Amikor a rendőrök még Porschéval jártak…!

• Az autópályás rendőrök nem mindig hagyományos megjelenésű, nagy teljesítményű limuzinokkal járőröztek.
• A 60-es évek elején a felfedezték maguknak a Porsche sportkocsikat, melyek kiválóan alkalmasak voltak autós üldözések és elfogások végrehajtására.
• Az első ilyen „fehér nyilat” a düsseldorfi rendőrök kapták, az autó 1966-ig több ezer elfogást hajtott végre. Jelenleg ez a gépkocsi az autós kiállítások dísze.
• A holland autópályás rendőrök is rendeltek egy teljes flottányi Porsche 356 kabriót.
• Érdekesség, hogy az időjárástól függetlenül mindig nyitott tetővel használták, ha esett az eső, ha sütött a nap.
• A sportkocsikat kizárólag speciálisan képzett családos férfiak vezethették, akiktől elvárhatták, hogy a jogsértők üldözésekor is mindig a biztonságra törekedjenek.

Volt idő, amikor az európai autópályás rendőrök nem csak a hagyományos kinézetű, nagy teljesítményű szolgálati gépkocsikkal, kék lámpás limuzinokkal vadásztak a gyorshajtókra és más közlekedési szabályok megsértőire. Egyes autópályás szervek ugyanis már az 1960-as évek elején felfedezték maguknak a Porschét, mint tekintélyt parancsoló, gyors és igen hatékony eszközét a bűnüldözésnek, valamint a közlekedési szabályszegők kézre kerítésének.

A történet 1960. november 23-án vette kezdetét, amikor a Porsche gyár egy rendőri jellegű, speciális felszerelésű 356-os kabriót szállított le a düsseldorfi rendőrségnek. Ettől kezdve a 75 lóerős (!) sportkocsit Nordrhein-Westphalen autópálya rendőrei használták. Az első rendőri jellegű Porsche szolgálati ideje 1966-ig tartott, ameddig az autó csaknem 160 ezer kilométert tett meg, és közreműködésével gyorshajtók ezreit érték tetten. A Porsche csaknem 25 évig élte csendes nyugdíjas időszakát, majd 2000-ben restaurálták, Belgiumba került, és azóta rendszeres résztvevője a rendőrségi, valamint az autós szakkiállításoknak.

Porschét ugyanakkor nem csak a német rendőrök használtak, hanem a szomszédos hollandok is, ahol 1960-ban adták át a forgalomnak az új, 500 km hosszú autópálya hálózatot. A fejtörésre – miszerint hogyan kaphatnának el minden gyorshajtót – a hollandok csakhamar megkapták a választ. A keleti szomszédokhoz történő átruccanást és némi tesztvezetést követően meg is rendeltek 40 darab, azaz egy teljes flottányi Porsche 356 kabriót. A fehér színre fújt autók holland rendőri címert és feliratokat kaptak. Speciális felszereléseik közé tartozott a rendőrségi rádió, a megafon, a kék lámpa, a kissé meglepő helyen (a karosszéria hátulján) elhelyezett sziréna, a „STOP” megállítást jelző tábla a far részen, a műszerfal alatt elhelyezett stabilizátor, a nagyméretű, hosszabb üldözések megtételét lehetővé tévő GT üzemanyagtank, valamint – és ez igazán figyelemre méltó – vízlepergető bevonat a belső térben. Utóbbira azért volt szükség, mert a holland rendőrök a Porschét mindig nyitott állapotban használták, bármilyen időjárás volt. Ezért is csatoltak mindig fejvédő sisakot a szolgálatban lévő rendőrök, és viseltek védőszemüveget, valamint olyan esőkabátokat, amelyek nem csak a menetszéltől, hanem a legdurvább nedvességtől is védelmet nyújtottak (a gépkocsik felszereltsége a vízhatlan belső kivételével a német rendőröknél is hasonló volt azzal a különbséggel, hogy a hátsó fénytáblán a „STOP” helyett a „HALT” felirat jelent meg.

A Porschékat kizárólag speciálisan képzett rendőrök vezethették. Előírás volt a legalább 25 éves életkor, továbbá a pilótáknak házasnak, gyermekesnek kellett lenniük. Utóbbiakkal igyekeztek biztosítani ugyanis azt, hogy a sofőrök ne vállaljanak felesleges kockázatot, és a jogsértők elfogása esetén is mindenkor a biztonságra törekedjenek. Talán meglepőnek tűnik, ugyanakkor mindenképpen elismerésre méltó, hogy ezeket a szempontokat és követelményeket már bő hat évtizeddel ezelőtt alkalmazták a mindennapi holland rendőri gyakorlatban!

G.I.