El lehet felejteni az autóvezetést?

• Aki friss jogosítvánnyal hónapokig nem vezet, akár kezdhet is mindent elölről.
• Három-négy rendszeres vezetéssel töltött év után az autózás is olyan, mint a biciklizés.
• Mindenkire másképp hat, ha sokáig nem vezet – mérje fel, hogy Önre hogyan?
• Mikor kell és mikor célszerű tudásfrissítő képzésekre, előadásokra jelentkezni?

 

Akár kezdhet is elölről mindent az, aki három hónappal a jogosítvány megszerzése után – értsd a sikeres vezetési vizsgát követően – sem kezd el legalább heti rendszerességgel vezetni. A gépjárművezetés olyan, mint a biciklizés: ha egyszer megtanul az ember, soha nem felejti el – vélekednek a gyakorló sofőrök, akik szerint pár hónap, akár egy-két vezetésmentes év alatt sem felejtenek el vezetni a sofőrök.

Gépjárművezető-oktatókat kérdeztünk: El lehet felejtetni autót vezetni? S ha igen, mennyi idő alatt?

Szerintük csak részben igaz, hogy az autóvezetést sem lehet elfelejteni. Több okból sem hasonlítható össze az autóvezetés a kerékpározással. Már csak azért sem, mert például lényegesen hosszabb ideig tart autót vezetni megtanulni, mint a kerékpározni. És az autóvezetés lényegesen összetettebb feladat, nagyobb koncentrációt igényel, mint a kerékpározás.

A jogosítvány megszerzéséhez 29 órás vezetési gyakorlat szükséges. Ennyi idő alatt gond nélkül meg lehet tanulni kerékpározni, bár az már kétséges, hogy a szabályos kerékpáros közlekedés elsajátításához is elegendő-e 29 óra.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy 29 óra édeskevés, ennyi idő alatt nem lehet megtanulni vezetni. 29 óra alatt jó esetben is csak a jármű kezelését tanulhatja meg a leendő gépjárművezető. Az elindulást és megállást, az irányban tartást és néhány alapvető manővert, mint a sávváltás, a kanyarodás vagy az előzés.

Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, mint hogy a tanulók több mint felének elsőre nem is sikerül a gyakorlati vizsga. Bár autósiskolánként és országrészenként is jelentős különbségeket mutatnak a vizsgastatisztikák, országosan és átlagosan 49 levezetett óra minimum kell ahhoz, hogy a tanulók sikeres gyakorlati vizsgát tegyenek és átvehessék a vezetői engedélyüket.

De még ez is kevés ahhoz, hogy a frissen vizsgázott sofőr kijelenthesse magáról: tudok vezetni.

Sok évvel ez előtt, amikor e sorok írója vizsgázott, a vizsgabiztos azzal a megjegyzéssel gratulált neki: Amiben most még bizonytalan, túlságosan is óvatos, 10-15 ezer kilométer után már majd magabiztosan fog menni.

Megoszlanak a vélemények, hogy mennyi időnek kell eltelnie, hány kilométert kell levezetni ahhoz, hogy valaki kijelenthesse magáról: tud vezetni. A szakemberek szerint rendszeresen vezetés esetén 10-20 ezer kilométer után már a sofőrök többsége valóban tud vezetni.

Az más kérdés, hogy mennyire szabályosan, figyelmesen és tudatosan. Gépjárművezető-oktatók, vezetéstechnikai trénerek, közlekedéspszichológusok, akik rendszeresen és szakmai szemmel figyelik a közlekedőket állítják: az autósok, motorosok fele megbukna, ha a vizsgakövetelmények szerint értékelnék a vezetésüket.

Azaz lenne mit gyakorolniuk!

Kevesen tartják fontosnak azonban a jogosítvány megszerzése után továbbképezni magukat a gépjárművezetésben. Az autósok igen kis százaléka jár el a vezetéstechnikai tréningpályákra, hogy nehéz, sőt, olykor extrém körülmények között is kipróbálja önmaga és járműve képességeit és gyakorolja a veszélyes közlekedési helyeztek elkerülését, megoldását.

