Az alcohol interlock alkalmazása az európai gyakorlatban

• A tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy az alkoholszondás indításgátlók és a rehabilitációs programok együttes alkalmazása igen hatékony módszer az ittas vezetések számának visszaszorítására, a visszaeső elkövetés csökkentésére.
• Európában elsőként Finnországban lépett hatályba alkoholzárakat érintő szabályozás, míg napjainkban már kilenc uniós tagállam gyakorlatában lelhető fel.
• Európában kívül az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is alkalmaznak alkoholzárakat az ittas vezetőkkel szemben.
• Az európai szabályozások eltérőek, nemzeti sajátosságokat mutatnak.
• Az alcohol interlock programban való részvételre kötelező jelleggel (jogszabály erejénél fogva) általában akkor kerül sor, amennyiben az elkövető visszaesőnek minősül, illetve a véralkohol koncentráció magas.
• Alacsonyabb szintű alkoholos befolyásoltság fennállásakor esetenként a bíróságnak mérlegelési jogköre van.
• Az alkalmazó országok többségében a programban való részvétel a jogerősen elmarasztalt ittas vezetők önkéntes jelentkezése, kérelme alapján kerül sor, a vezetési tilalom alternatívájaként, illetve a korlátozás időtartamának csökkentése érdekében.
• Az alkoholzár használatát munkáltatói, cégvezetői, illetve egyéb vezetői döntéssel is lehet kezdeményezni. Erre jellemzően a személy-, ill. áruszállításban érdekelt cégeknél, fuvarozó vállalkozásoknál, gépjárművezető képző tanintézeteknél, továbbá iskolabuszok stb. esetében kerül sor, míg Svédországban valamennyi kormányzati személygépkocsit elláttak ilyen eszközzel.
• Az Európai Parlament döntése alapján 2022. július elsejétől az EU-ban forgalomba helyezett valamennyi új gépjárműnek rendelkeznie kell alkoholszondás indításgátló beszerelésére alkalmas képességgel.
• A nemzetközi tapasztalatokra, az alcolock programok jelentős előnyeire tekintettel hazánkban is célszerű megvizsgálni az alkoholszondás indításgátló alkalmazásának bevezetését.

Magyarországon az ittas járművezetés terén zéró tolerancia van érvényben, ami a szeszes ital fogyasztásának teljes tilalmát jelenti a jármű vezetése előtt és alatt. A hatályos szabályok alapján hazánkban az ittas járművezetés az alkohol koncentráció függvényében a közigazgatási bírságolás hatálya alá tartozhat, illetve bűncselekménynek minősülhet.

Az Európai Bizottság adatai alapján kontinensünkön a közúti halálozások mintegy 25%-a előzetes szeszesital fogyasztásra vezethető vissza. Ezzel szemben mindössze 1%-ra tehető azoknak a járművezetőknek az aránya, akiknek a véralkohol-értéke a baleset bekövetkezése idején az engedélyezett értéket meghaladja. Az arányok közötti jelentős különbség egyértelműen jelzi az ittas járművezetés rendkívüli veszélyeit. A probléma jelentős részét az úgynevezett „magas kockázatú bűnelkövetők” okozzák, akik szeszes italtól jelentősen befolyásolt állapotban, illetve visszaeső ittas vezetőként ülnek a jármű kormánya mögé. Kutatási eredmények alapján 1,5 g/l véralkoholszint esetén a halálos balesetek bekövetkezésének valószínűsége körülbelül 200-szorosa a józan vezetőkéhez képest.

