Átlagsebesség mérés: a leghatékonyabb megoldás a gyorshajtások visszaszorítására?

• A gépjárművek átlagsebességének mérése negyedszázados múltra tekint vissza.
• Először Hollandia alkalmazta a hosszabb útszakaszra kiterjesztett sebességellenőrzést, majd a módszer section control néven más európai országokban is követőkre talált.
• Legutóbb az Egyesült Királyság és Németország értékelte az átlagsebességet mérő rendszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat.
• Egy felmérés alapján a brit autósok az átlagsebesség mérést tartják a leghatékonyabb, legméltányosabb és az általuk leginkább elfogadott sebességellenőrzési módszernek.
• Lényegében ezzel egybehangzó a hivatalos német álláspont is, így nem kizárt, hogy a jövőben több ilyen ellenőrző állomást telepítenek az Autobahn-ok mentén.

Section control: a gépjárművek átlagsebességének mérése egy adott útszakaszon. Bár hazánkban az autósok még nem találkozhatnak az automatizált forgalomfelügyelet eme módszerével, Európa számos országában ugyanakkor már évek, illetve évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzák. Hollandiában például a 90-es évek közepe óta. Legutóbb az Egyesült Királyságból és Németországból érkeztek olyan hírek, melyek az útszakaszra vonatkozó sebességellenőrzés kiemelkedő hatásáról, és az átlagosnál magasabb szintű társadalmi elfogadottságáról szólnak.

Egyesült Királyság

„Az átlagsebességet mérő rendszerek a leghatékonyabbak” – ezt állapította meg a RAC (Királyi Automobil Klub) legújabb felmérése, mely 2 172 gépjárművezetőt szondáztatott meg a gyakorlatban alkalmazott különböző sebességellenőrzési módszerekkel kapcsolatban.  A megkérdezettek 79%-a nyilatkozott úgy, hogy a haladási sebesség csökkentésére a section control rendszerek a legalkalmasabbak. Az ennél jóval elterjedtebb, ugyanakkor az elhaladó járművek pillanatnyi sebességét mindössze egy adott ponton mérő „normál” fix kamerákra mindössze az autósok 9%-a szavazott. A felmérésbe bevont személyek fennmaradó 14%-a „egyéb” választ jelölt meg, például vagy a hagyományos sebességellenőrző eszközök elsődlegességét emelte ki, vagy nem tudott érdemben válaszolni.

Az évtizedek óta alkalmazott hagyományos sebességellenőrző készülékek visszatartó hatását a többség nem vitatta, mert az autósok 70%-a szerint valóban sikeres eszközei a gyorshajtások visszaszorításának (itt alapvetően a járműbe épített, vagy állványra szerelt radaros, lézeres, illetve infravörös elven működő eszközökre kell gondolni). Ugyanakkor sokan jelezték azt, hogy ezeknek a hagyományos eszközöknek, valamint a „normál” fix kameráknak a hatása kizárólag az adott mérési ponton, valamint annak közvetlen környezetében érezhető. A válaszadók 80%-ának ugyanis az a tapasztalata, hogy sebességmérő eszközhöz közeledve az autósok a megengedett értékre lelassítanak, majd a mérési helyszínt elhagyva ismét gyorsítani kezdenek (ezt a hazánkban is igencsak jól ismert jelenséget az angol rendőri szakzsargonban „kangaroo driving”-nek nevezik).

A megkérdezettek 86%-a a járművek átlagsebességét mérő rendszereket nagy, illetve kiemelten nagy hatásfokúnak minősítette, és mindössze 12%-uk nyilatkozott negatívan az ilyen megoldásokkal kapcsolatban. A válaszokból az is kiderült, hogy az átlagsebesség mérés nem csak a leghatékonyabb, hanem a „legtisztességesebb” módszere a közúti forgalom ellenőrzésének. Az autósok 81%-a szerint a section control rendszerek alkalmazása alapvetően folyamatos haladási sebességet és kiszámítható vezetési stílust eredményez, továbbá visszaszorítja a szélsőséges, agresszív, így különösen veszélyes járművezetői magatartások számát. Ezekkel a közlekedésbiztonság szempontjából fontos képességekkel az adott ponton mérő fix kamerák, vagy a hagyományos eszközök nem rendelkeznek.  És a section control már csak azért is fair módja az ellenőrzéseknek, mert ha valaki tartósan lépi túl a sebességhatárt és nagyobb távolságon, hosszabb ideig megy gyorsabban a megengedettnél, az sokkal inkább büntetendő, mint az, aki a pillanatnyi oda nem figyelése miatt, vagy éppen előzés közben egy rövidebb szakaszon lépi túl a legális értéket – derült ki a válaszokból.

