Átalakul a Magyar Autóklub!

• 125 év után nevet és profilt vált a legnagyobb hazai autós érdekképviselet.
• A Magyar Mobilitási és Autóklub nemcsak az autósok érdekeit képviseli majd.
• Ha űrhajósokat ki lehet képezni szimulátorokban, akkor talán autóvezetőket is.

 

125 évvel ez előtt, 1900. november 30-án tartotta alakuló ülését az akkor még újnak számító (négy évvel korábban átadott) Grand Hotel Royal Budapest különtermében a Magyar Automobil Club.

„Új intézmény a haladás szolgálatában, a technikai haladás újabb gyümölcse az automobil, mely méltán vívta ki a közfigyelem érdeklődését és elismerését, immár hazánkban is megveté lábait szilárdan és reményteljesen…” – idézte a Budapesti Hírlap cikkét Garamvölgyi László: A Magyar Autóklub története című könyvében.

A korabeli sajtó lelkesen számolt be a Magyar Automobil Club megalakulásáról, amelyen részt vett az akkori arisztokrácia számos tagja és amelynek választmányi elnökévé gróf Szapáry Pált választották.

125 évvel később a Magyar Autóklub a mai kor követelményeihez és a gyorsan változó új és még újabb kihívásokhoz igazodva átalakul. A megszokott név megszűnik, a szervezet profilja megváltozik. Bővül azoknak a köre, akiket a Klub a jövőben képviselni szándékozik.

Dr. Hatala József, a klub elnöke a Közlekedésbiztonságnak nyilatkozva emlékeztetett rá: fennállása alatt a Magyar Autóklub mindig képes volt alkalmazkodni az adott kor kihívásaihoz. Folyamatosan megújult, amikor az élet azt kívánta.

Most azonban a valaha volt legnagyobb átalakulása előtt áll. Az eddig dedikáltan autós érdekvédelmi szervezet arra készül, hogy a mobilitás minden területén képviseli majd a közlekedőket az autósoktól, a motorosokon és kerékpárosokon át, a rolleresekig és az egyéb úgynevezett mikromobilitási eszközöket használókig.

A múlt kötelez

A Magyar Autóklub megalakulása óta kulcsszerepet játszott a hazai autózásban. 1901. június 6-án Rudnay Béla, Budapest rendőrfőkapitánya rendeletben írta elő: „Személy vagy teherszállításra csak olyan automobil hozható forgalomba, amelyet az általam életre hívott – egy műegyetemi tanárból, a Magyar Automobil Klub egy tagjából és a főkapitányság kiküldöttjéből álló – bizottság forgalomképesnek nyilvánít.”

Az Autóklub tehát már a megalakulását követő első évben hatósági feladatokat kapott. A szakvéleményük nélkül nem lehetett járműveket forgalomba helyezni.

„Tulajdonképpen abban a pillanatban, hogy megalakult, helyén is kezelték a szervezetet” – fogalmazott Hatala József.

Akkoriban Magyarország az automobilitás terén élenjárt Európában. Kevés autó futott még akkortájt az utakon, így nem véletlen, hogy az első, regisztrált magyarországi közlekedési baleset okozója is az egyik alapító, Törley József volt.

Napra pontosan egy évvel és három nappal a Club megalakulása után történt. Törley József pezsgőgyáros 1901. december 3-án 20 km/h sebességgel „száguldott” a Rákóczi úton és közben elsodorta Colits János útkarbantartót. Hiába voltak a maiakhoz képest lármásak az akkori automobilok, újdonságnak számítottak, és a fogatokhoz képest gyorsak voltak. Colits túlságosan későn próbált meg ellépni az autó elől, ez volt a baleset fő oka. És persze Törley „száguldása”.

A pezsgőgyárost perbe fogták a történtek miatt. Csakhogy akkoriban még nem volt KRESZ, se Btk., ami a közlekedési vétségeket szankcionálta volna. A per is csak arról szólt, hogy Colits 8 vagy 14 nap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett-e a balesetben.

Törley hamar megunta a pert. Kifizette Colits több napi bérét, állítólag még pár üveg pezsgővel is megajándékozta. Ma azt mondanánk, jegyezte meg Hatala József, hogy mediációs eljárásban zárult az ügy.

Azóta minden másképp van. Több az autó, vannak szabályok és szankciók, ha valaki nem tartaná be azokat.

