Bécsből nézve ez az igazi Balatoni út
- Bár csak kétszer egy sávos, a 84-es út komoly nemzetközi forgalmat bonyolít a nyári hónapokban.
- Szemléleti kérdés, hogy egy útvonalnak az idényjellegű tranzit, vagy a településeket összekötő funkciója az erősebb.
- A közlekedésbiztonsági kockázatok más jellegűek, ám a járművezetőnek így is, úgy is a KRESZ előírásait kell betartania.
Megérkezett az iskolai nagyvakáció, és ilyenkor sokan kelnek útra a nyaralóhelyek felé, igen gyakran személygépkocsival. A fővárosból a Balatonra tartó nyári forgalom buktatóit a legtöbb autós jól ismeri. Tetszik vagy nem, el kell fogadni, az év 10-12 hétvégéjén nem könnyű az eljutás a tóhoz.
De van más útirány is, ahonnan sokan, és meglepően messziről érkeznek a Balatonhoz ilyenkor. A fővárosiak talán nem is hallottak róla, de a nyugati országrészben lakók jól ismerik a 84-es utat, amely bár csak kétszer egy sávos, mégis a Sopron környékén, sőt Ausztriában, Szlovákiában, de akár Lengyelországban útra kelők közül is sokan ezt választják, ha a magyar tengerhez igyekeznek.
A 84-es útnak van egy szakasza Sopronban, amit Bécsi útnak neveznek, és ugyanazért, amiért az óbudai névrokonát: erről ez az út vezet az osztrák fővárosba. Vagyis a Dunántúl középső részén útrakelőknek a 84-es a Bécsi út, a Bécs felől jövőknek meg ez a Balatoni út.
Ha végighajt valaki Balatonedericstől (itt ágazik ki a 84-es az 71-ből) Bécsig, vagy éppen vissza, módja nyílik összehasonlítani, milyen műszaki, technikai és szemléletbeli különbségek vannak a határ magyar és osztrák oldalán, ha jelentős közúti forgalmat kell elvezetni, lehetőség szerint minél kevesebb baleset mellett. A 84-es igen változatos abból a szempontból, hogy mikor épült, mikor újították fel vagy hol épült hozzá települést elkerülő rész. Vannak kifejezetten korszerű, körforgalmakkal megépített elkerülők, (például Sárvár mellett) de vannak településeken átvezető szakaszok is. Látható, a 84-es fontos funkciója volt és maradt, hogy összekötő kapocs az érintett települések és szomszédos körzetek között.
Az osztrák oldalon a határátkelést követően rövidesen rátérünk egy autóútra, amely néhány kilométer után autópályává alakul át (A3). Ez a gyorsforgalmi viszi el az utazókat az osztrák főváros erős forgalmú bevezető útjához (A2), és hamarosan már Bécs belterületén vagyunk. A 84-es főút négysávosítása nem szerepel a hazai tervekben. Az érintett országrészben bőven van gyorsforgalmi út: az M86-os, az M85-ös, sőt a hagyományos “Bécsi út”, az M1-es is. A fejlesztés iránya az lehet a 84-esen, hogy a jövőben a hosszabb, településeken belüli szakaszokat kerülőutakkal váltják ki.
N.V.