A RAC felmérése ugyanakkor azt is megállapította, hogy az autósok véleménye a sebességmérő kamerák szerepével kapcsolatban továbbra is megoszlik. Míg a válaszadók 37%-a gondolta úgy, hogy a sebességmérő eszközök alkalmazásának alapvető célja a közúti közlekedésbiztonság javítása, valamint a halálos és a személyi sérüléses balesetek megelőzése, addig 27%-uk még ma is leginkább az állam egyik fontos készpénzbevételi forrását látja a kamerarendszerekben (az érintettek 36%-a szerint a kamerák mindkét célt teljesítik).

„Kutatásaink azt mutatják, hogy az átlagsebességet mérő kamerarendszereket egyre nagyobb számban használják a gyorsforgalmi utak építésénél és korszerűsítésénél, mert ezek az eszközök rendkívül hatékonyak a haladási sebesség csökkentésében.” – jelentette ki Pete Williams, a RAC közlekedésbiztonsági szóvivője, majd egy példával is élt: – Skóciában az A9-es autópálya Dunbblane és Inverness közötti szakaszán 2014. októberében vezették be az átlagsebesség ellenőrzést, és azóta ott a közúti tragédiák száma több mint a felére csökkent.”

Németország

Mindössze fél év telt el az első német útszakasz ellenőrző rendszer (németül „Streckenradar”) újraindítása óta, de Alsó-Szászország belügyminisztériuma már most sikeresnek értékelte az átlagsebesség mérésének gyakorlatát. Az A6 autópályán Hannover régióban, Laatzen közelében található mérőállomás valamivel több, mint két 2 kilométeres szakaszon felügyeli a forgalmat, és méri az áthaladó járművek átlagsebességét (természetesen a járműkategória azonosításával egyidejűleg), majd automatizált eljárást kezdeményez a sebességhatárt túllépőkkel szemben.

A rendszer 2019. november 14-én történt újraindulása óta mintegy 900 gyorshajtást regisztráltak, mely korántsem tekinthető nagy számnak (havi átlagban mindössze 150, azaz naponta mintegy 5 gyorshajtás). Ugyanakkor a közzétett adat a minisztériumi nyilatkozat szerint éppen azt jelzi, hogy teljesülnek az eszközzel szemben megfogalmazott elvárások, hiszen az elhaladó gépjárművezetők döntő többsége a mérési szakaszon a megengedett sebességet betartja. És éppen ez volt a cél!

Az átlagsebességet mérő rendszerek hatékonyabbak és méltányosabbak, mint az egy ponton mérő kamerák – jelentette ki Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere az eltelt fél év tapasztalatainak értékelésekor, majd az alábbiakkal folytatta: „Éppen ezért a hosszabb útszakaszra vonatkozó sebességellenőrzési módszer a közúti közlekedésbiztonság javításának egyik ésszerű megközelítése lehet Németország teljes területén”.

A tervek szerint Boris Pistorius a projektet a német belügyminiszterek őszi konferenciáján is bemutatja, tekintettel arra, hogy az ellenőrzési módszer, valamint az alsó-szászországi eredmények és tapasztalatok iránt több szövetségi államból is komoly érdeklődést mutatnak. Így nem kizárt, hogy a jövőben több új Streckenradar állomást telepítenek az Autobahn-ok mentén, immár Németország-szerte.

(Megjegyzés: az első német átlagsebességet mérő rendszert már korábban átadták ugyan, de a működést néhány hónapra egy peres eljárás miatt fel kellett függeszteni. Egy ügyvéd ugyanis aggodalmának adott hangot az alkalmazott adatvédelem kapcsán. Panaszát az Alsó-Szászországi Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság tavaly novemberben elutasította, így a rendszer november 14-én ismét működésbe léphetett.)

G.I.