Az ittas vezetőket gyorsított eljárásban állítják bíróság elé

Nem kell ahhoz ittasan baleset okozni, hogy valakit rövid úton a bíró előtt találja magát.

Budapesten az utóbbi években stagnál a közlekedési bűncselekmények száma a Fővárosi Főügyészség adatai szerint.

Az ORFK nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint 2018-ban Budapesten 3717 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset miatt intézkedtek a hatóságok. 53 közúti tragédiának voltak halálos áldozatai, 827 balesetben egy vagy több ember súlyosan megsérült.

Budapesten tavaly 198 balesetet okoztak ittas vezetők, azaz az összes közlekedési baleset 5,3 százalékát. (Országosan a baleset 8,6 százalékáért felelősek ittasan közlekedők a rendőrség kimutatásai szerint.)

Persze, ahogy nincs két egyforma baleset, nincs két teljesen azonos tényállású közlekedési bűncselekmény sem. Sőt, a közlekedési bűncselekményeken belül is nagy a szórás.

– Hozzávetőlegesen négyszer annyi a közlekedési baleset gondatlan okozása miatt indult büntetőeljárás, mint a közúti veszélyeztetésért – mondta dr. Rab Ferenc ügyész, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője, hozzátéve, hogy az ittas vezetők jelentős részét az ügyészség rövid úton, vagy ahogy a közbeszéd fogalmaz: gyorsított eljárásban bíróság elé állítja, akkor is, ha nem okoztak balesetet.

A büntetőeljárások gyorsítása, az úgymond „egyszerű tényállású és jogi megítélésű ügyek” mielőbbi jogerős lezárása nemcsak a Legfőbb Ügyészség sajtóban is többször kinyilvánított elvárása a megyei főügyészségek és a városi ügyészségek felé, társadalmi igény is.

Az eljárások elhúzódása, vagy ahogy a jogban fogalmaznak, „az idő múlása” a büntetőügyekben általában a terheltnek kedvez. Minél később születik meg a jogerős ítélet, a bírói gyakorlat szerint annál kisebb büntetésre számíthatott az elkövető, ami sokak igazságérzetét sérti, főleg az áldozatok hozzátartozóiét és a sértettekét.

Budapesten a Fővárosi Főügyészség már évek óta törekszik az egyszerű megítélésű ügyeket (amelyekben a bíróság elé állítás törvényi felétételei adottak) minél nagyobb számban „rövid úton” bíróság elé vinni. Rab Ferenc elmondása szerint a bíróság elé állítások közel felét az ittas vezetés miatt indult eljárások teszik ki.

A helyettes szóvivő emlékeztetett rá, hogy 2013 óta az ittas vezetés is az egyszerű megítélésű ügyekhez tartozik, mivel már nem kell vizsgálni, hogy a sofőrt befolyásolta-e és ha igen, milyen mértékben az alkohol. A jogalkotó nagyban megkönnyítette a hatóságok dolgát azzal, hogy a törvényt úgy módosította, hogy már nem kell a befolyásoltságot vizsgálni. A rajtakapott sofőr szervezetében kimutatott lég-, illetve véralkohol mennyisége számít csupán.

Más a helyzet a bódult állapotban, azaz valamilyen drog, vagy kábító, bódító szer hatása alatt vezetőkkel. A gépjármű vezetése bódult állapotban szintén jogsértő magatartás, a bizonyítás azonban sokkal nehezebb, mivel a különféle drogok hatásmechanizmusa jelentősen eltérő, némelyiket, főleg az újfajta dizájner drogokat kimutatni sem egyszerű a szervezetből. Létezik olyan szer is, ami „nyomtalanul eltűnik a szervezetből”, miután kifejtette a hatását. Ezért a bódult vezetés bizonyítása szakértők bevonása nélkül szinte lehetetlen.

Több internetes portálon is olvashatnak az érdeklődők arról, hogy mekkora büntetésre lehet számítani egy-két sör, pálinka vagy bor után. Rab Ferenc szerint célszerű erős fenntartásokkal kezelni ezeket a közléseket. A bírói gyakorlat ugyanis jelentős „szórást” mutat, aminek az a legfőbb oka, hogy a bírák megpróbálják a lehető legjobban „testre szabni” az ítéleteket. Így aztán nem is nagyon lehet válaszolni arra a sokakat érdeklő kérdésre, hogy „mit lehet kapni Budapesten, ha néhány sör vagy feles, esetleg egy fél vagy egész üveg bor elfogyasztása után valakit megszondáztatnak a rendőrök”.

Rab Ferenc azt mondja, 90 napos elzárástól a 150 ezer forintos pénzbüntetésen át a közérdekű munkáig sokféle ítélet született már ittas vezetők ügyében. Az ügyészek tapasztalatai szerint az terheltek számára a legnagyobb büntetés mégis a jogosítványuk időleges bevonása, ami a törvény szerint, ha valaki ittas vagy bódult állapotban vezetett kötelező, és csak különös méltánylás esetén mellőzhető.

A védők persze mindent megtesznek azért, hogy ne, vagy csak a lehető legrövidebb időre tiltsák el védenceiket a vezetéstől.

Az ittas vezetők mellett a különböző közlekedési afférok érintettjei adnak még viszonylag sok munkát az ügyészeknek. Közismert az autósok és a biciklisek békétlen egymás mellett élése. Azonban arányait tekintve jóval több kerékpáros kontra busz-, trolibusz vezető konfliktusából lesz ügy. Akár büntetőügy is. A jog nem tolerálja, ha például egy buszsofőr ráhúzza a kormányt az őt „már kilométerek óta idegesítő” kerékpárosra.

Vannak emellett extrémnek tűnő esetek is. Ki gondolná például, hogy egy öngyilkossági kísérlet is könnyen közlekedési bűncselekménybe csaphat át. Már önmagában az is a közlekedés biztonsága elleni vétség, ha valaki a metrósínekre veti magát. De akár közérdekű üzem megzavarása is lehet belőle, ha túlságosan hosszú ideig áll a forgalom a mentés miatt. Persze csak, ha az öngyilkosjelölt túléli az esetet.

A sajtóban és a közvéleményben azonban az emberéleteket követelő esetek váltanak ki felháborodást. Tipikusnak mondható eset a Dózsa György úti gázolóként elhíresült nehézfiú esete. Már az is értetlenséget váltott ki, hogy M. Richárd miért maradhatott hosszú ideig szabadlábon, majd miután lecsukták egy időre, miért kerülhetett mégis szabadlábra.

Rab Ferenc szerint az emberek abból indulnak ki, hogy minden ember élete ugyanannyit ér, s ez alapján értékelik a halálos gázolók ítéleteit. Csakhogy a halálos gázolás és az emberölés között van néhány jogi szempontból jelentős különbség.

Például: a halálos kimenetelű közlekedési baleset esetén a halál nem szándékos cselekedet eredménye. Avagy: amennyiben egy autós szándékosan gázol halálra valakit, az már nem közlekedési bűncselekmény, hanem emberölés. Így viszont a halálos kimenetelű közlekedési balesetek esetén a „halálos kimenetel” csak gondatlanság eredménye lehet. A bíróságok ennek megfelelően döntenek az ilyen ügyekben.

F.Gy.A.