Budapest körül minden irányba minden más

  • Sok a pályaelhagyásos, a tehergépjárműveket érintő közúti baleset és az ittas vezető.
  • Baleset-specifikus ellenőrzések: Ott akcióznak, ahol sok vagy súlyos baleset történik.
  • Ipartelep, raktárbázis, mezőváros – ahány égtáj, annyi féle kihívással néznek szembe.

Pest megyének egyszerre áldás és átok Budapest közelsége. Ezerszer hallottam már azt az évek során rendőröktől – bűnügyesektől, közrendvédelmisektől és közlekedésiektől is. Lyukas megye,  így emlegetik Pest megyét, a „nagy szomszédja”, a főváros miatt. Régebben úgy mondták: ide menekülnek a „ Pesti bűnözők”, az itteniek számára pedig Budapest jelentheti a legnagyobb esélyt elkerülni a felelősségre vonást. És ezek az állítások többé-kevésbé ma is igazak lehetnek.

Nemcsak az jelent azonban kihívást itt a rendőrség számára, hogy Pest megye körbeöleli a fővárost. Maga a megye is rendkívül bonyolult, összetett organizmus. Északon, Vác térségétől a főváros határáig ipari területek sokasága, ipari parkokkal, üzemekkel. Keleten mezővárosi jelleget ölt a megye. Délen pedig olyan, mintha már Bács-Kiskunban lennénk. Nyugat felé autózva ugyanakkor a fővárosi agglomeráció gazdagabbnak tartott kisvárosai és falvai követik egymást.

Dr. Pozsgai Zoltán alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője nem véletlen mondta: náluk bármely égtáj felé indulnak el a rendőrök, mindig más és más kihívásokkal találjuk magunkat szemben.

Az általuk ellenőrzött autópályákon  (M5, M6 és különös illetékességből adódóan a Pest megyei közlekedésrendészet felel az M0 és az M51 autóút teljes szakaszáért, függetlenül, hogy az adott szakasz a megye vagy a főváros területén fut éppen keresztül) naponta ezrével haladnak keresztül a legkülönbözőbb gépjárművek. Köztük kirívóan sok tehergépkocsi, részben Budapestre, részben a főváros környéki raktárbázisokra, ipartelepekre és azokból szállítanak árut. (Az M1-M7 közös Pest megyei szakaszát szintén különös illetékességből a BRFK ellenőrzi.)

Ez lehet az egyik, ha nem a legfőbb oka, hogy Pest megyében az országos átlagnál jóval nagyobb a tehergépkocsik által okozott és az azokat érintő közlekedési balesetek száma és aránya.

– Nálunk a főbb baleseti okok ugyanazok, mint az ország legtöbb megyéjében. Első a gyorshajtás, majd az elsőbbség meg nem adása és a kanyarodás szabályainak megsértése következik – mondja Pozsgai Zoltán alezredes. – A tehergépjárműveket érintő balesetek mellett még rendkívül magas a pályaelhagyásos esetek száma. Ezek a ritka kivételektől eltekintve mind a sebesség nem megfelelő megválasztására, azaz az abszolút vagy a relatív gyorshajtásra vezethetők vissza.

Baleset-specifikus ellenőrzés – így nevezik a közlekedési rendőrök azt a gyakorlatot, amikor azokra a helyekre koncentrálják erőiket, ahol gyakran történnek kisebb-nagyobb balesetek, vagy ahol súlyos, halálos áldozatot vagy áldozatokat is követelő balesetek történnek. Ezeken az útszakaszokon – más helyekhez képest – gyakrabban látni rendőrjárőröket, gyakoribbak a sebességellenőrzések (az ilyen helyeken néhány kilométeren belül akár többször is belefuthatnak a „nehézlábú sofőrök” egy-egy „traffipaxba”). A Pest megyei közlekedési rendőrök és a BRFK-sok ráadásul a nagyobb akciót mindig összehangolják, így a megyehatár átlépése sem garancia arra, hogy „onnantól kezdve már nem futhat bele egy újabb sebességellenőrzésbe” a száguldó.

