Amikor eltűnnek a színek…
- Romlik a szem a kor előrehaladtával, de az életkor nem magyarázat mindenre!
- Éjszaka mindenki rosszabbul lát, rosszabbul méri fel mások távolságát, sebességé
- Ha elmúlt 40 vagy már 50 is, évente keresse fel szemorvosát egy állapotfelmérésre!
40, 50 feletti ismerőseim gyakran panaszkodnak a szemeikre. „Már nem úgy működnek, mint régen”. „Éjszaka vezettem egy kihalt úton, ahol félóránként jött velem szembe egy-egy autó, és csak egy páran előztek meg, és mégis, amikor teljesen egyedül autóztam, a reflektor fényében akkor sem láttam mindent tökéletesen. Olykor furcsa tréfát űztek velem a szemeim.”
Többen is panaszkodtak arról, hogy a reflektor fényében láttak valamit vagy valakiket az út mentén a távolban, de amikor odaértek, nem volt ott semmi. Lehet, hogy csak a szemük káprázott?
Azonban a szemből jövők fénye szinte mindenkit zavar. Sokkal jobban, mint akár csak néhány évvel korábban is. Volt, aki elismerte, olykor bizony meglehetősen intenzív fékezésbe kezdett, mert annyira elvakította a szemből közeledő autó tompított fénye, és megijedt, mert azt sem látta hol lehet az út széle.
50 felett sokan természetesnek veszik, hogy már nem látnak olyan jól, mint régen. Vannak, akiknek a távol, másoknál a közellátás okoz gondot. A legtöbben, amíg sokkal rosszabbra nem fordul a helyzet beletörődnek, hogy ennek így kell lennie.
Korántsem biztos azonban, hogy pusztán az életkor előrehaladta miatt romlik a látásunk. Már csak azért is érdemes szakorvoshoz fordulni, főleg akkor, ha valaki hirtelen és jelentős változást érez a látásában. Nem biztos ugyanis, hogy csak a szem megöregedése okozza a látásproblémáit.
Például, ha az az érzése támad, mintha egy párakapu vízpermentén, majd mind inkább mintha vízfüggönyön keresztül látná a világot, ahol hétről hétre egyre fakóbbak a színek, az a szürkehályog kialakulásának a jele is lehet. 65-75 év között már majd’ minden második ember találkozik ezzel a problémával.
A szemlencse állandósuló elhomályosodását maga az idő múlásával rugalmatlanná váló szemlencse okozza. Lehet az egyén vele született adottsága, hogy mikor és milyen mértékben veszít rugalmasságából a szemlencse, okozhatják azonban a rugalmatlanságát szemsérülések, különböző betegségek, hajlamosíthat rá a cukorbetegség és ronthatja továbbá a szem állapotát a túlzott alkoholfogyasztás is.
Ha elhanyagolják a szürkehályogot, vakságot is okozhat. Viszont műtéti úton jól gyógyítható.
Mindazonáltal a homályos látás tucatnyi súlyos betegség jele vagy előjele is lehet. Köztük olyan betegségét, amivel a vezetés életveszélyessé válhat. A hirtelen látáselhomályosodás például utalhat arra is, hogy agyvérzés érte az agy látást irányító területét, ami csak az érintett szemben okoz homályos látást, esetleg látásvesztést.
Amennyiben a látászavart szédülés, egyensúlyvesztés, beszédzavar, hirtelen gyengeség, illetve arc- vagy végtagzsibbadás kíséri, azonnal mentőt kell hívni, mert nagy valószínűséggel stroke érte az illetőt.
A csak nevében hasonló zöldhályog a szemfolyadék-áramlás problémáira vezethető vissza. Megnő a szemben a folyadéknyomás, ami károsítja a látóidegeket. A teljes vakság egy roham esetén órák alatt bekövetkezhet, és már nem visszafordítható folyamat. Ezért is hangsúlyozzák az orvosok, hogy aki akár csak a legkisebb rendellenességet is tapasztalja a látásában azonnal forduljon orvoshoz.
Még egy gyakori szemprobléma: a szemszárazság. Különösen azokat érinti, akik sokat ülnek tévé vagy számítógép monitorja előtt, de nem csak őket. Jellemző tünetei a szemviszketés. Hatására mindenki megdörzsöli a számát, és ezzel valamelyest nedvesíti is azt. Csakhogy a szemszárazság hatására számtalan mikro sérülés keletkezhet a szem felületén, amelyek idővel más, súlyosabb problémákhoz vezethetnek.