Tény, hogy a légalkoholmérők napjainkban alkalmazott különböző változatai (kézi, telephelyi, gépjárműbe épített stb.) javítják a közúti közlekedés biztonságát. Egyrészt azáltal, hogy segítségükkel az ittas járművezetők kiszűrhetők, és a mérési adatok az eljárások során bizonyítékként felhasználhatók, másrészt pedig megakadályozhatják, hogy a járművezetők szeszes ital fogyasztását követően, illetve – ahol nem zéró tolerancia van érvényben – egy bizonyos határérték feletti alkohol-koncentrációval vegyenek részt a közúti forgalomban.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jármű beindítását előzetes légalkohol minta vételhez kötő az alkoholszondás indításgátlók, és a rehabilitációs programok együttes alkalmazása igen hatékony módszer a bűnismétlés megelőzésére, az ittas vezetések számának visszaszorítására. Az alcohol interlock (röviden: alcolock, magyarul: alkoholzár) lényege, hogy a vezetőnek egy beépített elektromos légalkoholmérő készüléken keresztül alkoholszondás önellenőrzést kell végrehajtania a gépjármű beindítása előtt. Pozitív teszteredmény esetén a gépjárművet beindítani nem lehet. Európában az alkoholzár használatának jogszabály általi elrendelhetőségét elsőként Finnországban vezették be 2008-ban. Napjainkban az alcohol interlock összesen kilenc uniós tagállam gyakorlatában található meg. A finneken kívül Svédországban (2012-től), Belgiumban (2013-tól), Dániában (2015-től), Lengyelországban (2015-től), Ausztriában (2017-től), Franciaországban (2019-től), Litvániában (2020-tól) és legutóbb Olaszországban (2025-től). Az információk alapján legalább további öt európai ország vizsgálja az alkoholszondás indításgátló bevezetésének lehetőségét: Svájc, Szerbia, Írország, Németország és Hollandia. Az előzetes vizsgálatok különböző fázisban vannak. Van, ahol még csak a nemzetközi tapasztalatokat, a bevezetés lehetőségét, valamint az intézkedés várható társadalmi elfogadottságát vizsgálják, míg Svájcban már a jogszabály előkészítése folyik. Az alkoholzárakat Európán kívül más országokban, például az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is alkalmazzák az ittas vezetés elleni küzdelemben.

Az alkoholszondás indításgátlók hatékonyságát kutatási eredmények igazolják. Az Európai Bizottság által közzétett információk alapján az alkoholzárak – a szabályozás jellegétől, az előírások szigorától, a korlátozás időtartamától, a programban részt vevők körétől, valamint egyéb tényezőktől függően – akár 40-95 százalékkal hatékonyabbak az ittas vezetés és a visszaeső elkövetés megelőzésében, mint a hagyományos intézkedések, ide értve a vezetői engedély visszavonását, valamint a pénzbírságok alkalmazását.

Egy 2013. évi, az előző négy év adataira kiterjedő finnországi vizsgálat azt állapította meg, hogy amíg a „hagyományos” szankciókkal, a vezetői jogosultság korlátozásával, valamint pénzbüntetéssel sújtott ittas járművezetők 30%-a vált a későbbiekben visszaesővé, addig azoknak a járművezetőknek, akikkel szemben alkoholszondás indításgátló használatát rendelték el mindössze 5,7%-a ült ismételten ittas állapotban volán mögé. A finn tapasztalatok alapján a beépített alkoholszondák négy év alatt mintegy 12 ezer esetben akadályozták meg a járművezetőt, hogy ittasan vegyen részt a közúti forgalomban, és az alkoholzárnak fontos szerepe van abban, hogy az elmúlt időszakban az ittas vezetések száma – egyéb intézkedéseknek is köszönhetően – visszaesett.

A holland igazságügyi minisztérium kutatóközpontja (WODC) is vizsgálta az alcolock alkalmazásának hatásait. A WODC kutatása szerint a holland alkoholzáras rehabilitációs program kétszer olyan hatékonynak bizonyult a visszaesés csökkentésében, mint az ittas vezetés elkövetése miatt kiszabott egyéb szankciók, és ezek a pozitív hatások a programban való részvételt követően is folytatódtak. A kutatás adatai szerint a programban részt vevők mindössze 4%-át ítélték el két éven belül ittas vezetés miatt, míg az alkoholzáras rehabilitációs programban részt nem vevő kontrollcsoport tagjai esetében ez az arány 8% volt.

