Amikor a méret is lényeg!

• Egy traktor két pótkocsival hosszabb és minden kiterjedésében nagyobb lehet még egy kamionnál is.
• Több tonna kukoricával a háta mögött a traktoros nem tud úgy manőverezni, mint Ön egy kis autóval.
• A rakomány is eltakarhatja a jelzőfényeket – ezért is érdemes most a szokásosnál lassabban hajtani.

Azok is legyenek fokozottan óvatosak az utakon mostanában, aki úgy gondolják a közlekedésben sem a méret a lényeg. Országszerte méretes, olykor túlméretes mezőgazdasági járművekkel találkozhatnak az utakon ezekben a hetekben a betakarítási és az őszi talaj-előkészítési munkák végéig, melyek megközelítése, előzése, kikerülése fokozott körültekintést igényel.

Már történtek balesetek, noha a rendőrség, mint minden évben, az idén is jó előre figyelmeztetett a fokozódó traktorveszélyre! Ennek ellenére futott már bele személygépkocsi rosszul kivilágított vontatóba, ami után több tonna termény szóródott szét az úton.

Arra is volt példa már a mostani szezonban is, hogy egy autós túl későn kapcsolt, hogy túlságosan nagy tempóval közeledik egy igen nagy és szokatlanul lassú járműhöz. Mire tudatosult benne, hogy egy hatalmas bálákkal toronymagasan megrakott traktor vonatatta pótkocsit ért utol és lassíthatott volna, már késő volt.

Évente 250-300 ilyen és hasonló közúti közlekedési baleset ér mezőgazdasági vontatókat, erő- és munkagépeket. Többnyire „csak” a járművek rongálódnak meg – jellemzően nem a mezőgazdasági gépek „húzzák a rövidebbet” –, de minden évben feljegyeznek a baleseti statisztikákba legalább 5-10 halálos kimenetelű karambolt és több súlyos sérülésekkel járó balesetet is.

A balesetek kétharmadát a rendőrségi vizsgálatok megállapításai szerint a mezőgazdasági járművek vezetői okozzák, ám a megelőzés érdekében sokat tehetne a többi közlekedő is.

Ha arra a kérdésre keressük a választ: veszélyesebbek-e a mezőgazdasági munkagépek az utakon más járműveknél, a válasz egyértelműen igen. Hogy miért veszélyesebbek? Mert jóval nagyobbak a forgalomban megszokott gépjárműveknél. És ez esetben valóban a méret a lényeg!

Egy, a betakarítási időszakban igen gyakran két pótkocsit vontató traktorok a vontatmányaikkal együtt hosszabbak is lehetnek egy kamionnál. Másképp lehet velük manőverezni, mint a kamionokkal, máshogy kanyarodnak, már csak azért is tanácsos nagyobb oldaltávolságot tartani, amikor előzéskor elhaladunk mellettük. Ha pedig kanyarodnak, a legbiztonságosabb kivárni, amíg befejezik a manővert.

A mezőgazdasági járművek lényegesen lassabban közlekednek másoknál. Meglehet 90 km/h a megengedett sebesség az úton, azok azonban csak 40 km/h-val mennek, vagy még annyival sem, mivel a lassú jármű kategóriába tartoznak, így legfeljebb 25 km/h-s tempót engedhetnek meg maguknak.

Nem érdemes türelmetlenkedni. Ott, ahol a mezőgazdasági gépek ráhajthatnak a főutakra, ilyenkor rá is hajtanak. Jóval többen és lényegesen gyakrabban is, mint máskor. Sok a munka, sürgeti őket az idő, az időjárás kiszámíthatatlan, ilyenkor nem az az elsőrendű szempont, hogy senkit ne tartsanak fel az úton.

Azonban azt minden közlekedőnek tudni kell, hogy a legtöbb mezőgazdasági jármű, munka- és erőgép nagyobb – azaz magasabb és szélesebb – az átlagosnál, azaz kissé átlógnak a szembejövők sávjába.

Emiatt előzni is veszélyesebb őket, főleg a keskenyebb vidéki, több számjegyű utakon.

Könnyen lefuthat, lesodródhat az autó a baloldali padkára – már ha van –, ha a sofőr nem figyel. Emiatt nagy a megcsúszás veszélye. Túl kis oldaltávolság-tartással elkerülhető ugyan a lesodródás az útról, viszont megnő annak a veszélye, hogy az előzésbe kezdett autó „fennakad” a mezőgazdasági gépről lelógó rakományon, alkatrészen.

Keserű vigasz lesz, hogy az emiatt bekövetkező balesetkért a (statisztikailag) jó eséllyel a vontató/erőgép vezetője lesz a felelős.

