Csupán a közlekedők ötöde gondolja magáról, hogy betart minden közlekedési szabályt

• A legegyszerűbb KRESZ-tesztkérdésre a jogosítvánnyal rendelkezők fele sem tudta a jó választ.
• A válaszadók 72%-a időnként gyorsan hajt, 27%-a mobilozik vezetés közben, 17%-a áthajt a piroson.

Lesújtó és elgondolkodtató megállapításokkal zárult a Magyar Autóklub tavaly novemberben kezdett átfogó vizsgálata a hazai közlekedési szokásokról, a közlekedők szabályismeretéről, szabálykövetéséről, amelyben a formálódó új közlekedési szabályrend egyes lehetséges változásairól is tettek fel kérdéseket.

Az autóklub a kutatás céljáról a honlapján azt írja: „Kérdéseink arra irányultak, hogy a közlekedők mennyire vannak tisztában az alapvető szabályokkal, és milyen gyakran tartják be azokat. Célunk az volt, hogy jobban megértsük a szabályszegések mögötti okokat, és rámutassunk arra, milyen területeken van szükség további tudatosságnövelő intézkedésekre.”

A felmérés eredményei alapján a válasz egyszerű: minden téren szükség van a fejlesztésre, a változtatásra!

A kutatás készítői a KSH 2024-es baleseti statisztikájából indultak ki, mely szerint 14.634 személyi sérüléssel is járó közúti közlekedési baleset történt az ország útjain. Ebből 4741 történt az elsőbbségadási szabályok be nem tartása, megsértése miatt, 3966 esetben volt a gyorshajtás a baleset fő oka, 2555-ben pedig a kanyarodás, 619 esetben pedig az előzés szabályainak a figyelmen kívül hagyása.

5698 sérüléses balesetet okoztak a gyalogosok; ezek döntő többségében ők maguk sérültek meg.

További 2185 esetben „egyéb” okokból történt baleset. Az „egyéb” kategóriába tartozik egyebek mellett a figyelmetlenség, a nem megfelelő követési távolság, az ittas vezetés.

Arra már korábban is több felmérés rámutatott, a hazai utakon történt balesetek jelentős hányada megelőzhető lett volna a szabályok alaposabb ismeretével és betartásával, körültekintőbb vezetéssel. Bár egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kutatás szerint a balesetet okozók általában jobban ismerik (ismerték) a szabályokat, mint a vétlen áldozatok, a Magyar Autóklub mostani kutatása arra figyelmeztet, még a jogosítvánnyal rendelkezők KRESZ-tudása is hagy kívánnivalót maga után.

Márpedig egyre fontosabb a szabályok pontos ismerete és annak felismerése, hogy a különböző közlekedési szituációkban mely szabályokat és miképpen kell alkalmazni. A közlekedésben jelentős átalakulás zajlik. Mind többféle közlekedési eszköznek kell osztozni a rendelkezésre álló felületeken, ami nehezen elképzelhető kellő szabályismeret és szabálytisztelet nélkül.

Ennek fényében értékelendő a felmérés keretében feltett KRESZ-kérdés, amikor is megkérdezetteknek a kresztanulasotthon.hu oldalról kiválasztott egyszerű forgalmi helyzetet mutattak. Két kerékpáros haladt az út szélén egymással ellentétes irányba egy kereszteződés felé. Útvonalukra merőlegesen egy személygépkocsi volt látható. A kérdés azt volt: mi a helyes áthaladási sorrend?

Az eredmény több mint elgondolkodtató!

A jogosítvánnyal rendelkezők fele sem adott helyes választ, a rendszeresen kerékpárral közlekedőknek pedig közel kétharmada adott rossz megoldást a kérdésre. A válaszokból arra lehetetett következtetni, hogy a legtöbben vagy nem ismerték a vonatkozó közlekedési szabályt, vagy nem tudták, hogy pontosan melyik szabályt kell alkalmazni, vagy nem tekintették a két kerékpárost a közlekedés egyenrangú résztvevőjének az autóssal, és ennek megfelelően válaszoltak.

