Átadták a Kerékpárosbarát Település és a Kerékpárosbarát Munkahely díjakat

• Nagy Bálint: „A közlekedési szabályozás alapja, hogy minden közlekedő számára biztonságos feltételeket teremtsünk”.
• A legvédtelenebb közlekedők védelme érdekében már a KRESZ átfogó megújítása előtt módosulnak egyes szabályok.
• Fontos a jó példa, értékelési szempont volt, hogy a településen, munkahelyen hányan kerékpároznak rendszeresen.

A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézetben március 27-én adták át a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely elismeréseket. A 2023-ban már 15. alkalommal kiírt pályázatra 66-an nyújtották be jelentkezésüket. Közülük 11 önkormányzat és 10 gazdálkodó szervezet kapott Kerékpárosbarát Település, illetve Kerékpárosbarát Munkahely címet, a hozzá járó oklevéllel és táblával.

Ezen felül további nyolc önkormányzatnak és 11 társaságnak ítélték oda a kezdő, kilenc önkormányzatnak és 13 cégnek pedig Haladó Közlekedésbarát elismerést. Részükre postai úton juttatják el a dokumentumokat.

A címmel az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a kerékpározás fejlesztését, népszerűsítését szolgáló és a feltételeit javító önkormányzati és munkáltató intézkedéseket ismeri el. Emellett a rendszerszintű fejlesztése elismerése mellett a pozitív példák, tapasztalatok megosztására is törekszik a pályázattal.

A települések egy évig viselhetik a címet, ez idő alatt azonban korlátozás nélkül feltüntethetik azt a település tábláin, honlapján, kiadványain, reklámjain, bármilyen platformon, ahol jónak tartják.

Az ÉKM megbízásából a pályázat kiírását és lebonyolítását 2019 óta KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet végzi.

A díjakat Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és Dr. Munkácsy András, a KTI Közlekedésfejlesztési Kutatóközpont vezetője adta át a megjelent polgármestereknek, alpolgármestereknek, intézmény- és cégvezetőknek, és az ő képviselőinek.

Nagy Bálint a díjazottakat köszöntve egyebek között arról beszélt, hogy amikor közlekedésről, közlekedéspolitikáról beszélünk, nemcsak a technikára, a szabályozásra, az infrastruktúrára kell gondolnunk, hanem a közösségre is.

„Emberekről beszélünk, mondta, akik nap mint nap munkába, iskolába járnak, végzik a mindennapi teendőiket, élik az életüket. Mindeközben közösséget alkotnak, amelynek tagjaiként meghatározott szabályok szerint másokkal együtt részt vesznek a közlekedésben.

Emlékeztetett rá, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium más minisztériumokkal, és kiemelten a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet munkatársaival együttműködésben a közlekedési szabályrendszer, ezen belül kiemelten a KRESZ átfogó megújításán dolgozik. „Első lépésként széleskörű társadalmi egyeztetést kezdeményeztünk. Szakmai, társadalmi, tudományos, közigazgatási és civil szervezetek bevonásával feltérképeztük a főbb beavatkozási pontokat”, mondta Nagy Bálint.

„Abban mindannyian egyetértünk, szögezte le az ÉKM közlekedésért felelős államtitkára, hogy a közlekedési szabályozás alapja, hogy minden közlekedő számára biztonságos feltételeket teremtsünk. Ennek érdekében még a teljes KRESZ megújítás előtt, napokon belül olyan jogszabály-módosítást kezdeményezünk, melynek legfontosabb célja a közlekedés legvédtelenebb szereplőinek, a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak a védelme”, hangsúlyozta az ÉKM közlekedésért felelős államtitkára.

Nagy Bálint bejelentette: „Szeretnénk a gyalogosok és kerékpárosok védelmét erősíteni többek között azzal, hogy meghatározzuk a kötelező oldaltávolságokat az egy nyomon haladó járművek előzése és az úttesten haladó gyalogosok melletti elhaladás esetén. Pontosítjuk a kerékpáros irányjelzés és irányváltoztatás szabályait. Pontosítjuk a kerékpáros közlekedés szabályait, valamint kiterjesztjük a gyalogos-átkelőhelyeken az elsőbbségadás szabályát a felismerhetően áthaladni szándékozó gyalogosokra is.”