2020 2021
Személyi sérüléses balesetek száma 1512 1634
A balesetekben megsérültek száma 2052 2194
Halálos balesetek száma / Közlekedési balesetekben elhunytak száma 68 / 73 59 / 66
Súlyos sérülésekkel végződő balesetek / A súlyosan sérültek száma 404 / 492 439 / 503
Könnyű sérüléses balesetek / Könnyű sérültek száma 1040 / 1487  1136 / 1625

Sok évvel ezelőtt halálútként emlegették a 4-es számú főutat, és nemcsak a hazai sajtóban. Éveken át a turistaszezon kezdetén sok nyugat-európai média is külön cikkben hívta fel a Magyarországra készülő turistákat, ha tehetik kerüljék el a 4-es főutat. Az M4 autóút megépítése megosztotta a korábban mindig túlzsúfolt 4-es főút forgalmát a régi és az új út között. Már csak az idősebbek emlékében élnek az olyan baleseti gócpontok, amelyek előtt éveken át külön tábla figyelmeztette az autósokat, „Baleseti gócponthoz” közelednek. Néhol még azt is kiírták, az adott helyen hányan vesztették életüket közlekedési balesetben.

Pozsgai Zoltán szerint ma már nincsenek ilyen baleseti gócpontok. Veszélyes, pontosabban az átlagoshoz képest veszélyesebb utak, útszakaszok azonban vannak. Pest megyében ő ezek közé sorolja az 51. számú főutat. Értelemszerűen a rendőrség ezeken a veszélyesebb utakon fokozottan ellenőrzi a forgalmat. Azonban, Rejtő Jenő után szabadon: nem állíthatnak minden autós mellé és minden kilométerkőhöz közlekedési rendőrt.

Hosszú távon, ahogy a 4-es úttal is történt, a fejlesztés jelenti a megoldást, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Addig is a rendőrség teszi a dolgát: kellő gyakorisággal vissza-visszatérő ellenőrzésekkel, sebességméréssel igyekszik kikényszeríteni a szabályok betartását.

Ez azonban a jelek szerint nem mindig és nem minden területen hozza meg a remélt sikert. Pest megyében szintén az országos átlag felett van az ittas vezetések száma és aránya. Pozsgai alezredes szerint nem feltétlen azért, mert az ő területükön többet isznak az emberek, mint máshol.

– Mint már szó volt róla, a megyénkben sok kistelepülés, mezőváros található. Bármit is teszünk, nehéz felszámolni azt a hagyományt, hogy „ha csak a szomszéd utcába, faluba megyünk, akkor nem számít pár pohár ital” – magyarázza Pozsgai alezredes. – A rendőreink többsége helybéli, pontosan tudják kik szoktak inni és vezetni, kik vannak eltiltva a vezetéstől és miért, és hogy mikor hol kell ellenőrző pontot felállítaniuk, hogy ittas sofőrök ne hajthassanak ki a forgalomba.

Pozsgai azt mondja, ők igen gyakran tartanak közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket kifejezetten az ittas vezetők kiszűrésére. Gyakran alkalmazzák a finn módszert, amikor is válogatás nélkül minden járművet megállítanak az ellenőrzési ponton és megszondáztatják a sofőröket.

Ivó napján, május 19-én, két óra leforgása alatt 3 ezer jármű vezetőjét szondáztatták meg egy akció keretében 27 ittas vezetőt találtak. Közülük 11 sofőr annyira részeg volt, hogy az ittasság már a bűncselekmény kategóriába tartozott.

3 ezerből 27. Mondhatjuk erre, hogy semmiség. Más megközelítésben viszont egy ittas vezető is sok, főleg, ha balesetet okoz, aminek az esélyét az ittasság jelentősen növeli. Minél többet ivott a sofőr, annál inkább.

F.Gy.A.