Mivel az eleve nagy méretű, vagy ilyenkor alaposan megpakolt járművek előzését a szokásosabbnál is óvatosabban kell megkezdeni és végigvinni, értelemszerűen jobban meg kell gondolniuk a sofőröknek mikor és hol kezdenek előzésbe. Sokszor kilométereket kell araszolni a mezőgazdasági gép mögött, mire olyan útszakaszhoz érnek, ahol a mezőgazdasági vontató vagy a munkagép félre tud állni, és el tudja engedni a mögötte feltorlódott autókat.

Azonban, ha két, egyenként két-két pótkocsit vontató traktort ér utol valaki, esélye sincs az előzésre, még akkor sem, ha a két járműszerelvény betartja a KRESZ-ben előírt követési távolságot. Csakhogy nem mindig tartják be. Ahogy a kamionosok sem az autópályákon.

A mezőgazdasági járműveket érintő balesetekben a legfőbb baleseti ok a szabálytalan kanyarodás. Tipikusnak mondható, hogy a kanyarodó vontató vezetője hirtelen – emiatt túl kis ívben – kezdi meg a manővert és közben elsodorja a mellette haladó gyalogost, kerékpárost, összetöri a kikanyarodni készülő autót. Náluk is vezető baleseti ok az elsőbbség meg nem adása és a sebesség helytelen megválasztása.

Egy mezőgazdasági vontató vagy munkagép környezetében érdemes végiggondolni: ezek a járművek nagyobbak az átlagosnál és lomhábbak is, a vezetőjük nem tudja néhány gyors kormánymozdulattal korrigálni a többi közlekedő hibáit, mint más járművek vezetői!

Persze a gyorshajtás a mezőgazdasági járműveknél mást jelent ilyenkor, mint a többi gépjárműnél. Döntően relatív gyorshajtás miatt okoznak baleseteket: úgy hajtanak, mintha nem lenne mögöttük pár tonna termény, ami jelentősen megnöveli a féktávolságot, amikor lassítani kell.

Gyakori baleseti ok még a nem megfelelő oldaltávolság – akkor is megkezdik a kanyarodást, ha nyilvánvaló, hogy túl közel van mellettük egy másik közlekedő.

Az úton lévőknek arra is figyelniük kell, hogy a betakarított terményeket szállító járműveken a rakomány rögzítése az elmúlt évek baleseti adatai szerint olykor bizony hagy kívánni valót maga után. A leszóródó termény miatt csúszóssá válhat az út, ahogy attól is, hogy a földútról az aszfaltozott útra hajtó járművek kerekei olykor tetemes mennyiségű földet, esős időben sarat hordanak fel a műútra.

A KRESZ egyértelműen kimondja, az úton csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek azt nem rongálják meg. Bizonyos szempontból a sárfelhordás is rongálásnak minősül, hiszen rontja az útburkolat minőségét, tapadását, ezáltal a közlekedés biztonságát. Ezért kötelezik a gazdálkodókat, hogy a járműveikre tapadt sarat távolítsák el a kerekekről mielőtt az aszfaltozott útra felhajtanának vele. Ha nem lehetséges, akkor annak, aki szennyeződést visz fel az útra, kötelessége gondoskodni a mielőbbi és biztonságos eltávolításáról.

Mégis, a legnagyobb veszélyt talán az jelenti a többi közlekedőre, ha a mezőgazdasági jármű és annak rakománya nincs megfelelően kivilágítva. Minden jelentős méretű rakományt helyzetjelző fényekkel ki kell világítani, hogy sötétben és nagy távolságból is nyilvánvaló legyen a mögüle érkezők számára, hogy egy nagy méretű járművet fognak utolérni.

Sajnos sokszor a rakomány kellő kivilágítása elmarad. Ezért is célszerű az őszi – és majd a tavaszi – mezőgazdasági munkák idején is – fokozott óvatossággal közlekedni a külterületi utakon!

A mezőgazdasági járművek és munkagépek által ilyenkor gyakran használt utakon nem kellő megfontoltsággal közlekedő autósok figyelmetlensége mellett ez az egyik fő oka annak, hogy sok – úgynevezett utoléréses  – baleset ér vontatókat, lassú járműveket, mezőgazdasági munkagépeket.

A mezőgazdasági járműveket érintő balesetek harmadáért felelős autósok pedig az előzési szabályokat nem tartják be, holott – mint már volt róla szó – a nagy méretű és lassan mozgó járműszerelvényeket fokozott körültekintéssel, és értelemszerűen lassabban kellene előzni, mint más járműveket. Gyakran történik baleset amiatt is, hogy hirtelen kikanyarodnak, besorolnak egy vontató elé, amit a mögötte lévő nagy tömeg miatt nem képes időben megállni.

És „természetesen” – mint minden más esetben – a sebesség helytelen megválasztása is a kiemelt baleseti okok között található.

F.Gy.A.