Balesetmegelőzés ok- és góckutatással

• Miért nem adott elsőbbséget a baleset okozója másoknak ott, ahol mások sem szoktak?
• Mi az oka, hogy egyes helyeken rendszeresen történnek „nagyon hasonló” balesetek?
• Lehetséges-e filléres megoldásokkal jelentősen csökkenteni a közúti balesetek számát?

Bár szinte évente történnek rajta országos felháborodást és döbbenetet kiváltó balesetek, az Árpád híd nem szerepel Budapest legbalesetveszélyesebb útjainak TOP 10-es listáján. Azonban mivel a Váci és a Szentendrei utat köti össze (előbbi az 1., utóbbi a 3. a fennemlített listán) nem meglepő, hogy maga a híd is meglehetősen gyakran ad munkát a rendőröknek, a tűzoltóknak és a mentőknek egyaránt.

Dr. Major Róbert rendőr ezredest, egyetemi docenst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének tanszékvezetőjét egyebek között arról kérdeztük, osztja-e azoknak a véleményét, akik szerint az Árpád híd azért balesetveszélyes, mert túl jó?

Elöljáróban leszögezte: Számos oka lehet annak, hogy két közel azonos minőségű, vonalvezetésű és szélességű út esetében az egyiken rendszeresen történnek balesetek, súlyos, sőt, halálos kimenetelűek is, míg a másikon csak elvétve. Az Árpád híd eklatáns példája annak a csapdahelyzetnek, amibe a közútkezelők kerülnek, amikor jó burkolati minőségű, egyenes vagy viszonylag egyenes vonalvezetésű, széles utakat üzemeltetnek. Ezeken a szakaszokon ugyanis épp a fenti tulajdonságaik miatt gyakori a gyorshajtás. Az Árpád hídon és a hozzá hasonló utakon emiatt elsősorban rendészeti eszközökkel lehet, és kell is kikényszeríteni a szabályok betartását. Bár Major ezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak más lehetőségek is – ezekre később még visszatérünk.

Magyarországon a közúti közlekedési balesetek több mint 95 százaléka emberi hiba miatt következik be. Legalábbis ez olvasható a statisztikákban. Jellemzően azért, mert egy vagy több közlekedő nem tartotta be az adott helyen érvényes szabályt vagy szabályokat.

Jogi szempontból ezzel akár pont is kerülhetne a vizsgálat végére. Azonban sok esetben jól látható mintázata van annak, hogy bizonyos csomópontokon, területeken, útszakaszokon, kereszteződésekben bizonyos időegység alatt több baleset történik, mint máshol.

A baleseti góckutatásnak épp az a lényege, hogy azonosítsuk azokat a pontokat, útszakaszokat, ahol más, még akár hozzájuk hasonló helyekhez képest is, több baleset történik, mondta Major Róbert. Arra a kérdésre kell választ találni, tette hozzá, hogy azok a közlekedők, aki előzőleg már sok száz vagy ezer kereszteződésen áthajtottak és mindig megadták az elsőbbséget, ahol kellett, miért nem adták meg azt az arra jogosultaknak éppen ott, ahol mások sem szokták megadni?

Egy másik, balesetmegelőzési szempontból legalább ennyire fontos kérdés, hogy mik voltak a balesetek valódi okai. Major Róbert rámutatott, még a jogilag egyértelmű helyzetekben, például amikor valaki a STOP-tábla ellenére sem állt meg és adott elsőbbséget a védett úton haladóknak, ki kell deríteni miért nem adta meg. Mi volt az oka annak, hogy korábban már több száz esetben megtette, ott és akkor azonban nem?

Január óta a KSH statisztikai adatgyűjtése kiegészül az úgynevezett mögöttes okokra vonatkozó információgyűjtéssel. Értelemszerűen a balesettel kapcsolatban eljáró rendőröknek van a leginkább esélyük tisztázni a miérteket. Miért nem adott elsőbbséget az, aki pontosan tudta, hogy ott nem neki volt elsőbbsége? Miért pont ott nem volt szabálykövető? Miért? Valamiért nem tették meg azt, amit tudtak, hogy tenniük kell, és amit korábban rendszeresen megtettek.

Major ezredes elmondta, sok esetben kiderült már, amikor a közutasok egy olyan útszakaszon kezdtek vizsgálódni, ahol egymáshoz viszonylag közel rövid időszakon belül több baleset is történt, hogy egy faág takarta a szabad kilátást, vagy gátolta a jelzőlámpa észlelhetőségét, esetleg túl kopott volt a jelzőtábla, emiatt nem, vagy csak későn vette észre a baleset okozója. Az ilyen és ezekhez hasonló baleseti okokat viszonylag kis költséggel meg lehet szüntetni, és ezzel a gócot is. Számos példa van arra országszerte, hogy már egy minimális beavatkozás hatására is drasztikusan csökkent a balesetek száma a korábban baleseti gócpontként nyilvántartott helyen.

