Azért veszélyes, mert ismeri!

• Vasárnap és szombat hajnalban száguldozik a legtöbb autós az utakon.
• A szerda és a csütörtök a legbiztonságosabb napok a közlekedésben.
• Az ismerős út azt a hamis érzetet kelti, hogy ott nem történhet semm

Járt utat a járatlanért el ne hagyj! – tartja a mondás. Korunk autósai szerint azonban ez a népi bölcsesség csúcsforgalomban nem érvényes.

Csakhogy olykor a „járt”, azaz az ismert, kitaposott, megszokott út is tartogat meglepetéseket, sőt, gyakran veszélyesebbek is lehetnek az ismeretleneknél. Mondjuk, hogy miért!

Aligha meglepő, határtalan az autósok és motorosok fantáziája, amikor meg kell magyarázni egy-egy rendőrségi ellenőrzés során, hogy miért hajtottak gyorsabban, esetleg sokkal gyorsabban a megengedettnél. Többször írtunk már arról, mi mindennel próbálják elkerülni a helyszíni bírságot, vagy éppen a feljelentést.

Valójában a gyorshajtások többségének a hátterében nem a rendőröknek előadott okok állnak, sokkal inkább a figyelmetlenség. Sokan egy pillantást sem vetnek egész úton a sebességmérőre, soha nem is tették. Amiatt nem alakult ki az az érzékük, hogy az elsuhanó épületek, fák, oszlopok „mozgása” alapján is képesek legyenek viszonylag pontosan meghatározni a pillanatnyi sebességüket, anélkül, hogy a kilométerórára néznének.

Vannak, akik egyszerűen unatkoznak, és ha tehetik „kicsit odalépnek”, hogy gyorsabban fogyjanak a kilométerek. Vagy szeretik a sebességet, ezért, ha (szerintük ott és akkor kockázat nélkül) megtehetik, „kicsit” jobban rálépnek a gázpedálra.

Hazai és nemzetközi felmérések szerint – amelyek között vannak empirikus úton készült és kutatásokkal alátámasztott adatsorok egyaránt – a legtöbb gyorshajtót vasárnap hajnalban találni az utakon. Olyankor minimum minden második autós gyorsabban hajt a megengedettnél. De az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériumának felmérése szerint hajnalonként (majd’ mindegy, hogy a hét melyik napján) a sofőrök közel kétharmada (64%) túllépi a megengedett maximális sebességet.

Szombat hajnalban valamivel kevesebb a gyorshajtó, de a különbség a vasárnapiakhoz képest a statisztikai hibahatár közelében van.

Európában legalább a közlekedési szempontból a szerda és csütörtök tűnik a legbiztonságosabb időszaknak. Legalábbis ami a gyorshajtások számát és a sebességtúllépés mértékét illeti.

Nálunk a biztosítók adatai szerint a kedd 13-16 óra közti idősáv a legbiztonságosabb, statisztikailag ekkor a legkisebb a valószínűsége annak, hogy érintetté váljunk valamilyen közlekedési balesetben. Ebből persze nem következik, hogy ebben az idősávban a gyorshajtások száma is kisebb, mint máskor!

Természetesen oka van annak, hogy mikor, mely napokon hajtanak a megengedettnél gyorsabban az autósok és motorosok, és azon belül is hajnalban, reggel, délben, este vagy éjjel.

Az üres utak (szombat, vasárnap kora reggel, és általában a hajnali órák) tempósabb vezetésre sarkallják még az amúgy jogkövető autósokat is. Annak ellenére is, hogy olyankor az év jelentős részében rosszabbak a látási viszonyok, mint máskor.

Angol kutatók szerint az autósok fele jogkövető, azaz jellemzően betartja az előírt sebességhatárokat. Azonban még az ő méréseik szerint is 60 százalék felett van a hajnali gyorshajtók aránya, amiből egyenesen következik, hogy a kora reggeli órákban a szabálykövető közlekedők sem annyira szabálykövetők azért.

Hétfőn, kedden a hét eleji elkésettség és az azzal összefüggő kapkodás, pénteken a hétvégi programok (utazás, nagybevásárlás, szabadidős programok) miatt érzik sokan úgy, hogy súlyos hátrány érheti őket, ha csak a megengedett sebességgel autóznak.

Hétköznapokon a csúcsforgalomban (főleg a délutáni csúcsban) történik a legtöbb baleset, amelyek nem kis hányada relatív gyorshajtásra és az elsőbbségadás szabályainak megsértésére vezethető vissza. Tipikusnak mondható szituáció, amikor túl kicsi a távolság az előzéshez, még az sem biztos, hogy az előzésbe kezdő autó a végén befér az előtte haladó járművek közé, ezért hirtelen nagy gázt ad, és nekivág.

Ha sikerül, akkor újra és újra ezt fogja tenni, amíg balesetet nem okoz, vagy amíg a részben kifejezetten az ilyen autósokra vadászó pofátlantanítók ki nem emelik a forgalomból. Ha nem sikerül, vagy balesetet okoz, vagy csak a dugó lesz még nagyobb, amíg vissza nem tud furakodni oda, ahonnan elindult.

Hirtelen gázadással kilőni, majd vészfékezéssel beállni két autó közé, nemcsak veszélyes, drága mulatság is. Ilyen vezetési stílus mellett

A balesetek jelentős hányada a gépjárművezetők otthonának néhány tízkilométeres körzetében történik. Ismerős utakon, ahol – a sofőrök zöme úgy tartja – akár álmukban is gond nélkül végighajtanának, mert úgy ismerik az utat, mint a saját tenyerüket.

Baleseti helyszínelők gyakran hallják a vétkes autósoktól, hogy

Az ismerős út hamis biztonságérzetet kelt az közlekedőkben. Addig általában nincs is baj, amíg a szokásos közlekedési viszonyok meg nem változnak. Amíg nem érkezik senki jobbról azon az úton, amelyen soha nem szokott, amíg fel nem oldják a keresztutcában hónapokkal korábban útépítés miatt elrendelt sebességkorlátozást, amíg nem találkoznak egy olyan autóssal, aki nem tudja, hogy „arrafelé” 30-50 km/h helyett 100-zal közlekednek a szélesebb utcákban, mert így szokták, és

A helyi szokások (megszokások) által átírt KRESZ-szabályok miatt azonban nemcsak a fentiek miatt történhetnek olykor kifejezetten súlyos balesetek is. Még a modern lakóparkok széles belső útjait sem nagy sebességű autózásra méretezték. Sőt, újabban kifejezetten olyan burkolattal látják el az ilyen utakat, hogy már maga az (út)burkolat is megfontolt haladásra késztesse a gépjárművezetőket.

Egy átlagos kistelepülés belső mellékútjain jellemzően a szélességük, az útburkolat állapota (a kátyúk és a víz-alámosásos, töredezett útszél és a korántsem stabil padka) miatt veszélyes a gyorshajtás. Elég egy váratlanul az útra kanyarodó biciklis, vagy egy nem eléggé lehúzódó szembejövő és a baleset már elkerülhetetlen. Minél nagyobb a sebesség annál kisebb az esély a sofőröknek a korrigálásra.

… mindenkit hazavárnak! Főleg a szomszéd utcából / a kisboltból / az iskolából…

F.Gy.A.