Bertha Benz és az első közúti gépjárműteszt – a közlekedésbiztonság kezdetei

• Az első gépkocsivezető Karl Benz felesége, Bertha Benz volt, aki ugyancsak lelkesedett a technikai újdonságok iránt. Ő gurult ki először az autóval a műhelyből az épület elé.
• Az első hosszú távú utazás is Bertha Benz nevéhez kötődik. Az 1888. augusztusi utazása Mannheimból Pforzheimbe történelmi jelentőségű volt.
• Akkoriban közlekedési szabályok még nem léteztek, a forgalomszervezés ismeretlen terület volt, és az utakat is a gyalogosok, valamint az állati erővel vont járművek forgalmára méretezték.
• Az asszonynak menet közben számos váratlanul fellépő hibát kellett megoldania, a szerzett tapasztalatok a későbbi fejlesztések során kamatozódtak.

 

Közismert, hogy az első gépkocsit a német Karl Benz építette meg. A jármű 1855 késő őszére lett kész (novemberben vagy decemberben), és néhány héttel később, 1886. január 29-én Benz úr benyújtotta szabadalmi kérelmét Berlinben a „gázmotor meghajtású járműre”. Karl Benz-et hamarosan mások is követték, akik vele párhuzamosan, de önállóan saját gépi meghajtású járművet fejlesztettek ki (1886-ban Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach stb.). Felmerülhet a kérdés, vajon ki lehetett az első sofőr, aki belsőégésű motorral hajtott közúti járművet vezetett?

 

Az első gépkocsivezető nyilván az a személy volt, aki az első autóval, azaz Karl Benz háromkerekű Patent-Motorwagenjével kigurult a műhelyből az épület elé. Nos, ez a személy nem az autó megépítője, nem a barátja, vagy szerelője, és még csak nem is egy férfi volt, hanem egy fejlett műszaki érzékkel bíró intelligens, és szép hölgy: Bertha Benz (született Bertha Ringer). Bertha Benz – Karl Benz felesége és üzlettársa – lelkesedett a technikai újdonságok iránt, részt vett a „Patent-Motorwagen” kifejlesztésében, és a későbbiekben is számos újítás kötődött a nevéhez.

Talán meglepő, de Bertha Benz jobban hitt az autó jövőjében, mint a férje, és ezt be is kívánta bizonyítani. 1888. augusztus 5-én az akkor 38 éves asszony minden előzetes bejelentés, a férje tudta és a hatóságok engedélye nélkül indult el a 3-as sorozatszámú (No3) modellel Mannheimból Pforzheimbe, ahol édesanyja lakott. Utasa a két gyermeke, a 13 és 15 éves fiai voltak. Ezzel a tettével Bertha Benz lett az a személy is, aki az első hosszabb autóútra vállalkozott a Földön. Az oda-vissza mintegy 180-190 kilométeres út volt az első dokumentált hosszú távú közúti utazás, amelyet belső égésű motorral hajtott járművel teljesítettek. Az esemény nemcsak technika-történeti mérföldkő volt, hanem egy gépjármű legkorábbi gyakorlati tesztje is, biztonsági aspektusokkal tele. Azok az emberek, akikkel a vállalkozó kedvű, bátor asszony az útja során találkozott, sorra elképedtek, senki nem akarta ugyanis elhinni, hogy egy pöfögő gép által hajtott jármű közlekedik az úton, ráadásul egy hölgy vezetővel.

A történetiség érdekében fontos megemlíteni, hogy Bertha Benz az útja során olyan környezetben közlekedett, ahol:

• még nem létezett gépjármű, mint jogi fogalom és járműkategória,
• nem volt forgalomszervezés,
• nem volt sebességszabályozás,
• közúti jelzések (pl. KRESZ táblák) sem voltak az utak mentén,
• és az úthálózat a gyalogosokra, valamint a lóvontatású járművekre volt méretezve.

 

Bertha Benz első hosszú autóútja során a gépjármű és a közlekedési infrastruktúra a szabályozottság csaknem teljes hiányában találkozott egymással, és ez számos kockázattal járt: megriadt állatok, útburkolati problémák, fékhatás hiánya lejtmenetben, műszaki megbízhatóság, ill. annak hiánya – és ezekhez hasonlók nehezítették az útját.

