Az országutak szórakozott csillagai
- A nagyvárosi sofőrök csaknem fele lazít, amikor vidéki utakon halad.
- A helybeli autósok gyakran megszokásból vezetnek.
- A vidéki utak Murphy-törvénye: ha nincs is forgalom, a figyelmetlen sofőrök mindig a veszélyes kereszteződésnél találkoznak össze.
A nagyvárosi autóvezetés folyamatos stressz és készenállás. Soha nem tudhatod, merről kapod a következő sallert. De hogy viselkednek a nagyvárosi harcosok, ha kiszabadulnak a szűk utcák dzsungeléből?
Nyaralóhelyeken jól érzékelhetően elválik a vendég sofőrök viselkedése a helybeliekétől. Miben? Élesebbek, bevállalósabbak, könnyebben fittyet hánynak az írott és íratlan szabályokra. Nem tartanak követési távolságot. Nem, vagy nem szívesen állnak meg a stoptáblánál. Hozzák magukkal a feszült idegállapotot, könnyebben felkapják a vizet. Átmennek mindenen és mindenkin.
Legalábbis így érzékelik a helybeliek.
És a városiak? Megdöbbennek, hogy honnan bújtak elő százával a régi Swiftek, Astrák. Hát még a bajszos bácsik, akik vezetik ezeket a régészeti leleteket! És szíre-szóra fékeznek, indexelnek, de menni nem mennek. Soha nem mennek el az útból, itt ácsorognak, amíg lemegy a nap.
Aztán kiderül, hogy a mellékutakon ezek a young timerek nagyon is mennek, méghozzá különösebb tétovázás nélkül. Miért is töprengenének, amikor vakon is, a volánnak háttal ülve is odatalálnak bárhová. Mintha csak a saját nappalijukban, papucsban közlekednének: nem zavarja őket, ha itt-ott hiányzik a felfestés, a kitáblázás vagy akár a szilárd útburkolat. A távolról érkezett autós nem hisz a szemének, sőt még a mindenható navigációnak sem, de a molyrágta Suzukik, ősöreg Opelek mindig rátalálnak a célra vezető legrövidebb útra.
A szellősebb forgalom gyakran arra ösztönzi a városi autósokat, hogy gyorsan vezessenek. A helybeliek általában kissé óvatosabbak, mert tapasztalatból ismerik Murphy vonatkozó törvényét: ha kilométereken át úgy hajtasz, hogy egy autóval sem találkozol, akkor az első biztosan abban a kereszteződésben jelenik meg, ahol rosszul látni be az utat.
Eddig a tapasztalat alapú értékelés, de létezik ennél egzaktabb, tudományos kép is.
Az Australian Road Safety Foundation (ARSF) kutatása fehéren-feketén kimutatta, hogy a vidéki utakon a városi sofőrök lazábban, kellő körültekintés és odafigyelés nélkül vezetnek. A kutatási eredményeket szeptember közepén tették közzé a Diggers Beach Reserve-ben a “Vidéki közlekedésbiztonság hónapja” c. rendezvény alkalmából. Bár a vizsgálódás körülményei nagy valószínűséggel eltérnek a hazai helyzettől, hiszen nyilvánvalóan más az ausztrál és a magyar közlekedési és infrastrukturális környezet, azért a felmérés tanulságos.
Abból az derült ki, hogy a városi sofőrök csaknem fele (45 %) elismerte, kevésbé ügyel a biztonságos vezetésre a vidéki utakon. Ugyanennyien (43%) bevallották, hogy rendszeresen gyorsabban hajtottak az országúton, mint a megengedett sebesség, 18 százalékuk a fáradtsága ellenére is vezetett, 12 pedig mobiltelefont használt a volán mögött ülve.
Az eredmények azt is mutatják, hogy a nagyvárosi sofőrök nagyobb valószínűséggel figyelmen kívül hagyják a vidéki közúti közlekedés biztonságát, mint a helybeliek. Több mint egyharmaduk (38 százalék) vallotta be, hogy kevésbé figyel oda a vidéki utakon, szemben a helyi sofőrök 22 százalékával.
Az elsődleges ok, amiért a városi sofőrök megszegik a vidéki utakra vonatkozó szabályokat, hogy biztonságosabbak érzik a közlekedést (39 %), de 14 százalékuk elismerte, igazából nem tart attól, hogy a rendőr megállítaná vagy bemérné.
A statisztikák közzétevői ugyanakkor arra kértek mindenkit, hogy sose felejtsék el: a számok mögött emberek, sorsok, tragédiák vannak. Aki autót vezet, annak hatalom van a kezében, és ezzel lehet élni, de soha nem szabad visszaélni.
N.V.