Az elvárt közlekedési magatartások meghatározásának és szabályozásának egyes kérdései

  • A szabályokat kell ismerni vagy meg kell tanulni egymáshoz alkalmazkodva közlekedni?
  • Egyes kötelezettségekről csak a tárgyalóteremben derül ki, hogyan kellett volna azoknak eleget tenni.
  • Korántsem egyértelmű fogalmak sora található a KRESZ-ben. De jobb lenne konkrétabban?
  • Még nem módosult a KRESZ, mégis előzékenyebbek lettek az autósok a zebrák környékén.

A KRESZ azon jogszabályok egyike, amit fontos lenne mindenkinek pontosan ismerni és betartani. A Dr. Holló Péter Szakkollégium januári első rendezvényén elhangzott előadásokból azonban az derült ki, a szabálykövetési hajlandóság a KRESZ esetében sem nagyobb az átlagosnál. És nemcsak azért, mert a közlekedők széles köre soha nem tanulta meg a KRESZ szabályait. Nem is kell KRESZ-vizsgát tennie annak, aki nem vezet robogót, motort, személygépkocsit, így nemigen kéri tőlük számon senki a szabályok ismeretét.

De valóban ez a probléma? Csak ez?

A szakkollégium idei első előadója, dr. Major Róbert rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének tanszékvezetője szerint fontos, de nem a legfontosabb a KRESZ ismerete. Személyes példáján keresztül magyarázta el, miért nem.

„Sok-sok évvel ezelőtt úgy tettem maximális pontszámmal sikeres vizsgát KRESZ-ismeretből, hogy gyerekként azt sem tudtam, hogy a KRESZ az egy jogszabály – mondta. Tudtam, mert megtanítottak ugyanakkor közlekedni és ez pont elég volt a KRESZ-ismeret vizsgán.”

Később hozzátette: „Az emberek döntő többsége nem azért nem lop, nem azért nem követ el más bűncselekményeket sem, mert tisztában van azzal, hogy azt a Büntető Törvénykönyv szerint az milyen következményekkel járnak. Nem a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek ismerete tartja vissza a lopástól a társadalom döntő többségét, hanem a neveltetése. Megtanultuk, nem szabad elvenni a másét. Később azt is, hogy aki mégis efféle tettre ragadtatja magát, bíróság elé állítják és megbüntetik.

Major Róbert szerint ma a KRESZ-nek sokféle értelmezése van. Túlságosan sok, ráadásul ezek egy része téves. Különösen az internetes sajtóban gyakran olvasni olyan állításokat, miszerint „Szigorítják a KRESZ-t: a jövőben nemcsak orvosi, pszichológiai vizsgát is kell tenniük a gépjárművezető-képzésben résztvevőknek.” „Szigorodik a KRESZ: 30-ról 39 ezer forintra emelték a gyorshajtókra kiszabható bírság legkisebb összegét”.

E két állításnak azonban semmi köze a KRESZ-hez. Közlekedési (a közlekedéshez közvetlenül kapcsolódó) jogszabályok, de nem részei a KRESZ-nek.

Major ezredes definíciója szerint a KRESZ azoknak a magatartási szabályoknak az összessége, amelyek követését, betartását elvárjuk a közlekedés valamennyi résztvevőjétől, függetlenül attól, hogy milyen módon vesz részt benne.

Felvetődik azonban a kérdés: Ha mindenkitől elvárt viselkedési szabályok gyűjteménye a KRESZ, miért nem elvárás, hogy mindenki ismerje azokat az előírásokat, elvárásokat, amelyeknek mindannyiunk biztonsága érdekében minden közlekedőnek meg kell felelnie?

És vajon a hatályos KRESZ szabályai, azok megfogalmazása, nyelvezete alkalmasak-e egyáltalán arra, hogy azokat bárki megértse, értelmezni és alkalmazni tudja?

A fentiekkel kapcsolatban Major Róbert meglepő kijelentetést tett. Szerinte temérdek olyan előírás van a KRESZ-ben, amelyek pontos tartalmát, azaz, hogy az adott szabályt miképpen kellett volna alkalmazni a gyakorlatban, kizárólag a balesetet követő bírósági tárgyaláson, a tárgyalóteremben ismerhetik meg a közlekedők.