Nem tolonganak az érdeklődők a ma már meglehetősen valóságos vezetési élményt nyújtó szimulátoroknál sem. Még a tanulóvezetők sem. Pedig közülük, akik a nyári  gépjárművezetői tanfolyamokon vesznek részt csak ott próbálhatják ki, milyen lesz majd a téli út, vagy rossz látási viszonyok között vezetni, vészfékezni.

Ők úgy hajtanak majd ki télen a forgalomba friss jogosítványukkal, hogy nem tanulták meg, és nem is gyakorolták a téli vezetést!

Sokan, és felmérések szerint egyre többen vannak, akik miután levizsgáztak hónapokig, évekig egyáltalán nem vezetnek. Megszerzik a jogosítványt, mert az iskolában nem kell fizetni a tanfolyamért, és mert az elhelyezkedésnél előny lehet, ha van, vagy inkább hátrány, ha nincs, de azután nem vagy csak alig vezet a kezdő sofőr. Különösen a városokban élő fiatalokra jellemző ez napjainkban.

Hiába van papírjuk arról, hogy vezethetnek a forgalomban, ha valójában nem tudnak vezetni. Az általunk megkérdezett gépjárművezető-oktatók szerint ők jobban tennék, ha elölről kezdenének mindent, mielőtt autóba pattannának.

Ma már a legtöbb autósiskola kínál amolyan tudásfrissítő, stílusjavító képzéseket. Gyakorlóvezetést a saját vagy az oktató autóján is akár. Ezeken a képzéseken feltárják a már jogosítvánnyal rendelkezők vezetéstechnikai hibáit és ki is javítják azokat.

Szerveznek továbbá KRESZ-ismétlő előadásokat, ahol néhány órában átismételhetik a legfontosabb szabályokat vagy azokat, amelyek alkalmazása gondot okoz a jelentkezőnek.

Ezeken a tanfolyamokon, tréningeken hamar kiderül, ha a résztvevők nem ismerik valamelyik KRESZ szabályt, vagy ami a szakemberek szerint elég gyakori, nem jól ismerik és emiatt rosszul alkalmazzák azokat. Olcsóbb így szembesülni a hiányosságokkal, mintha egy rendőri intézkedés során, még inkább, ha egy baleset okán derül fény a tudásában lévő hiányosságokra.

Gyakorló oktatók szerint aki már három-négy éve vezet legalább heti, de inkább napi rendszerességgel, annak nem kell aggódnia attól, hogy egy hosszabb, akár éven túli kihagyás esetén is „elfelejt vezetni”. Meglehet, amikor újra volán mögé ül, eleinte nem érzi magát túl komfortosan, de a mozdulatok gyorsan „visszajönnek”, a láb-kéz-fejmozgás szinte ösztönössé válik, ahogy az is, hogy mikor mire kell figyelni, hová kell nézni.

Feltéve, hogy nemcsak jogosítványuk van, hanem tényleg megtanultak vezetni! – hangsúlyozták.

Hosszú szünet után újra vezetni olyan érzés, mint amikor például egy új, vagy a megszokottnál nagyobb, esetleg másfajta meghajtású autóba ül át valaki. Eleinte kissé diszkomfortosan érzi magát a sofőr, óvatosabban manőverezik. Pár tíz vagy egy-kétszáz kilométer után aztán azonban már mindent ugyanúgy csinál, mint a korábbi, már megszokott autójában.

Persze a kivétel erősíti a szabályt. Az egyik oktató mesélte, hogy egy idős tanítványa, aki közel fél évszázadon keresztül kizárólag automata váltós gépkocsit vezetett, meg akart tanulni manuális váltóval is közlekedni, de egy idő után feladta. Nem ment neki.

 

F. Gy. A.