Az alcohol interlock európai alkalmazásának területei

A nemzetközi gyakorlatban az alkoholszondás indításgátló gépjárműbe történő beszerelésére és használatára az alábbiak szerint kerülhet sor:

a) jogszabályi kötelezettség, illetve jogerős bírósági döntés alapján,

b) önkéntes jelentkezés, saját kezdeményezés alapján,

c) munkáltatói, cégvezetői, és egyéb vezetői döntés alapján.

a) Jogszabályi kötelezettség alapján alapvetően akkor kerül sor alcohol interlock használatának elrendelésére, amennyiben az elkövető visszaesőnek minősül, illetve a véralkohol koncentráció magas. Ilyen szabályozás van hatályban például Dániában és Belgiumban. Jogszabály által meghatározott esetben az alkoholzár használatát – jellemzően alacsonyabb szintű alkoholos befolyásoltság esetén – jogerős döntésében a bíróság is elrendelheti, az intézkedés alkalmazásában a bíróságnak mérlegelési jogköre van.

b) Az alkalmazó országok többségében az alcohol interlock programban való részvétel a jogerősen elmarasztalt ittas vezetők önkéntes jelentkezése, saját kezdeményezése, kérelme alapján kerül sor, a vezetési tilalom alternatívájaként, illetve a korlátozás időtartamának csökkentése érdekében. Ilyen szabályozás található például Svédországban, Finnországban és Ausztriában.

c) Több ország szolgál példával arra, hogy az alkoholzár használatát ittas járművezetés elkövetése nélkül is lehet kezdeményezni, munkáltatói, cégvezetői, illetve egyéb vezetői döntésnek megfelelően. Erre jellemzően a személy-, illetve áruszállítási forgalomban érintett szállítmányozó vállalatoknál és vállalkozásoknál (azaz hivatásos járművezetőket érintően), autólízinggel foglalkozó cégeknél, valamint gyermekek szállítását rendszeresen végző járművek, iskolabuszok esetében kerül sor, de bármely cégvezető dönthet úgy, hogy az általuk üzemeltetett gépjárművekbe alkoholszondás indításgátlót szereltet. A Svéd Autósiskolák Szövetsége például mind a 800 db oktatási célokra használt gépjárművét felszerelte alkoholzárakkal, ami fontos preventív célokat is szolgál, de a svéd kormányzat gépjárműveit is alcolock készülékekkel látták el – alapvetően a közúti közlekedésbiztonság iránti elkötelezettség, valamint a személyes példamutatás jegyében.

Országok szerinti rövid bemutatás

Finnországban a 2005-ben kezdődött teszteléseket, kísérleteket követően 2008-ban léptek hatályba az alkolock program végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések. Jelenleg az önkéntes jelentkezésen alapuló programban – a finn rendőrség információi szerint – mintegy ezer fő érintett. A finn szabályok alapján 0,5-1.2 g/l alkoholszint esetén a program időtartama 12-36 hónap között, 1,2 g/l felett 12-26 hónap között határozható meg (a rendőrség az eset valamennyi részletét mérlegelve dönt az időtartamról). A költségek az első évben 2 400 eurót, a második évben 1 920 eurót, az esetleges harmadik évben 1 440 eurót tesznek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján a résztvevők átlagos életkora 51 év, az érintettek 84%-a férfi volt. A résztvevők 85%-a végezte el a programot, akik kizárólag alcolockkal szerelt gépjárművet vezetve mentesülhettek a vezetési tilalom alól. Finnországban az ittas vezetés miatt elmarasztaltak akkor kérhetik a rendőrségtől ideiglenes vezetői engedély kiadását, amennyiben állandó lakhelyük az országban van, és vezetési tilalom alatt más cselekmény miatt nem állnak.  A programban való részvétel további feltétele egy célzott egészségügyi vizsgálaton való részvétel, és az arról szóló igazolás bemutatása. Az ideiglenes vezetői engedélyen és a nyilvántartásban külön kód jelzi az eszköz használatára vonatkozó kötelezettséget.

