Brüsszel szabályoz, sőt leszabályoz
- Intelligens sebességszabályozó minden új, sőt minden újra forgalomba helyezett autóra, teherautóra.
- Ha átlépjük a sebességhatárt, akár el is vehetik a gázt.
- De ki mondja meg, hogy egy adott úton éppen mennyi a sebességhatár?
A bejelentés szerint jövő év július 6-tól kizárólag olyan új tervezésű autó és tehergépkocsi hozható forgalomba az Európai Unió területén, amelyet a gyártó felszerelt egy új biztonságtechnikai eszközzel, az intelligens sebességszabályozó (ISA) rendszerrel. Az Európai Bizottság a nyár közepén, alig néhány hete fogadta el a rendeletmódosítás szövegét és annak mellékleteit. A tervezet szerint 2024. július 7-től életbe lép az intézkedés második lépcsője is. Onnantól kezdve ugyanis már nem csak a legújabb konstrukciókat, hanem minden olyan gépjárművet fel kell szerelni az említett eszközzel, amelyet e határidő után hoznak forgalomba. A rendelet alapján nem teljesen világos, hogy sebességtúllépés esetén az új rendszer csak figyelmeztet, netán vissza is tart, és/vagy jelentést tesz a központi adatbázisnak.
Örülhetünk-e a hírnek, amely alapjaiban változtathatja meg a közlekedést Európában a jövő év közepétől? Örülnünk kell, hiszen tudjuk, hogy a közlekedési balesetek jelentős hányada gyorshajtás miatt következik be. Ha az intelligens sebességszabályozó tényleg azt eredményezi majd, hogy azután szépen mindenki beáll a sorba, akkor aranyba foglaljuk a nevét. De nekem az a gyanúm, hogy mégsem lesz egészen így. Vagyis, hogy nem állunk be szépen a sorba, és nem foglaljuk aranyba. Ami a sorba beállást illeti, ahhoz nem egy újabb kis kütyü kellene, hanem karhatalom, attól pedig az Isten óvjon mindannyiunkat. Az ISA pedig alighanem úgy jár majd, mint a bíró a Fradi-MTK meccsen: akármit fúj, ezért vagy azért mindenki szemüveget akar majd adni rá.
Az a gyanúm, hogy a bírálatok egyike-másika jogos lesz. Az, hogy egy többféle adatbázisra és helyi érzékelőkre támaszkodó segítő eszköz mindig tájékoztatja a vezetőt, hogy az adott helyen mennyi a megengedett legnagyobb sebesség, kétségkívül hasznos. Bárki meg is próbálhatja ezt, ha rendelkezik okostelefonnal és telepíti valamelyik népszerű navigációs szoftvert. Ugyanakkor a tények ismerete nem eredményezi automatikusan azt, hogy használjuk is a tudást. Nem feltétlenül szándékos rosszaságból vagy dacból: például egy, a Váci úthoz hasonló, sok sávos, több kilométer hosszú bevezető úton nagy létszámú konvojok alakulnak ki. Próbálna csak valaki hirtelen 70-ről 50-re fékezni, amikor így kívánja a közlekedési tábla! Az tényleg balesetveszélyes helyzetet eredményezne. Hasonlóképpen komoly fennakadást jelentene az az autós, amely egy vízcsőtörés miatti útfelbontáshoz kihelyezett 30-as táblát szó szerint venne, mondjuk a legbelső sávban.
Gyakran emlegetik az előzést is, mint amely óhatatlanul, rövid időre a megszabott sebesség átlépésével jár. Képzeljük el, hogy a szembejövők sávjában haladó autós milyen helyzetbe kerülne, ha a manőver közben Brüsszel elvenné a gázt, leszabályozná a fordulatszámot!
Bízunk benne, hogy az intelligens sebességszabályozó tényleg intelligens lesz, és nem próbálja meg rigorózusan betartatni a vezetővel az éppen aktuális tempolimitet.
Apropó, sebességhatár: honnan tudja az ISA, hogy egy adott város adott útszakaszán befejezte-e a kivitelező az aszfaltozást, felfestették-e az útjeleket, visszavonták-e az ideiglenes sebességkorlátozást – vagy nem? Hiszen gyakran úgy tapasztaljuk, maga a kivitelező sem követi a munkafolyamatok állását, hiába készült el a javítás, a 30-as tábla továbbra is kint díszeleg.
Ennyiből is látható, lesz miért izgulnunk, ha jövő júliusban megjelennek az utcán a gyorshajtás-gátlóval felszerelt gépkocsik. Drukkolhatunk, hogy sikerüljön beilleszkedniük a meglehetősen zabolátlan magyar közúti viszonyok közé.
N.V.
