Az űzött vadat semmi nem állítja meg
- A szép kilátás olykor súlyos balesetekhez vezethet, ezért párnázták ki a kapornaki tetőt.
- Ami az ittas vezetők által okozott baleseteket illeti: Zala „az országos átlag felett teljesít”.
- Egykor megrongálták, ellopták az álrendőrautót, mostanában már inkább szelfiznek vele.
Zala megye az ország talán leginkább vadbaleset-veszélyes vidéke. Horváth László alezredes, a megyei balesetmegelőzési bizottság titkára hosszan sorolta mi mindennel próbálkoztak az elmúlt évtizedekben, hogy óvatosságra intsék a közlekedőket és csökkentsék a járművekben keletkezett károkat, és persze a vadkárt is.
„Pár éve a vadászszezon kezdetén kitettünk a legveszélyeztetettebb utak egyikére egy kitömött szarvast, amit egy helyi vadásztársaságtól kaptunk. Az arra járóknak így lehetőségük volt nyugodt körülmények között megszemlélni, mekkora állattal ütközhetnek össze, ha nem vezetnek kellő körültekintéssel”, mondta az alezredes.
Vagy, ha egyszerűen csak pechük volt, mert rosszkor autóztak, motoroztak rossz helyen. Ha megriasztják, a vad nem törődik semmivel – teszem hozzá én. Mert, ha megriasztják a vadakat – ezt Horváth alezredes sem vitatja – semmi nincs, ami megállásra bírná vagy akár csak más irányba terelné őket. Amikor üzekednek, vagy sakálok, esetleg a vadászok megzavarják őket a területükön, csak azokra a járművekre nem jelentenek veszélyt, amelyek máshol közlekednek.
„Kezdetben vadriasztókat osztogattunk az autósoknak – sorolta Horváth László alezredes az eddigi próbálkozásaikat, amiket a rendőrség és a megyei balesetmegelőzési bizottság a vadbalesetek megelőzéséért tett. – Ez egy egyszerű kis holmi: átfúj rajta a menetszél és emiatt olyan hangot ad ki, amit a vad érzékel, de az ember számára nem hallható, így nem is zavaró. Később mintegy 2 ezer újfajta vadriasztó eszközt helyeztünk ki a legveszélyeztetettebb utak mentén. Ezek az autók lámpafényét törik meg úgy, hogy a vadak figyelmeztető jelként érzékelik, és megállnak”.
2020 | 2021 | |
Személyi sérüléses balesetek száma | 384 | 386 |
A balesetekben megsérültek száma | 490 | 500 |
Halálos balesetek száma / Közlekedési balesetekben elhunytak száma | 17 / 18 | 12 / 12 |
Súlyos sérülésekkel végződő balesetek / A sérültek száma | 146 / 161 | 107 / 129 |
Könnyű sérüléses balesetek / Könnyű sérültek száma | 221 / 311 | 267 / 359 |
Tegyük hozzá: feltéve, hogy éppen nem üzekednek és nem űzi éppen őket egy ragadozó és nem menekülnek a vadászok elől! Mert olyankor a legmodernebb vadriasztók sem érnek semmit. Akkor csak az óvatos vezetés, a szerencse és egy jó vadkárbiztosítás jelenthet védelmet az autós és autója, a motoros és a motorja számára. Nem a baleset, mint inkább a vaddal ütközés okozta anyagi veszteség ellen.
Az elmúlt évtizedekben a Zala megyei rendőrök is keményen megdolgoztak azért, hogy a ’90-es évek elején még katasztrofális közlekedésbiztonság javuljon. Akkoriban nemcsak az amúgy sem túl jó közlekedési morál miatt halt meg évente egy közepes falu lakosságával azonos számú ember a hazai utakon.
Még nem is léteztek azok a biztonsági rendszerek és műszaki megoldások, amik baleset esetén ma már igen hatékonyan megvédik az autóban ülőket vagy a motorosokat. De, amik esetleg már léteztek, az akkoriban a magyar utakon futó autók többségét alkotó Trabantokban, Wartburgokban és Zsigulikban még nem használták őket. Baleset esetén a túlélési esély jóval kisebb volt akkoriban, mint ha ugyanazt a balesetet a mai átlagautóval szenvedné el valaki. Értelemszerűen a balesetekben elszenvedett sérülések súlyossága is kisebb ma, mint akkoriban volt.
„Kezdetben autóipari szakkiállításokra és különböző vásárokba jártunk, olyan helyekre, ahol sokan megfordultak, jellemzően egész családok; minden korosztálynak tudtunk mondani és mutatni valamit – mondta Horváth alezredes. – Szimulátorokkal demonstráltuk a passzív biztonsági eszközök használatának fontosságát. A ’90-es évek végén a megyénkben még 60-70 százalék között mozgott a biztonsági övet rendszeresen és szabályosan használók aránya. Tíz év kitartó munkával sikerült feltornázni az övhasználók arányát 89-90 százalékra”.
A bolygókerekes autó, az öv-szimulátor és a hasonló látványosságok kipróbálása mellett – ezek már önmagukban is igen meggyőzőek tudnak lenni, hogy miért is kell bekötnie magát mindenkinek egy autóban – a megyei balesetmegelőzési bizottság rendezvényeire kilátogatókat megtanították arra is, mi a teendő, ha bármilyen okból kifolyólag kitör alattuk valamilyen irányba az autó és azt is, hogyan kell felszerelni a hóláncot, ha szükség lenne rá, akár itthon, akár külföldön.