Szakemberek szerint három módon lehet javítani a közlekedésbiztonságot. Megfelelő képzéssel, egyértelmű szabályokkal és azok következetes betartatásával, a szabályszegők szigorú szankcionálásával, és építészeti megoldásokkal.

Major Róbert szerint Magyarországon a gépjárművezető-képzés alapvetően jó, ami nem azt jelenti, hogy nem lehetne jobbá tenni.

„Nemrég tanúja voltam egy tisztán anyagi káros balesetnek, mondta az ezredes. Egy alárendelt útról kihajtó autó nem adott elsőbbséget a védett úton haladó járműnek és összeütköztek. Megkérdeztem a baleset okozóját, „Mi volt a terv?”, miért nem engedte el a főúton haladót. Azt felelte, nem tudja. Az utóbbi időben naponta minimum kétszer áthajtott a kereszteződésen, nem tudja megmondani, most miért nem figyelt.

Pontosan ismerte a vonatkozó szabályokat. Rutinos sofőr volt. A baleset előtt többször áthajtott azon a kereszteződésen, az utolsó alkalommal azonban, ő sem tudja miért, nem figyelt…

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint az ilyen esetekben is, amennyire csak lehetséges, a végére kell járni mi lehetett a figyelmetlenség vagy figyelemkihagyás oka. És minél többször fordul elő, hogy a baleset okozója nem tudja megmondani miért nem tette azt, amit kell, pedig nyilvánvaló, hogy tudta mit kellett volna tennie, annál inkább a végére kell járni. Oka kell, hogy legyen annak, hogy valaki olykor pont ott nem figyel, ahol olykor mások sem szoktak.

Fáradság? Késésben volt a sofőr és sietett? Valami megzavarta? A végére kell járni, mert csak akkor előzhetők meg a balesetek, ha tudjuk miért történtek, és nemcsak azt, hogy jogilag ki vonható felelősségre.

Sokszor viszonylag olcsó beavatkozásokkal is biztonságosabbá lehet tenni egyes korábban veszélyesként számon tartott utakat, kereszteződéseket, ahhoz sem feltétlen kell túl sok pénz, hogy a közlekedők figyelmét megragadjuk. Számos esetben bebizonyosodott már, állítja Major Róbert, hogy már azzal is csökkenthető a balesetek száma, ha a környezetükhöz képest a gyalogos-átkelőhelyeket jobban megvilágítják. Más színű fénnyel, alacsonyabban elhelyezett lámpatestekkel, hogy éjszaka már feltűnjön a közeledő autósoknak, hogy „ott lesz valami, amire figyelniük kell”.

„Egy időben legendásan sok baleset történt Budapesten, a III. kerületben, az Árpád híd budai hídfőjénél. A baleseti helyszínelők már szinte a bejelentés pillanatában megírhatták volna a jelentésüket, mert szinte mind egy kaptafára történt. A BKK végül megváltoztatta a lámpák beállítását, a lámpaváltás sorrendjét és azt is, hogy egyik-másik irányba mennyi ideig adnak zöld jelzést. Kiderült, hogy egyik-másik lámpát az autósok csak túl későn észlelik. Ez volt azoknak a tipikus baleseteknek a mögöttes oka. Amióta átprogramozták a lámpákat nem történt olyan baleset, amilyen addig rendszeresen.”

Major Róbert szerint ez és az ehhez hasonló esetek is bizonyítják, hogy a balesetek mögöttes okainak feltárása után olykor filléres megoldásokkal is csodákra lehetnek képesek a közútkezelők is.

Ahol nem, ott maradnak a rendészeti eszközök. Major Róbert szerint arra, hogy figyeljenek, legyenek körültekintőek, előzékenyek, csak úgy lehet megtanítani az embereket, ha a hatóságok kikényszerítik a kívánatos gyakorlatot, azaz a szabályok betartását.

„Én azoknak a táborához tartozom – mondta Major Róbert ezredes –, akik a jelenleginél lényegesen több ellenőrzést és sokkal, de sokkal szigorúbb bírságrendszer bevezetését tartanám indokoltnak azokban az esetekben, amikor valaki szándékos és durva szabályszegéssel veszélyeztet másokat, pláne, ha még balesetet is okoz, ha megsérülnek vagy meghalnak miatta mások. Számos országban tervezik bevezetni, vagy már be is vezették, hogy a legsúlyosabb szabálysértőktől, valamint a notórius visszaesőktől akár az autójukat is elvehetik szankcióként.”

Major Róbert szerint fontos lenne megteremteni a feltételeit, hogy sokkal nagyobb legyen a lebukás kockázata egy gyorshajtás, de más közlekedési szabályszegés esetén is, mint ma. Fontosabb, tette hozzá, mint a bírságok összegének emelése. Mert az majdnem mindegy, hogy mekkora bírságot nem szabhatnak ki arra, akit soha nem is érnek tetten gyorshajtáson.

F.Gy.A.