Egy alulértékelt baleseti veszélyforrás

• Az alacsonyan álló nap sugarai vakító hatásúak. Különösen gyakori lesz ez a probléma a következő hetekben, hónapokban.
• Az autósok jellemzően lebecsülik a vakító napfény közlekedésbiztonsági kockázatát. Számos baleset igazolja, hogy ez nagy hiba!
• Egy német kutatás alapján az időjárási- és látási viszonyokkal összefüggő, személyi sérüléssel járó közúti balesetek csaknem kétharmadában szerepet játszik a napfény vakító hatása.
• Cikkünk végén számos tippet adunk annak érdekében, hogy mindig biztonságban érjen úti céljához a késő őszi és a téli napsütéses napokban is.

Minden sofőr a „saját bőrén” tapasztalhatja, hogy ha a nap alacsonyan áll, akkor a szemből érkező napsugarak vakító hatásúak. Így van ez a késő őszi és a téli hónapokban, valamint napfelkelte és naplemente idején az év bármely szakában. Hasonló a helyzet a hátulról, a visszapillantó tükrökön keresztül érkező napsugarak esetében is. Ha pedig a szélvédő szennyezett, az egyébként kellemes napsütés jelentősen nagyobb valószínűséggel teremthet balesetveszélyes helyzeteket. Olyan veszély ez, amit soha nem szabad alábecsülni!

A legnagyobb probléma ilyenkor, hogy a vakító napfényben az autósok nem veszik észre (ill. későn észlelik) a jelzőtáblákat, a lámpák fényjelzéseit, az úttestre lépő gyalogosokat, a közlekedő kerékpárosokat, valamint a szemből, illetve oldalirányból érkező más járműveket.

A napsugarak vakító hatása számos baleset létrejöttében játszott közre, erre példa a következő, idén nyáron bekövetkezett eset.  A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sajtóközleménye szerint 2022. július 4-én 19 óra után egy hölgy közlekedett személygépkocsijával Nyíregyháza belvárosában, aki nagy ívben történő balra kanyarodása során nem adott elsőbbséget a szemből érkező segédmotoros kerékpárnak, és azzal összeütközött. A baleset következtében a segédmotoros kerékpár vezetője nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Az ügyben büntetőeljárás indult közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a személygépkocsi vezetőjével szemben. Az eljárás során megállapították, hogy a baleset okozásában közrejátszott az autó vezetőjét elvakító, szemből érkező erős napsütés, ami korlátozta őt a szemből érkező kétkerekű jármű észlelésében. Az ügy további érdekessége, hogy az eljáró ügyész korántsem szokványos döntést hozott. Tekintettel az eset összes körülményére (a hölgy kifogástalan közlekedési előéletére, irányjelző használatára, a balra kanyarodás megkezdése előtti megállására, a felelősség nem vitatására a nap vakító hatása ellenére sem, továbbá arra, hogy a közlekedési magatartásra tekintettel az általa elkövetett jogsértés társadalomra való veszélyessége csekély fokú, és vállalta, hogy jóváteszi sértett fél kárát, amibe a segédmotor-kerékpáros bele is egyezett stb.) az ügyész vádemelés helyett a büntetőeljárást hat hónap időtartamra felfüggesztette, és jóvátételi eljárás veheti kezdetét. A továbbiak a jóvátételi eljárás sikerétől is függnek. A balesetet egy arra járó gépkocsi fedélzeti kamerája rögzítette.

Az előttünk álló hetekben a nap egyre kevésbé lesz képes magasra emelkedni, ennek következtében a hegyes szögben érkező napsugarak jelentősen megnövelik a baleseti kockázatot az utakon. A közelmúltban egy német kutatás arra a meglepő megállapításra jutott, hogy az időjárási- és látási viszonyokkal összefüggő, személyi sérüléssel járó közúti balesetek csaknem kétharmadában szerepet játszik a napfény vakító hatása. Márpedig ennek kockázatát az autósok jellemzően lebecsülik, illetve a mindennapok során nem a súlyuknak megfelelően kezelik. Bizonyára minden sofőr előtt ismert az a helyzet, amikor egy emelkedőn felfelé haladva, a dombtetőre érve hirtelen teljesen elvakítják a szemből érkező napsugarak. Vagy egy éles kanyarból, illetve erdős területről kihaladva az elkápráztató napfény miatt másodpercekig semmit sem lát, és így ha rövid ideig is, de vakon vezet. Ehhez hasonló „meglepetések” érhetik mindazokat is, akik alagútból vagy aluljáróból haladnak ki járművükkel késő ősszel, valamint télen, napfényes időszakban. Ez a kockázat közvetlenül napfelkelte után, valamint naplemente előtt a legmagasabb, éppen akkor, amikor a reggeli, illetve délutáni csúcsforgalom zajlik.

Mit is lehet tenni a vakító napsugarak megfelelő kezelése, ezáltal a biztonságos közlekedés érdekében? Ehhez adunk néhány tippet.

• Először is: tartsa tisztán a szélvédőket! Az üvegen lévő szennyeződés megtöri és szétszórja a fényt, így a vakító hatás felerősödik.
• A szélvédőt ne csak kívül, hanem belül is tisztítsa meg, mert az üveg belső felületére is szennyeződés tapad. Ha az autóban nem tilos a dohányzás, akkor a belső szélvédő tisztítása kétszeresen is indokolt.
• Ha már szélvédő tisztítás, akkor ellenőrizze az ablaktörlő lapátok állapotát! Ha a gumifelület kemény, öreg, illetve megrepedezett, akkor feltétlen cserélje ki! Az új lapátok akkor is jól jönnek majd, amikor havas esőt, vagy havat kell félre tolniuk.
• Soha ne „feküdjön” a vezetőülésben! Az ülést állítsa függőleges helyzetbe, és a korábbiaknál magasabb pozícióba! Így sokkal kevésbé zavarja majd a nap fénye.
• Használja a napellenzőt és legyen kéznél a napszemüveg!
• Ami a szélvédőre vonatkozik, az a napszemüveg lencséjére is érvényes: minél tisztább, annál jobb! A legnagyobb védelmet a fényvisszaverő képességgel rendelkező napszemüvegek biztosítják.
• Haladjon óvatosabban, figyelmesebben és tartson megfelelő követési távolságot! Már csak azért is, mert az Ön előtt haladót is elvakíthatják a napsugarak, és nem zárható ki, hogy erre esetleg vészfékezéssel reagál.
• Az alacsonyan álló nap fénye akár hátulról érkezve, a visszapillantó tükrökön keresztül is elvakíthatja a sofőrt. Ezért a váratlan meglepetések elkerülése érdekében érdemes előre aktiválni (éjszakai pozícióba állítani) a belső visszapillantó tükröt, és feltenni, de legalább előkészíteni a napszemüveget. Aminek egyébként mindig az autóban a helye: télen és nyáron egyaránt.

G.I.