Az élethelyzettől is függ, ki mit vár a mobilitástól
- A mobilitás megítélésében gyökeresen más a véleményük a nagyvárosokban és a vidéken élőknek.
- Hiába az állami támogatás és meggyőzés, a németeknek csak 17 %-a venne villanyautót egy reprezentatív felmérés szerint.
Forrás: 123rf.com
Mi a mobilitás jövője? Személyszállító drónok, csőben suhanó kapszulák, óceánokat összekötő szuperexpresszek? Egyszer, talán. És a közeljövő, ahogy a zöldek képzelik? E-scooter, villanyautó-megosztás, ingyenes tömegközlekedés? A nagyvárosokban élőknek talán, de ahogy távolodunk, úgy változik a nagy átalakítás megítélése.
Legalábbis ez derül ki a Mobility Monitor 2024, a müncheni Német Műszaki Tudományos Akadémia (National Academy of Science and Engineering ) megbízásából készült reprezentatív felmérésből. A válaszadók túlnyomó többsége szerint továbbra is az autó a legfontosabb közlekedési eszköz: a tulajdonosok 76 százaléka hetente vagy naponta többször használja – és ez nem változott az akadémia által 2020-ban megrendelt első felmérés óta sem. Ennek megfelelően több mint háromnegyedük (78 százalék) nem nélkülözheti az autót. A kerékpár és a helyi tömegközlekedés viszont csak 55, illetve 41 százalékuk számára nélkülözhetetlen. Ezek a mobilitási lehetőségek a legutóbbi, 2022-es felmérésben is hasonlóan teljesítettek (51, illetve 42 százalék).
Az infrastruktúra megítélésében a városok és a vidéki területek összehasonlítása jelentős különbségeket mutat. A falvakban átlagosan tíz százalékponttal rosszabb az élelmiszerpiac vagy a háziorvosok elérhetősége a közvetlen környéken, mint a városokban. Az éttermek, bárok és kávézók kínálata közel 20 százalékponttal rosszabb. Míg a nagyvárosiak 84 százaléka jónak vagy nagyon jónak ítéli meg a tömegközlekedési kínálatot, addig a falvakban élők aránya mindössze 32 százalék.
Élethelyzettől függően tehát különböző témák szerepelnek a mobilitás napirendjén: a falusiak 69 százaléka azt szeretné, ha a tömegközlekedés sűrűbb lenne, míg a nagy-, közepes- vagy kisvárosban élők kevesebb mint fele (44 százaléka) fogalmazta meg ezt a kívánságot. A városokban viszont inkább a kerékpáron van a hangsúly: az ott élők harmada (34 százalék) szeretne több kerékpárutat, a falvakban ez az arány mindössze 23 százalék.
Hogyan ítélik meg az elektromobilitás lehetőségeit, amelytől az európai vezetők azt várják, hogy hozzájárul a közlekedés klímabarát átalakításához? A német átlagpolgár ebben továbbra is szkeptikus: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka fontolgatja jelenleg elektromos autó vásárlását. A felmérés 2020-as első kiadásában ez az arány még 24 százalék volt. Az e-mobilitással kapcsolatos fenntartások is stabillak: 2022-hez hasonlóan a megkérdezettek 60 százaléka túl rövidnek tartja az e-autók hatótávolságát. Ugyanannyian elégtelennek gondolják a töltőinfrastruktúra kiépítettségét. Az is elgondolkodtató, milyen sokan megkérdőjelezik, hogy az elektromos autók valóban környezetbarátabbak-e, mint a belsőégésűek.
N.V.