Tekintettel arra, hogy a felvázolt forgalmi helyzetben két védtelen közlekedő és egy autó találkozásakor kellett a szabályos (és a szabályok betartása esetén biztonságos) áthaladási sorrendet meghatározni, belegondolni sem jó, milyen következménnyel járhat, ha a többséget alkotó rossz választ adók vezetik az autót, vagy éppen azzal a kerékpárral közlekednek, amelyiknek elsőbbséget kell adnia az autónak!

És ez esetben nem arról van szó, hogy a válaszadók rosszul értelmeztek, közkeletű kifejezéssel benéztek egy kérdést. Nem! Más kérdésekre adott válaszokból egyértelműen az olvasható ki, hogy nem egy pillanatnyi rövidzárlat okozta félreértés miatt volt oly’ sok rossz válasz.

A kutatásban résztvevőknek mindössze csak a 22,7%-a jelentette ki azt, hogy „úgy gondolja, ő mindig betartja a közlekedési szabályokat”.  (Arról nincs adat, hogy ők a kérdőíven kapott feladatot, a két kerékpáros és az autós áthaladási sorrendjét jól határozták-e meg.)

Ugyanakkor a válaszadók 72%-a ismerte el, hogy időnként túllépi az adott helyen érvényes sebességkorlátozást, 27%-a vallotta be, hogy vezetés közben szokott mobilozni, 17%-a olykor a piroson is áthajt, minden negyedik sofőr szokott saját bevallása szerint irányjelzés nélkül előzni, kanyarodni, és százból négy sofőr még azt is elismerte, néha a kötelező haladási iránnyal szemben is behajt az egyirányú utcába.

Mindösszesen a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka jelentette ki, hogy soha semmilyen szabályszegést nem követ el. (Előzőleg 23 százalék állította azt, hogy minden szabályt betart.)

Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran sért meg egy vagy több közlekedési szabályt, a válaszadók mintegy 60 százaléka azt felelte, évente egyszer. 14% mondta azt, hogy havonta egyszer. A megkérdezettek 6,1 százaléka tartotta magát a közlekedési szabályokat heti rendszerességgel megszegőnek, és csak 3,5 százalék vallotta be, hogy ő bizony naponta sért szabályokat közlekedés közben.

Azonban Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint „a mindennapos szabályszegések, vagy szabályszegők száma sokkal magasabb ennél, ha nem épp 100 százalék. Sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, mondta, amelyek létezéséről sem tudunk vagy egy adott közlekedési szituációban nem jut eszünkbe, hogy mely szabályt és hogyan kellene ott és akkor alkalmazni.

Elég csak arra gondolni, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők fele sem adott helyes választ a kérdőív felvezető feladványára, hogy egy egyenrangú útkereszteződésben két kerékpár és az egy autó milyen sorrendben haladhat át. Csak a véletlenen múlik, hogy jó vagy rossz döntést hoz a sofőr, ha nem ismeri a szabályokat vagy nem ismeri fel, hogy adott helyzetben melyet kell alkalmazni.

De olykor (empirikus tapasztalatok szerint igen gyakran) még az ismert és elvileg tudott szabályokat sem tartjuk be, állítja a szakértő. Az autóklub kutatását összefoglaló jelentés fel is teszi a kérdés: Minden Stop tábla vonalán állóra fékezzük a járművünket? Minden szabad jelzést mutató vasúti átjáróban alaposan körülnézünk? Soha nem hajtunk át záróvonalon?

„Olykor érdemes lenne feltenni magunknak a kérdést, ha a mai utunk egy éles forgalmi vizsga lett volna, lenne-e még jogosítványunk?” – javasolta Rusznák András.

A kutatás rámutatott: a közúti közlekedés jelentős átalakulásának lehetünk tanúi. Mind több közlekedési eszköz és mód osztozik a rendelkezésre álló felületeken. Azonban biztonságosan csak úgy létezhetnek és közlekedhetnek egymás mellett, ha a közlekedés minden résztvevője ismeri és betartja a szabályokat.

Fontos a sorrend, derül ki a tanulmányból, mert azt a szabályt, amit nem ismerünk, legfeljebb a véletlen folytán tartjuk be.

A Magyar Autóklub tanulmányának teljes szövege itt érhető el.

F.Gy.A.