Svédországban az alkoholzár alkalmazását megelőző kísérletek és vizsgálatok már 1999-ben megkezdődtek (Európában elsőként), ugyanakkor a kapcsolódó szabályozás csak később, 2012-ben lépett hatályba. A programban való részvételre – a finn változathoz hasonlóan – az ittas vezetés miatt jogerősen elmarasztalt személyeknek lehetőségük van, de az nem kötelező. Svédországban 0,2 g/l és 0,9 g/l alkoholszint esetén a program időtartama egy év, ennél magasabb érték, valamint visszaeső elkövetés esetén két év. A program rehabilitációs elemeket is tartalmaz, magába foglalva orvosi vizsgálatokat is (pl. vérvételt a program megkezdése előtt, alatt, és olykor, pl. visszaeső elkövetőknél utána is). A részvétel költsége az első évben 2 000-2 700 euró, az esetleges második évben 2 800-4 000 euró között van. Az eddig résztvevők többsége a 45-54 év közötti korosztályból került ki, 87%-uk férfi volt. A jelentkezők 83%-a végezte el sikeresen a programot. Uniós közbelépést követően 2018 márciusa óta az alkoholfüggőséggel, illetve szenvedélybetegséggel küzdő elkövetők nem, illetve kizárólag szigorú feltételek teljesítése esetén vehetnek részt a programban (pl. bizonyítani tudják, hogy legalább fél éve problémamentesek).

Belgiumban az alcolock használatával kapcsolatos jogszabályt 2010. október 1-én fogadták el, de csak 2013-ban lépett hatályba. A programban való részvétel önkéntes és kötelező egyaránt lehet, az elkövetés körülményeitől függően. Ha első ittas vezetéskor az alkohol-koncentráció szintje meghaladja az 1,8 gramm/litert, ismételt elkövetéskor pedig az 1,2 g/l-t, a jogszabály erejénél fogva kötelező az alkoholzár használata a járművezető részére, 1-3 év közötti időtartamban. Visszaeső elkövetéskor az ügyben eljáró bírónak legalább 3 hónapig tartó járművezetéstől eltiltást, valamint rehabilitációs vizsgálatokon való részvételi kötelezettséget is meg kell határoznia, az alkoholzár használata az eltiltási idő lejártát követően kezdődhet meg. A bírónak külön meg kell indokolnia, ha a kötelező esetekben mellőzi az alkoholzár használatának elrendelését (pl. egészségügyi okból). Általában alacsonyabb szintű befolyásoltság esetén valósul meg, hogy a bíró az alkalmazás terén egy, vagy több járműkategóriától eltekinthet, kivéve azt a kategóriát, amelybe tartozó járművel a jogsértő cselekményt elkövették. Önkéntes alapon azok a visszaeső elkövetők jelentkezhetnek a programra, akiknek véralkohol koncentrációja nem haladta meg az 1,2 g/l-t, első elkövetésnél pedig a 0,8 g/l-t.

Dániában a kapcsolódó jogszabály 2015-ben lépett hatályba, de 2017-ben a hatékonyság hiánya és egyéb tényezők (pl. a jelentkezők alacsony száma) miatt jelentős módosítások váltak szükségessé. A hatályos dán szabályok szerint a programban való részvétel egyaránt lehet kötelező és önkéntes jelentkezésen alapuló. Akkor kötelező a programban való részvétel, ha első alkalommal elkövetéskor az alkohol-koncentráció szintje meghaladja a 2,0 gramm/litert (Belgiumban az 1,8 g/l-t), második elkövetéskor az 1,2 g/l-t (Belgiumban szintén), míg harmadik ittas vezetés esetén már az alkoholszinttől függetlenül. Kötelező elrendelés esetén a programban való részvétel, az alkoholzár használata a vezetési jogosultság korlátozásának leteltét követően kezdődik, és legalább 3 évig tart. Önkéntes programra az első elkövetők (2 g/l felett), valamint a visszaeső ittas vezetők (1,2 g/l felett) jelentkezhetnek, előzetes orvosi konzultációt követően. Nem vehet részt a programban az a gépjárművezető, aki személyi sérüléssel járó közúti balesetet okozott, vagy magatartásával súlyos veszélyt jelentett a közlekedés biztonságára nézve.