„Csak a bíróságon derül ki számukra, hogy mit kellett volna tenniük adott helyzetben, hogy ne okozzanak balesetet, vagy legalábbis ne őket ültessék a vádlottak padjára, például mit takart volna a fokozott óvatosság követelménye” – mondta.

„Tele van a KRESZ homályos, túlságosan is tág értelmezésre lehetőséget adó fogalmakkal”, szögezte le Major ezredes, és az előadására szánt időkeret szűkössége miatt a teljesség igénye nélkül elkezdte sorolni mikre gondolt.

Akadályozás, veszélyeztetés, zavarás, biztonságos vezetésre alkalmas állapot, indokolatlanul fékezésre vagy irányváltásra kényszerítés. A KRESZ szerint nem kelhet át az úttesten a gyalogos bárhol, ha a közelben van kijelölt gyalogátkelőhely. „Ebben az összefüggésben hogyan kell értelmezni a közelben kifejezést?”, tette fel a kérdést az ezredes. Mint mondta: Előfordult, hogy egy bíró szakértőt rendelt ki az általa tárgyalt ügyben, tisztázandó, méterben kifejezve mit jelent a „közelben”.

A KRESZ sokféleképpen értelmezhető, azaz korántsem egyértelmű, sőt… fogalmai azonban még hosszan folytathatók. Mikor téveszti meg egy közlekedő a többieket? Centiben vagy méterben mérve mekkora a „kellő” oldal- és követési távolság? Hogyan kell kivilágítani „megfelelően” egy járművet? És pontosan mit kell az alatt érteni, hogy a gyalogos „az úttestre váratlanul nem léphet”?

Csak a tárgyalóteremben derül ki például az is, mekkora sebességre kellett volna csökkentenie a sebességét az autósnak ahhoz, hogy a KRESZ előírása szerint „megfelelő sebességgel” közelítse meg a gyalogos-átkelőhelyet. Major rámutatott: A tárgyalóteremben derül csak ki, hogy ha 20 km/h sebességre lassította volna az autóját mielőtt balesetet okozott, akkor nem ülne a vádlottak padján, de mivel csak 40-re csökkentette a sebességét, szabálysértést, vagy éppen bűncselekményt követett el, a baleset kimenetelétől függően.

Major Róbert szerint az ilyen túlságosan általános szabályok bizonytalanságot keltenek a közlekedőkben.

De vajon megoldás lenne, ha mindent pontosan leírnának a KRESZ-ben?

Minden kétséget és bizonytalanságot eloszlatna, ha meghatároznák, hogy milyen sebességgel kell megközelíteni a zebrát és a kereszteződést, és mekkora követési távolságot kell tartani az előttünk haladóktól? Utóbbi esetben külön-külön definiálnák, hogy autópályán, kül- és belterületen mennyi az annyi?

Jó lenne, ha az összes elvárt magatartást tűpontosan szabályozná a KRESZ?

A KRESZ ma úgy fogalmaz: A járműveknek akkora követési távolságot kell tartaniuk az előttük haladótól, hogy annak hirtelen fékezése esetén is meg tudjanak állni. Képzeljük el, mondta Major ezredes, hogy az autópályán száguld két autó s a köztük lévő (követési) távolság alig több, mint 30 centiméter. Ha látja ezt egy rendőr, nyilván megállítja a hátsó járművet, ő azonban vélhetően azzal fog érvelni, hogy márpedig képes lett volna megállni, ha az előtte haladó fékezni kényszerül.

Mit tehet ebben egy ilyen szituációban a rendőrség?

„Jogában áll szabálysértési eljárásban is szakértőt kirendelni, emlékeztetett Major Róbert. A szakértő pedig pontosan ki fogja számolni, hogy 130-as tempó mellett esélye sem lett volna a megállásra az autósnak, ha az előtte haladó fékezésbe kezd. Az általánosan elfogadott reakcióidő egy másodperc. Ha ennél kevesebb idő kell a két autó közötti távolság megtételéhez, akkor a követő jármű vezetője számára fizikai képtelenség időben megállni.”

Major Róbert később hozzátette, ő maga híve lenne, hogy a követési távolságot konkrétabban határozzák meg és fogalmazzák meg a KRESZ rendelkezései között. Ne méterben, mert azzal nem sokat tudnának kezdeni az autósok, hanem másodpercben. Egy egyszerű módszerrel azt bárki könnyen megállapíthatja, hogy hány másodpercnyire van az előtte haladó autótól.