Bár a megye közlekedésbiztonsági szempontból nem áll túl rosszul, azonban a „csendesebb” tavalyi évhez képest több, mint 15 százalékkal nőtt a balesetek száma, és az azokban megsérültek száma is. Utóbbiakon kívül a vadbalesetek, és a sok, túlságosan is sok ittas vezető a legtöbb probléma forrása – mondta el Anti András alezredes, a megyei rendőr-rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. A sérüléssel járó balesetek több, mint 60 százaléka a nagyobb városok belterületi útjain történik. A legtöbb baleset a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen történik, Ehhez zárkózik fel a balatoni idegenforgalommal történő érintettsége és kiterjedt agglomerációja okán Keszthely, míg a harmadik helyen Nagykanizsa áll.
„Közlekedésbiztonsági szempontból szerencsés, hogy van két jelentős gyorsforgalmi utunk. Ezek jelentősen átalakították a megye közlekedését és a tranzitforgalmat egyaránt, sok korábbi problémánkat megszüntetve. Tavaly kezdtük el az M7 autópálya forgalmát drónnal ellenőrizni, ennek során főleg a szabálytalanul előzőkre és a leállósávot jogosulatlanul használókra fókuszálunk. A drón kamerája által közvetített képet ki tudjuk vetíteni egy, az akció irányítására használt mikrobuszban elhelyezett televízióra, így a szabályszegő gépjármű kivezetésére kijelölt állomány valós időben láthatja a jogsértés tényét, a kérdéses jármű típusát, színét, forgalmi rendszámát. A buszban számítógépes munkaállomás is található, amelyen a szükséges iratokat, például szabálysértési feljelentést is el lehet készíteni és elektronikus úton továbbítani. Az ellenőrzési módszer hatékonyságát tapasztalva, azt az idei évtől a megye jelentősebb főútjaira, illetve a városok forgalmasabb csomópontjaira is kiterjesztettük.” – mondta az osztályvezető.
A vadakat nem lehet rendőri fellépéssel figyelmesebb közlekedésre bírni, azok mennek, amerre az ösztöneik és a táplálékszerzés reménye hajtják őket. Az ittas vezetőkkel már más a helyzet. Zalában is dívik a finn módszer, de a megkérdezett rendőri vezetők legnagyobb sajnálatára, az ittasan okozott balesetek arányát tekintve még az országos átlag felett vannak.
A szépség olykor veszélyes lehet. Akinek kétségei támadnának ez ügyben, autózzon, vagy ha az időjárás engedi, motorozzon Zalában. A nagykapornaki tető a megye leginkább balesetveszélyes útjainak egyike, ha nem a legveszélyesebb. Számtalan motorost ért baleset ezen a szakaszon, de olykor az autók is égnek meredő kerekekkel állnak meg ott.
„Gyönyörű a kilátás onnan a zalai tájra, de aki belefeledkezik a környezet szépségeibe, könnyen nagy árat fizethet érte – mondta Horváth alezredes. – Nem véletlen, hogy az ország minden tájáról, de még Szlovéniából, Ausztriából és Horvátországból is jönnek hozzánk túramotorosok. Az elmúlt években szép lassan megnőttek a fák, a legveszélyesebb szakaszokon emiatt már nincs az a csodálatos kilátás az útról, ami elvonná az arra járók figyelmét a vezetéstől”.
Mindemellett a közútkezelővel közösen – ahogy Horváth László fogalmazott – kipárnázták a kapornaki tetőt a motorosok védelmében. „A megyei baleset-megelőzési bizottság tevékenységében aktív szerepet vállaló Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakemberei úgynevezett „motoros aláfutás-gátlót” szereltek fel többszáz méter hosszan a szalagkorlátok lábazatára, mondta, hogy ha el is esik ott egy motoros, ne zúzza magát halálra a korlátnak csapódva”.
Szerveztek flashmobot is. Fiatalok álltak sorfalat hatalmas táblákkal a legveszélyesebb kanyarok közelében, rajtuk a minden arra járót elgondolkodtató felirattal: Ne te legyél a következő!
„A szezon kezdetén a Zalai 76-os Motoros Egyesülettel közösen szervezzük meg a nagy tavaszi kirajzást április elején. 150-200, de olykor 300 motoros is megjelenik akkor az utakon, így hívják fel a többi közlekedő figyelmét arra, hogy attól kezdve bővül az úthasználók köre, számítani kell a motorosok megjelenésére is. A szezon végén, november elején a Göcsej Falumúzeum területén a közlekedési balesetekben elhunytak emlékére állított kopjafa megkoszorúzásával zárul a motoros szezon”.
Nemcsak a flashmobokon használnak Zalában nagy, figyelemfelhívó kampányelemeket. Élethű rendőrautó-makettet helyeztek ki pár éve az egyik nagy forgalmú útra, bízva abban, hogy a puszta látvány is elég lesz a gyorshajtók és más szabályszegők jó útra térítéséhez. Azonban a makettet rövid időn belül lerombolták. Sietve pótolták, de az új álrendőrautót pár napon belül ellopták. Máig nem tudni róla semmit.
Azóta sikerült lopásbiztos élethű rendőrautó-makettet beszerezni, amelyet elsőként Egervárra telepítettek, ahol a távolról – főleg éjszaka – valódinak tűnő járőrkocsi felé közeledve az aszfalton sötét féknyomok jelzik, a látvány sokakat hirtelen önkéntes jogkövetésre késztetett – a szó szoros értelmében. Helyi beszámolók szerint a zalai álrendőrautónál sokan megállnak – olykor a kisebb-nagyobb buszok összes utasa leszáll –, egy szelfi erejéig a nem hétköznapi balesetmegelőzési attrakcióval.
F.Gy.A.