 

Az utazás számos tanulsággal szolgált. Bertha menet közben többször kényszerült rögtönzött javításokra és más cselekedetekre. Ezek során például harisnyakötőt használt szigetelés gyanánt, hajtűvel tisztította meg az eltömődött üzemanyag-vezetéket, benzinkutak hiányában gyógyszerésztől vásárolt üzemanyagként funkcionáló folyadékot stb. Tekintettel arra, hogy az eredetileg fából készített fék a gyakori használattól hamar elkopott, hatásfoka kritikus szintre csökkent, és a lejtmenetben való közlekedés életveszélyessé vált, így Bertha egy cipésztől vásárolt bőrdarabot rögzített a szerkezetre, amellyel nem csak az élettartamot, hanem a fékhatást is megnövelte. A jármű tehát különböző okok miatt menet közben többször lerobbant, de Bertha Benz előtt nem volt akadály, minden hibát saját kezűleg hárított el. Példaértékű volt, amit tett. Ezek a kényszerű beavatkozások a biztonsági szemlélet korai megjelenései voltak: a kockázatok felismerését – még mielőtt baj következne be – azonnali beavatkozás követte, valós forgalmi környezetben.

 

Bertha Benz 1888. évi utazása nem csak egy mérföldkő az autózás történetében, és jelentősége nem csak egy egyszeri eseményként értékelendő, hiszen a jövőre nézve számos tanulsággal szolgált. Az utazás során szerzett tapasztalatok közvetlenül járultak hozzá a hatékonyabb fékrendszerek fejlesztéséhez, a többfokozatú hajtás szükségességének felismeréséhez, valamint a járművek üzembiztonságának javításához. És közvetett módon Bertha Benz utazása indította el azt a folyamatot is, amely a későbbiek során a járművek forgalomban való részvételének egyedi engedélyezéséhez, a járművezetői alkalmasság vizsgálatához, valamint a közúti közlekedés szabályainak kialakulásához vezetett.

 

Bertha Benz öröksége a mai napig hat. Utazása nem csupán az első autós kirándulás volt, hanem az első tudatos közúti kockázatkezelési esemény, egy teljesen új közlekedési eszközzel. A történet egyértelműen mutatja, hogy a biztonságos közlekedés nem a különböző szabályokkal, hanem a gyakorlati használat során szerzett tapasztalatokkal kezdődött.

 

Bertha Benz célja nem első sorban kaland volt, hanem PR esemény, valamint annak bizonyítása, hogy a gépjármű nem csak egy feltalált, és az érdeklődők által megtekinthető „laboratóriumi érdekesség”, hanem a mindennapok során jól használható közlekedési eszköz. Az asszony nyilvánvaló terve volt továbbá, hogy meggyőzze férjét arról, hogy üzletileg is fel merje vállalni a gépjárművek gyártásának, valamint forgalmazásának kockázatát. Terve tökéletesen bevált, hiszen utazása nagyban hozzájárult a Benz járművek ismertségéhez, valamint gyártásuk megindításához. Röviddel Bertha híres útja után megjelentek az első Benz járművek a piacon, amelyek iránt egyre komolyabb piaci érdeklődés mutatkozott, és kezdett kialakulni egy vásárlói bázis. Mindezek a termelés felfuttatására, további fejlesztésekre, valamint újabb és korszerűbb modellek megépítésére ösztönözte a Benz házaspárt. Az 1893-ban megjelent Benz Viktoria már négy kerékkel rendelkezett, 1895-ben már kb. 135 autójuk talált gazdára, 1899-ben a vállalat részvénytársasággá fejlődött, és a sikerek tovább folytatódtak – gyakorlatilag napjainkig. Bertha Benz hosszú életet élt. Az 1849-ben született asszony 1944-ben, 95 évesen halt meg Ladenburgban, a Benz család utolsó közös otthonában, 15 évvel túlélve férjét, és megélve a Daimler és a Benz cégek 1926. évi egyesülését.

 

G.I.