Kiszemel az út mentén egy táblát, oszlopot, bármit, ami nem mozog, majd figyeli az előtte haladót, és amikor az elhalad mellette, kimondja, hogy 21. Ezt a számot kimondani egy másodperc. Ha még az előtt elér az adott műtárgyhoz, hogy kimondta volna a számot, biztos lehet benne, hogy a reakcióidőn belül autózik az előtte haladó mögött, azaz nem lenne képes időben megállni a másik hirtelen fékezése esetén.

Egy ilyen, vagy ehhez hasonló meghatározás konkrétabb a hatályos előírásnál, nem mellesleg alkalmazható. Sokkal inkább, mintha méterekben határoznák meg a követési távolságot.

De vajon mikor jó, vagy inkább jobb a KRESZ: ha minden közlekedési helyzetre konkrét szabályokat határoz meg? Pontosan előírja a követési és az oldaltávolságot, hogy mikor számít veszélyeztetésnek a közlekedők magatartása és így tovább? Vagy az a jobb megoldás, ha kevésbé konkrét, mert akkor kevesebb szabályt kell betűre pontosan megtanulni és alkalmazni?

Általánosságban minden jogszabályra az a jó jogszabály, ami egyszerű, társadalmi szinten elfogadott és nem utolsó sorban, ésszerű. Az ezredes szerint nem biztos, hogy kiállná az ésszerűség próbáját az a szabály, amely előírja, hogy járdán, kerékpárral legfeljebb 10 km/h sebességel haladhatnak, akiknek ezt a KRESZ egyáltalán megengedi. Egy belvárosi járdán már a 10 km/h is lehet sok, amikor gyalogosok tömegei között kellene szlalomoznia a bicikliseknek. Ellenben éjszaka egy külvárosi úttal párhuzamos járdán miért ne mehetne akár 25-tel is. És akkor most tekintsünk el attól, hogy a kerékpároknak nem kötelező tartozéka a sebességmérő, a kerékpárosok nem tudhatják milyen eszközt használhatnak a sebességük hiteles mérésére. Ennek fényében még kevésbé ésszerű a fenti a szabály.

Major Róbert szerint egy alapelvet mindig mindenkinek be kellene tartania. Minden úton és minden körülmények között alkalmazkodni kell másokhoz. Különösen igaznak kell lenni ennek a szabálynak akkor, ha egy másik közlekedési mód számára kialakított úton közlekedünk. A kerékpárosok csak szigorú feltételek mellett használhatják közlekedésre a járdákat. Ám akkor, ott ők a „vendégek”. Kötelességük tekintettel lenni azokra, akik főszabályként és rendszeresen ott közlekednek.

A magyar KRESZ történetében számos próbálkozás volt már arra, hogy megtalálják az arany középutat a tűpontos szabályozás és a laza iránymutatás között. Sosem sikerült, mondta Major Róbert. Példaként elmondta, hogy a gyalogos-átkelőhelyek mindig is neuralgikus pontjai voltak a közlekedésnek.

A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van – ez áll a KRESZ-ben. Csakhogy a gyalogos-átkelőhely az úttesten van. Major ezredes felvetette: Eszerint akkortól van csak elsőbbsége a gyalogosnak, amikor már lelépett az úttestre?

Számos kampány zajlott az elmúlt években a gyalogosok védelmében. A „Már a szándéknak is elsőbbsége van” kampány például, amelyben arra hívták fel az autósok figyelmét, figyeljenek jobban az úton átkelni készülő gyalogosokra. És bár a szabályozás ezen a téren sem változott, Major Róbert elmondta, gyalogosoktól kaptak olyan visszajelzéseket az utóbbi időben, hogy ezen a téren valami mégiscsak megváltozott, és jó irányba. Az utóbbi időben az autósok egyre inkább és gyakrabban átengedik az úton a gyalogosokat a zebrákon, mint korábban.

„Hogy mi történhetett? Semmi különös. A kampány, a közlekedők edukációja megtette a hatását. Mindenféle jogszabály-módosítás, új szabály bevezetése nélkül sikerült egy új jó gyakorlatot kialakítani. Ez is bizonyítja, hogy a KRESZ módosítgatásánál hatásosabb lehet az óvodai, iskolai képzés, és a folyamatos figyelemfelhívás, amiben a jelen rendezvény házigazdája, a KTI is fontos szerepet vállalt.