Gyorsuló világunkban…

Az 1960-as évek elején még alig több, mint 31 ezer személygépkocsi futott a magyar utakon. Ma több mint 4,2 millió. 65 év alatt 135-szörösére nőtt a személyautó-park. És akkor még nem beszéltünk a tehergépkocsikról, motorokról és a ma divatos egyéb, közlekedésre is alkalmas elektromos hajtású guruló alkalmatosságokról.

Össze sem lehet hasonlítani a mai közlekedési infrastruktúrát az akkorival. És nemcsak az úthálózat minőségére, hosszára gondolok! – mondta a Magyar Autóklub elnöke, aki szerint napjaink közlekedésének számos anomáliája a múltban keresendő. Csak egy példa: a parkolás. A legtöbb lakótelep akkor épült, amikor lépcsőházanként egy-két autójuk volt az ott élőknek. Ma már átlagosan minden lakoshoz tartozik egy, ha nem két személygépkocsi. Újra divatba jött a kerékpár a városi közlekedésben is, miközben számos lakótelepen nincs biztonságos kerékpártároló.

30-40 évvel ez előtt, vagy még régebben hétvégenként a férfiak fele az udvarban szerelte az autóját – már aki értett hozzá. Összedugták a fejüket, ki mit hallott, mit kell csinálni, ha nem indul a jármű vagy ha furcsán zörög a motor.

A szervízhálózat, ahogy a parkolók és számos más eleme a közlekedésnek csak jóval később kezdett el kiépülni. Sokan még a ’70-es, ’80-as években sem gondolták volna – talán még a szakemberek sem –, hogy ilyen gyors ütemű, túlzás nélkül mondhatjuk, robbanásszerű lesz a fejlődés az autózásban.

A mai világ azonban egészen más problémákat is felvet, tette hozzá az Autóklub elnöke. A járművek műszaki színvonala rohamosan fejlődik. A járművezetés-támogató rendszerek száma és tudása folyamatosan nő. Rohamosan terjed az elektromos hajtás, ami – elismerjük vagy sem, kimondjuk vagy sem – másfajta vezetési stílust és útvonaltervezést igényel, más, teherbíróbb és elektromos töltési pontokkal gazdagon ellátott infrastruktúrát. És ne feledkezzünk meg arról se, hogy már „kopogtatnak az ajtón”, az önvezető járművek…

Ha csak az utóbbi három évtizedet nézzük, a fejlődés egyre nagyobb ütemben gyorsult. Olyan gyors változásnak lehetünk tanúi, hogy ma már önálló tananyagként kell oktatni (vagy legalábbis kellene tanítani) a vezetést támogató rendszerek szabályos és hatékony használatát, hogy még véletlenül se érezze egyetlen autós sem azt, hogy az elektronika kiveszi a kezéből az irányítást. Mindenkinek érteni kell az autója jelzéseit és megfelelően reagálni azokra.

Nem is olyan régen még az volt a kérdés, hol találunk olyan szervizt, ahol meg tudják javítani a „nyugatról vásárolt” – itthon akkoriban még modernek számító – használt autónkat. Ma egyre inkább az, hogy a már itthon vásárolt új autónkat hol fogjuk majd levizsgáztatni.

„Ma már nem az a kérdés, nem az a legfőbb kérdés, hogy a Magyar Autóklub vagy valaki más, egy másik szervezet fog-e vizsgáztatni. Sokkal inkább az, hogy lesz-e olyan szakembere a vizsgáztató helyeknek, bárki, bármely szervezet legyen is legyen az, aki az adott típust le tudja vizsgáztatni” – mutat rá a legújabb idők egyik nagy kihívására Hatala József. Gyártói háttér, szerverhozzáférés, speciális szakértelem nélkül ugyanis már a műszaki vizsga sem lehetséges. Ma már azt sem látjuk előre, hogy mi lesz három év múlva.

Ha a járművek változnak…

Az elnök szerint már a nem túl távoli jövőben gyökeresen meg kell változnia a gépjárművezető-képzésnek is.

„Ha űrhajósokat, repülőgép-pilótákat, hajóskapitányokat ki lehet képezni szimulátorokon, akkor gépjárművezetőket is. Kapu Tibor sem vett gyakorlati vezetési órákat az űrben! Szimulátorokban képezték ki, mégis tökéletesen helyt állt.”