Lengyelországban 2015-ben lépett hatályba a kapcsolódó jogszabály. Amennyiben az eljáró hatóság (illetve bűncselekményi szintű ittasság esetén, azaz 0,5 g/l felett a bíróság) az ittas vezetés ügyében jogerősen a vezetési jogosultság korlátozása mellett dönt, az érintettek akkor kérhetik az alkoholszondás indításgátló használatának lehetőségét a bíróságtól, amennyiben a tilalmi idő legalább fele letelt. A vezetői engedély végleges visszavonása esetén a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követő legalább 10 év elteltével lehet benyújtani. A jelenlegi lengyel változatban az intézkedéshez rehabilitációs program nem kapcsolódik.

Ausztriában a 2012-2013 évi kísérleti időszakot követően 2017-től alkalmaznak beépített alkoholszondás rehabilitációs programot. Az osztrák szabályok szerint az „Alternatív Próbaidős Rendszer” (ABS) keretében az a járművető jogosult az alkoholzár használatának kérelmezésére, akinek a „B”, valamint „BE” kategóriára érvényesített vezetői engedélyét ittas vezetés miatt legalább 4 hónapra bevonták, és cselekménykori alkohol-koncentrációja elérte, vagy meghaladta az 1,2 g/l értéket. Az alkoholzár használatának kérelmezésével a vezetési jogosultság korlátozásának időszaka csökkenthető, amennyiben a korlátozási időnek legalább a fele eltelik. Az alkoholzár használatát a hátralévő időszak kétszeresének megfelelő ideig, de legalább hat hónapig rendelik el, emellett a résztvevőknek kéthavonta úgynevezett mentori foglalkozásokon kell részt venniük. Az eszköz beszerzésének és beszerelésének költségeit, valamint a mentori foglalkozások díját az érintett személy viseli (egy év alatt kb. 3 100 euró). Az alcolock használatának kötelezettségét a vezetői engedély nyilvántartásban a 69-es számkóddal jelölik. Az eddigi tapasztalatok alapján a programban résztvevők mintegy 80%-a férfi volt.

Franciaországban országos szinten 2019-ben lépett hatályba az alcolock programmal kapcsolatos jogi norma, mely szerint alkoholszondás indításgátlót a 0,8 g/l alkohol-koncentrációt meghaladó ittas vezetőkkel szemben lehet elrendelni. Visszaeső elkövető esetén az elrendelés kötelező. Az eszköz használatára vonatkozó kötelezés időtartama a korábbi 6 hónappal szemben 2020. májusában 12 hónapra emelkedett, a kapcsolódó összes költség (vásárlás, vagy bérlés, beszerelés és eltávolítás, egyéb költségek) az elkövetőt terheli. A vezetői engedély felfüggesztés alternatívájaként alkalmazott alkoholzáras intézkedésnek konkrét feltételei vannak (például hatósági orvosi bizottság szakvéleménye stb.). A program során orvos-pszichológiai utánkövetés is megvalósul (kötelező függőségi és egészségügyi konzultáció, a folyamat nyomon követése stb.).

A litván kormány 2020. január 1-i hatállyal hagyta jóvá a nemzeti közlekedésbiztonsági programot, valamint az ittas vezetés visszaszorítására vonatkozó intézkedéseket. Ezek sorában alkoholszondás blokkoló programot indítottak azon járművezetők számára, akik alkohol hatása alatt gépjárművet vezetve megszegték a közúti közlekedés szabályait. A program szerint 2020-tól az ittas vezetés miatt jogerősen elítélt gépjárművezetők egy meghatározott idő elteltét követően kezdeményezhetik a vezetői engedélyük visszaadását azzal a feltétellel, hogy saját költségre a gépjárművükbe alkoholszondás indításgátlót szerelnek, illetve csak olyan gépjárművet vezetnek, amely ilyen eszközzel rendelkezik. Az Egészségügyi Minisztérium egy rehabilitációs program megindítását is kezdeményezte, amely keretében az érintett járművezetők magatartása, programnak való megfelelősége nyomon követhető.

