban és behúzott kézifékkel parkolt. Az ő szemszögéből nézve az történt, hogy az előrébb parkoló autó vezetője hátramenetben belehajtott az ő autójába.

Egy szakértői vélemény végül tisztázta, hogy a hátsó jármű gurult rá az első járműre, és nem fordítva. A szakértő megerősítette, hogy a kézifék akár órák múlva is kioldódhat, és a helyi körülmények csak ezt a következtetést engedték meg. A hátsó autó tulajdonosa tehát felelős volt, és így teljes körű kártérítési felelősséggel tartozott. Az ítélet jogerős.

N.V.