Aki sokat dolgozik monitor előtt vagy a szemét irritáló mesterséges fényben, időnként tartson szünetet. Menjen ki a természetes fényre, és pihentesse a szemét legalább 20-30 méterre lévő pontokat szemlélve.
Azonban még egy egészséges szem számára is megterhelő lehet a szemből közeledő autók fénye. Nem véletlen mondogatják az oktatók, hogy senki ne nézzen a közeledő jármű lámpáiba. Ott nincs semmi látnivaló, ha lenne se látna semmit az erős ellenfényben. Nézze az út szélét, onnan léphetnek az autója elé, ott lehet akadály és nem az út közepén.
Annak, hogy éjszaka az autók már-már nappali világosságot idéző lámpái fényében nem látunk olyan jól, mint a nappali fényben, egyszerű oka van. Más receptorait használja a szem a nappali és az éjszakai látásra. Amikor szembe jön egy jármű, a kvázi nappali fényben az éjszakai látásra való, azaz nappal rosszul látó receptoroknak olyan feladatot kellene ellátniuk, amire képtelenek.
A szemnek vissza kell váltania nappali üzemmódra, ez azonban beletelik egy kis időbe. Hogy pontosan mennyibe, életkor, egészségi állapot és a szem rugalmasságának a kérdése – többek között. Ez idő alatt azonban szinte vakon vezetnek a sofőrök.
Az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Biztosító Intézete nem véletlen tartja a vezetés szempontjából a legveszélyesebb időszaknak a 17 és 19 óra közti idősávot. (Ez az idősáv nyáron későbbre, télen korábbra tolódhat.) Még elég nagy a forgalom, a sofőröknek azonban már meg kell küzdeniük a változó fényviszonyokkal. Emellett az alacsonyan járó nap fénye gyakran közvetlenül a sofőrök szemébe tűz, és szinte elvakítja őket.
Sötétedés után egyre nehezebben látszanak az emberek és tárgyak körvonalai, így szemünknek extra erőfeszítéseket kell tennie. Sokan egyáltalán nem látnak élesen éjszaka és gyenge fényviszonyok mellett, ami fárasztó számukra, mert folyamatosan erőltetniük kell a szemeiket, hogy felismerjék az előttük és körülöttük lévő embereket, tárgyakat. Vannak, akik azt állítják, hogy farkasvakságban szenvednek.
Mindez alaposan megterheli a szemet és nemcsak vezetés közben. Sötétben már csak emiatt sincs igazán sok kedvünk kimozdulni otthonról. Sokaknál a korai sötétedés sokkal inkább oka annak, hogy télen ritkábban ülnek a volán mögé, mint a hideg és a csúszós utak.
Amire sok gépjárművezető nem is gondol: nemcsak ők nem látnak jól sötétedés után. Nemcsak ők nem mérik fel kellő pontossággal más járművek és a gyalogosok távolságát, sebességét. A gyalogosok szemét is próbára teszi a fény hiánya, ők is többet hibáznak, tévednek, mint nap közben.
A köznyelv általában farkasvakságként emlegeti azt az állapotot, amikor a szem éjszaka nem a legjobb teljesítményét hozza, vagyis másként látunk éjszaka, mint nappal. Így azok a látásproblémák, amiket nappal észre sem veszünk, gyenge fényviszonyok között könnyen komoly akadállyá válhatnak.
Nem véletlen része a vezetői engedély meghosszabbításához szükséges orvosi vizsgálatnak a szemvizsgálat. Ahogy az sem, hogy az alapos orvosok nem elégszenek meg azzal ezeken a vizsgálatokon, hogy a páciensek el eltudják olvasni a nagyobb betűket és számokat a falon.
A szem fáradtsága miatt a gépjármű-vezetőnek egyre több energiát kell fektetni a környezet megfigyelésére, hogy időben észlelje a veszélyeket, a többi közlekedőt, a forgalmi szituációkat és megfelelő döntést hozzon. Emiatt viszont még gyorsabban merül le és ki a szervezete, ami megint csak kontraproduktív a biztonságos vezetéssel szemben.
… mert mindenkit hazavárnak!
F.Gy.A.
