Aranyos, de halálosan veszélyes is lehet

• Itt a tavasz, újra aktuális a vadveszély
• A jó idővel megélénkül a vadak mozgása akár a közutakon is
• Magyarországon több mint 370 ezer őz él

 

Kora tavasszal az őzbakok territoriális harcaikat vívják, nyáron az üzekedés miatt óvatlanabbak és figyelmetlenebbek a szokásosnál. A hímek márciustól az üzekedési időszak végéig aktívan védik és bővítik területüket, a betolakodókat elkergetik, szükség esetén véres küzdelmek árán is.

Ez azt jelenti, hogy a bakok árkon-bokron, és akár az utakon is elüldözik a riválisaikat a területükről. Emiatt az őzek kisebb-nagyobb csapatokban szó szerint átvágtatnak az utakon.

Bár a kora tavaszi hetekben elsősorban egymást üldözik, gyakran az emberek elől is menekülnek. Sokan járják ilyenkor az erdőket elhullajtott agancsok után kutatva. Az agancsgyűjtés azonban illegális, ezért a gyűjtők igyekeznek elkerülni a vadőröket, erdészeket, és közben felzavarják a vadakat.

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) becslése szerint Magyarországon több mint 370 ezer őz él – ez a legnagyobb példányszámú állomány valamennyi nagyvadunk közül. Országszerte vannak élőhelyeik, de a területfoglalás és az üzekedés időszakában olyan területeken is feltűnhetnek, ahol máskor nem látni őzet.

Ezekben a hetekben, hónapokban az őzek mindenhol fokozott veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra. Egy húszegynéhány kilós őz is komoly károkat okozhat egy 80-90 km/h sebességű autóban, ha egymásba futnak.

Még inkább akkor, amikor az autós egy hirtelen kormánymozdulattal próbálja meg kikerülni a vadat, elkerülni a gázolást, de közben elveszti uralmát a járműve felett.

A vége többnyire ugyanaz: az autó is összetörik és a vad is elpusztul.

A Zala vármegyei rendőrség idén március 12-én adott ki figyelmeztetést: a természet ébredésével és a hőmérséklet emelkedésével a vadak mozgása drámaian megnő. A rendőrség hangsúlyozta: a vadak ott is keresztezik az utat, ahol nem áll vadveszélyt jelző tábla.

A Tolna vármegyei rendőrség korábbi figyelmeztetése szerint a tavaszi mezőgazdasági munkák szintén megriasztják az állatokat – ezért az egyébként éjszakai aktivitású őzek nappal is menekülőre foghatják, egyenesen az útpályára.

Március idusán a gyorsan szaporodó vadbalesetek miatt Veszprém vármegye rendőrsége figyelmeztette az autósokat a fokozódó veszélyre.

Mire számíthatunk az idén? Íme az idei „vadveszély-naptár”.

• Március–április: az őzbakok territoriális harcba kezdenek, nő a közlekedési balesetek kockázat. A territoriális küzdelem éjjel-nappal tart!
• Július közepe – augusztus közepe: Őznász, kiugró veszé A bakok figyelme a szaporodásra korlátozódik. Jelentősen megnő a nappali mozgásuk, mezők és erdők szélén, de akár a lakott területen belül is feltűnnek.
• Szeptember–október vége: A szarvasbőgés-szezon. Bár jóval kevesebb szarvas él Magyarországon, mint őz, lényegesen nagyobb méretű állatról lévén szó, a szarvasgázolás lehetséges következményei is súlyosabbak. Egy szarvassal a frontális ütközés a szó szoros értelmében életveszélyes lehet.
• Tél: Az éhség megnöveli a vadak mozgását és kiszámíthatatlanságát. Ilyenkor (is) feltűnhetnek a lakott területeken belül is, ahogyan azt a vaddisznók esetében már a nagyvárosokban is tapasztalhatják.

A rendőrség arra figyelmezteti az autósokat, hogy a kutatások (és a vadászok tapasztalatai) szerint a vadveszély nem múlik el a megyehatáron, az a vadak élőhelyeihez igazodik. A leginkább vadveszélyes helyek országszerte:

• erdőszélek és kisebb erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek;
• bozótos, magas füves, nádas szegélyű utak;
• sűrű aljnövényzettel takart, nehezen belátható útszakaszok;
• és egyre inkább feltűnhetnek a vadak a lakott területek peremén, sőt akár a belső útjain, parkjaiban is.

Mit tehet az autós – és mit ne tegyen?

A rendőrség szerint ezt a három dolgot:

Lassítani!

Figyelni!

Nem vagánykodni!

Vadveszélyes szakaszon a megengedett sebesség lehet több a biztonságosnál. Már ha 90 helyett 80 km/h sebességre csökkentjük a tempót, azzal is jelentős plusz időt és teret adhatunk magunknak a megállásra, a vad kikerülésére, másfelől a vadnak a menekülésre.

Vadveszélyes utakon az úttest mindkét oldalát folyamatosan figyelni kell! Amennyiben egy őz feltűnik, biztosak lehetünk abban, hogy több is követheti.

Ha a vad már féktávolságon belül van, a vezetéstechnikai szakemberek azt javasolják, vészfékezzünk és „tenyereljünk rá a dudára”, de semmiképpen se kezdjük rángatni a kormányt. Semmiképpen se kísérletezzünk a filmekben látott kikerülő manőverekkel. Azokat gyakorlott kaszkadőrök csinálják!

A hirtelen és intenzív kormánymozdulatok hatására még egy rutinos sofőr is könnyen elveszítheti az uralmát a járműve felett. És ha ez megtörténik, könnyen fának csapódhat az autó oldala, frontálisan ütközhet egy szembejövővel vagy orral fának rohanhat.

Bármelyik eshetőség következne be, mind súlyosabb következményekkel jár, mint a vad elütése.

Mit kell tenni vadgázolás esetén?

Vigyázat! A teendők sorrendje sem mindegy!

• Először magát mentse a sofőr és helyezze biztonságba az utasait. Ne szelfizzen az elgázolt állattal. Részben, mert ha mégsem pusztult el „rossznéven veszi a dolgot” és súlyosan megsebesítheti az óvatlan embert. Másrészt könnyen közlekedési baleset érheti az úttesten téblábolókat, elütheti őket egy másik autós, ezért megállás után célszerű láthatósági mellényt húzni, kitenni az elakadást jelző háromszöget és biztonságos helyre húzódni.
• Rendőrt hívni akkor is szükséges, ha nem történt személyi sérülés. A vadelütés közúti balesetnek minősül – a helyszínt nem szabad elhagyni. Már csak azért sem, mert a kárrendezéshez szükség lesz a rendőrség által felvett jegyzőkö
• Az elhullott vagy sérült állathoz ne nyúljon hozzá (már csak a korábban leírtak miatt se) és ne is vigye el. Lopásnak számít. A rendőrség majd értesíti a területileg illetékes vadásztársaságot.

A Polgári Törvénykönyv alapján a vad és az autó is veszélyes üzemnek minősül, ezért, ha mindenki betartotta a rá vonatkozó szabályokat, azaz a vadásztársaság nem az út szélén alakított ki etetőt, és nem hajtották a vadászaton az út irányába a vadakat, az autós pedig a tőle elvárható körültekintéssel vezetett, mindenki maga viseli a saját kárát. Az autósnak ez esetben nem kell majd vadkárt fizetni, viszont a járművét a saját vagy a biztosítója költségén kell megjavíttatnia.

 

F. Gy. A.