Sajnálatos, hogy bár a szimulátor technológia ma már elérhető, Magyarországon alig használják. Az átalakuló autóklub ezen a téren kezdeményező szerepet vállal majd, ígéri Hatala József, azzal, hogy állami szerepvállalás nélkül azért látványos előrelépésekre a klub sem lesz képes. Ám lépni kell, tette hozzá, mert a vizsgaeredmények és a közlekedési kultúra helyzete, még a balesetek számának jelentősnek mondható csökkenése ellenére is bőven hagy még kívánni valót maga után.

Hozzáfűzte: a szimulátorok és általában az innovatív megoldások jelentősen javíthatják már rövid távon is a közlekedésbiztonságot. Gondoljunk csak bele, hogy ma ezrek tanulnak vezetni nyáron, ugyanakkor csúszós úttal először majd csak télen, éles helyzetben találkoznak. Mekkora baleseti kockázatot jelent ez a helyzet?

Szimulátoron akár augusztusban is meg lehetne tanulni mi vár a sofőrre télen, amikor majd havas-jeges úton kell vezetnie. Mondhatja erre bárki, hogy a ma aktív gépjárművezetők többsége is „életben” tanulta meg havas-jeges úton irányban tartani az autóját. Igazuk van. De hadd jegyezzek meg valamit! Szerintem vétek lenne nem használni a gépjárművezetők képzésére azt a technikát, ami létezik, hozzáférhető és segíthet csökkenteni a balesetek kockázatát. Vagy éppen a veszélyhelyzetek elhárítását.

És, hogy miképpen függ mindez össze a Magyar Autóklub név és profilváltásával?

Hatala József emlékeztetett: az elmúlt néhány évben nemcsak a járművek a közlekedési szokások is jelentősen átalakultak. Elmosódtak a határok az autósok és „többiek” között. Sokan vezetnek, de az utolsó néhány kilométert a biztonságos (vagy csak olcsóbb) külvárosi parkolótól a belvárosi munkahelyükig rollerrel vagy megosztott kerékpárral teszik meg.

„Az egyik kollégám Győrből ingázik Budapestre. Otthon feláll a saját rollerére, kimegy a főpályaudvarra. Ott összehajtja és felvonatozik a fővárosba. Út közben akár még töltheti is. Majd itt újra felpattan a rollerére és bejön a munkahelyére”, magyarázta Hatala mit ért a közlekedési szokások jelentős átalakulásán. „Rendszeresen előfordult, hogy ő Győrből hamarabb beért a belvárosi irodánkba így, mint én autóval Csepelről.”

Csak autóval egyre kevesebben járnak

Számos példát lehet még arra hozni, miképpen alakították át a könnyen kezelhető és hozzáférhető különféle eszközök a közlekedési szokásainkat. Reggel, aki teheti autóval viszi az iskolába a gyereket, ám nap közben – főleg a csúcsforgalomban –, amikor egyedül közlekednek, ők is inkább buszra, villamosra szállnak, vagy rollert, kerékpárt bérelnek.

Így lesz valaki egyik pillanatban autós, a másikban rolleres, kerékpáros vagy éppen buszozó gyalogos, majd újra autós. Épp azért a Magyar Mobilitási és Autóklub érdekképviseleti szervként nem is tehet mást, mint, hogy a teljes mobilitási spektrum képviseletében szerepet vállal.

„Ha autóval történik az esemény, akkor képviselhetem, ha meg motorral történik, akkor nem képviselhetem? Ennek a világnak véget kell vetni, és mi véget is vetünk”, fogalmazott Hatala József. Szerinte elérkezett az idő, hogy olyan jogi helyzetet kell teremteni, amelyben a közlekedők érdekeit komplexen és azonos mércék szerint képviseli egy szervezet. A Magyar Mobilitási és Autóklub ilyen szerepre készül.

A névváltoztatás tehát nem öncélú: a kerékpártól a segway-ig és a rollerig, minden mobilitási formát képviselni kívánnak. „Ha nem leszünk képesek alkalmazkodni az új kihívásokhoz, ahogy a klub 125 éves fennállása alatt mindig is képesek voltak, akkor…. Hadd ne kelljen itt befejeznem a mondatot. Ismerve az Autóklubnál és a klub körül dolgozó csapatot, biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rá.

F. Gy. A.