Az államtitkár külön is köszönetet mondott valamennyi pályázónak, aki részt vett a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázaton. Szerinte a közlekedő közösség, azaz valamennyiünk érdekelt abban, hogy a közlekedés különböző szereplői együtt találják meg a legjobb megoldásokat a közlekedés biztonságosabbá tételére és jó példát mutatnak egymásnak és másoknak is.

Gratulált annak a 11 településnek és 10 vállalkozásnak, amelyeknek a pályázatát díjazták, és ösztönözte őket, és mindenki mást is, hogy az idei pályázaton induljanak el újra.

Dr. Munkácsy András KTI Közlekedésfejlesztési Kutatóközpont vezetője felidézte azt az időszakot, amikor – úgy 15 évvel ezelőtt – pályakezdőként kollégáival elérték, hogy a KTI is kerékpárosbarát munkahely legyen. Akkori erőfeszítéseinek olyan közösségteremtő ereje volt, aminek hatása máig érezhető a KTI-ben.

„A program, ahogy maga a fogalom is – kerékpárosbarát – az emberre koncentrál”, mondta Munkácsy András. Maga a kerékpározás számtalan interakcióra ad lehetőséget, barátságokat alakíthat ki, erősíthet meg.

Munkácsy később arról beszélt, hogy a Kerékpárosbarát elismerések elnyerése nem csupán a települések, cégek vezetőinek az érdeme. Azoknak az ötletei, kilincselése, kitartása és munkája is hozzájárult a díjazottak sikeréhez, akik hozzátették a helyi programokhoz a maguk tudását, elgondolásait, és akik éltek a felkínált lehetőséggel és kerékpárral kezdtek el közlekedni, kerékpárral járnak munkába.

KTI Közlekedésfejlesztési Kutatóközpont vezetője emlékeztetett rá, a pályázatok értékelési szempontjai között szerepelt egyebek között, hogy az adott településen, munkahelyen hányan kerékpároznak rendszeresen. „Akik nyeregbe pattantak, máris sokat tettek azért, hogy a településük vagy a munkahelyük megkapja ezt az elismerést”, jegyezte meg Munkácsy András.

Az értékelésnél nemcsak a kerékpáros infrastruktúra állapotát, a fejlesztési célokat értékelték, fontos szempont volt a vezetők személyes példamutatása is. Több polgármesterről, alpolgármesterről, cégvezetőről is mutattak be olyan felvételeket, amelyek bizonyítják: a város és cégvezetők nemcsak beszélnek a kerékpározás előnyeiről, hanem maguk is rendszeresen kerékpározók.

Szempont volt továbbá még, hogy milyen kampányokkal és egyéb módokon ösztönzik a pályázók a kerékpár-használatot. Milyen pályázatokon indulnak, milyen (kerékpárosbarát) gyakorlatokat honosítanak meg. Fontos szempont volt persze az is, hogy milyen eredményeket értek el, azaz időről időre hogyan változott a kerékpározók száma a településen, az intézményben.

A Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatot 2024-ben is kiírja a KTI – hívta fel a figyelmet Munkácsy András. Több most jutalmazott település képviselője is jelezte, hogy az idén is benyújtják a pályázatokat.

A rendezvény záróakkordjaként néhány díjazott település képviselője is lehetőséget kapott a bemutatkozásra, saját jó gyakorlataik bemutatására. Szavaikból kiderült, hogy a kerékpározás népszerűségét nagyban befolyásolják a földrajzi adottságok.  Kiskunhalas, Győr vagy éppen Debrecen útjain kisebb erőfeszítést igényel a kerékpározás, mint a hegyes-völgyes területeken.

Fontos ugyanakkor a kerékpáros infrastruktúra biztonságossága, ahogy az is, hogy kerékpárral könnyel elérhetők legyenek a közintézmények, az üzletek, a központtól távolabbi településrészekből a központ. Növeli a kerékpárhasználatot, ha a településeken van biciklis bázis, közösségi pumpa, mini szerviz kézmosási lehetőséggel, ha valakinek kisebb javításokat kell elvégeznie a járgányán.

A kerékpározás betört a turisztikai látványosságok területére is. A Szarvasi Arborétumban például a nagy területre is tekintettel, már kerékpáros idegenvezetés is van, amelyen saját kerékpárral vagy a parktól kölcsönzött biciklivel is részt lehet venni.

F.Gy.A.