Legutóbb Olaszországban döntöttek alkoholzáras rehabilitációs program bevezetéséről. A CNEL (Nemzeti Gazdasági és Munkaügyi Tanács) által kezdeményezett és az olasz kormány által 2024-ben elfogadott program részleteit megküldték az Európai Bizottságnak, és azt tervezik, hogy 2025. július havától hatályba léptetik az intézkedést az ittas vezetés miatt jogerősen elmarasztalt gépjárművezetőket érintően. A szabályozás ismert részletei alapján 0,8 g/l és 1,5 g/l közötti alkoholszint esetén az érintetteknek két év időtartamra saját költségükre alkoholzárat kell beszerelniük a járművükbe. Az időtartam hosszabb lesz abban az esetben, ha a véralkoholszint meghaladja az 1,5 g/l-t. Az eszközöket rendszeresen kalibrálni kell, és az eszköz manipulálására, vagy mellőzésére tett kísérleteket is szankcióval fogják sújtani.

További jellemzők, uniós előírás, javaslat

Az előzőek alapján látható, hogy a jelenlegi nemzetközi gyakorlatban az alkoholszondás indításgátló használatát jellemzően 1-3 év között határozzák meg (Franciaországban visszaeső elkövetők esetében a bíró az 1 év „alap” időtartamon túl további évekre, legfeljebb 5 évre kötelezheti az érintettet). Általában nincs helye alkoholzár elrendelésének alkoholfüggőség, valamint meghatározott egészségügyi (pl. légúti) és pszichológiai problémák fennállása esetén, továbbá – néhány országban – akkor, amennyiben a járművezető személysérüléses közúti balesetet, vagy más közlekedési bűncselekményt (cserbenhagyás, közúti veszélyeztetés stb.) okoz, illetve vezetői jogosultságát egy korábban elkövetett jogsértő cselekmény miatt már korlátozták.

Az alcolock eszközök jellemzői, hogy képesek minden beavatkozást rögzíteni, ideértve a sikeres és a sikertelen fújások számát, a kikapcsolási és eltávolítási kísérleteket stb. Az eszközök manipuláció elleni védelemmel is el vannak látva.  A készülék érzékeli, ha a befújt levegő nem emberi tüdőből (hanem például légpumpából) származik, továbbá azt is, ha a levegő nem friss (például egy előzőleg felfújt léggömbből adagolták). Az utazás során a készülék véletlenszerű időpontokban ellenőrző vizsgálatokat kér, és azok nem teljesítése, illetve pozitív eredmény esetén a jármű a vészvillogó és a kürt folyamatos működésével addig ad jelzéseket, amíg a gyújtást ki nem kapcsolják (a jármű menet közbeni megállítására biztonsági okból nincs lehetőség).

Az Európai Parlament 2019. április 16-án fogadta el az új járműbiztonsági követelményeket, mely alapján 2022. július elsejétől az Európai Unió területén forgalomba helyezett valamennyi új gépjárműnek rendelkeznie kell alkoholszondás indításgátló beszerelésére alkalmas képességgel. A közösségi előírások alapján a járműgyártóknak szabványosított csatlakozót kell beépíteniük a gépjárműbe, a követelmények a meglévő EN 50436 szabványon alapulnak.  A szabályozás bevezetésének az oka, hogy az ittas vezetés az egyik leggyakoribb halálozási ok kontinensünk útjain (uniós terminológiával élve: a közutak második fő gyilkosa), és az alkoholszondás indításgátlóktól a döntéshozók és a szakemberek a közúti közlekedésbiztonság javulását és emberéletek megmentését várják.

Az ittas vezetés elleni hatékonyabb fellépés jegyében – a nemzetközi gyakorlatokra, a megszerzett tapasztalatokra, valamint a kapcsolódó uniós törekvésekre tekintettel – hazánkban is célszerű megvizsgálni az alkoholszondás indításgátló alkalmazásának bevezetését. Az alkoholszondás indításgátló használatát az európai gyakorlatokra, például az osztrák szabályozásra is tekintettel, meghatározott esetekben (szeszesitaltól jelentősen befolyásolt járművezetők, visszaeső ittas vezetők, iskolabuszok vezetői körében stb.) célszerű elrendelni.

G.I.