Elbúcsúzhatunk a piros és zöld emberkéktől?

  • Hiába fékezett és dudált a HÉV vezetője, nem tudta megakadályozni a balesetet.
  • Ma már szinte bárhol találkozhatunk se lát, se hall zombi gyalogosokkal az utakon.
  • Hongkongban új megvilágításba helyezték a gyalogosok biztonságát a zebrákon.

forrás: facebook.com/tuzoltosagpomaz

Életveszélyesen megsérült egy 17 éves fiatalember miután a napokban elgázolta a H5 HÉV Pomázon, a Vasút soron. Szemtanúk elbeszélése szerint fülhallgatóval telefonozott (de nem zárható ki az sem, hogy csak zenét hallgatott a mobilján), amikor az átjáróhoz ért, vélhetően ezért nem hallotta meg sem a közeledő HÉV-szerelvény zaját, sem pedig a vészjelzését.

„Hiába dudált a HÉV vezetője – mondta az eset után egy tanú –, esélye sem volt megállni, pedig fékezett rendesen”. A fiatalember az elbeszélések szerint tudomást sem vett a külvilágról. Fel sem nézett a telefonjából, körültekintés nélkül ment az orra után.

„Eszméletlen volt, nem lehetett kommunikálni vele, nem reagált semmire”, írták a Facebook oldalukon a mentésében közreműködött tűzoltók. A mozdulatlan testet a mentőorvosok a HÉV-szerelvény alatt rögzítették, majd a tűzoltók segítségével kiemelték és mentőhelikopterrel elszállították.

Az első diagnózis szerint a fiatalember életveszélyben volt, amikor elszállították. Állapotáról az óta nem kaptunk megbízható információkat.

Nem egyedi a pomázi eset. Immár jelenségként beszélnek a közlekedési, közlekedésbiztonsági szakemberek a fiatalok körében mind gyakoribb „zombizásról”. Sajnálatos módon, mint sok minden mást, ezt a veszélyes gyakorlatot is kezdik átvenni a tiniktől az idősebb korosztályok.

A zombik a gyalogosok, kerékpárosok között olyanok, mint azok az autósok, akiket a modern kor ittas vezetőiként szokás emlegetni, mert vezetés közben is folyamatosan a telefonjukkal babrálnak, ahelyett, hogy a vezetésre figyelnének. Persze, ha balesetet szenvednek, tagadják, hogy bármi mással foglalkoztak volna, mint a vezetéssel.

Súlyosabb balesetekben az autóban szanaszét repülnek a holmik, az addig kézben tartott tartott mobiltelefon is. Egyfelől ezért is nem sikerül az esetek többségében rábizonyítani a vétkes sofőrre, hogy azért okozott balesetet, mert nem az utat, a forgalmat, hanem a telefonját figyelte. Másfelől azért, mert jóval kisebb az esélye annak, hogy szemtanúja legyen, ha egy autós telefonálás, sms- vagy email-írás közben okoz balesetet, mint a gyalogosok esetében.

A gyalogosoknál más a helyzet. Őket jellemzően többen is látják „zombikként ” gyalogolni a vasúti, villamos, a HÉV-sínek felé, vagy éppen a piroson át a közeledő autó elé. Ők már csak azért sem tudják letagadni, hogy telefonáltak vagy zenét hallgattak; már, ha túlélik a balesetet. Volt már rá példa, hogy a mentőtiszt kapcsolta ki a balesetet szenvedett zombi telefonját, amiből még a gazdája halála után is harsogott a zene.

Világszerte komoly kihívást jelent a hatóságok számára a zombi jelenség. Számtalan kísérlet zajlott már az ügyben, hogy miképpen lehetne rábírni az embereket, hogy legalább a gyalogátkelőhelyek, a vasúti kereszteződésekhez érve nézzenek fel a telefonjukból, majd nézzenek körbe, mielőtt megteszik a következő lépéseket.

Abból, hogy mind újabb és újabb megoldásokkal próbálkoznak a szakemberek okkal következtethetünk arra, hogy az eddigi megoldások nem hozták meg a remélt sikert. Márpedig azt a világ leggazdagabb országai sem engedhetik meg maguknak, hogy minden kereszteződésbe, minden út-vasút átjáróba rendőrt állítsanak, aki rászól a zombikként gyaloglókra, szükség esetén megragadja és visszatartja őket mielőtt autó, villamos, HÉV vagy vonat elé lépnének.

Más befolyásoló erők ugyanakkor épp az ellenkező irányba befolyásolnak sokakat!

Látott már valaki olyan reklámot, amiben egy alkoholos italt gyártó-forgalmazó cég arra bíztatta volna az autósokat, „ha dugóba kerülnek gurítsanak nyugodtan le egy kupicával, dugóban úgy sem szondáztatja meg őket senki, viszont egy kis alkohol segít megőrizni a nyugalmukat”? Kétlem.

Ezzel szemben számos reklám fut a legkülönbözőbb médiafelületeken – és eddig egyikben sem találtak kivetni valót sem a különböző médiumok, sem a közlekedési hatóságok –, amik arra bíztatják a közönségüket, hogy tanuljon nyelveket, akár vezetés közben is, az ilyen-olyan módszerrel, technikával. Hallgassa meg lapunk, rádiónk legújabb podcastját, csak két perc…

A sírban vajon mit ér az angoltudás, a podcastból szerzett tudás vagy élmény?

Fotó: opsz.hu

Magyarországon az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a megyei balesetmegelőzési bizottságok számos módon próbálták már – legalább a gyalogátkelőhelyek környékén – figyelmesebb közlekedésre bírni az embereket, nem lehet azt állítani, hogy átütő sikert értek volna el e téren.

Jellemzően közvetlen a zebrák előtt a járdára festett piktogramokkal próbálják felhívni a figyelmüket, hogy egy pillanatra ne a mobiljukra vagy a fülükbe harsogó zenére koncentráljanak.

Forrás: bloomberg.com

Hongkongban a Bloomberg augusztusi beszámolója szerint új módszert vezettek be a folyamatosan a mobiljukkal babráló gyalogosok biztonsága érdekében. A közlekedési lámpákban hagyományos használt fegyelmezett álló piros és a zebrán átsiető zöld emberkék helyett piros, illetve zöld led fénnyel árasztják el a gyalogos-átkelőhelyeket és/vagy azok előtt a járda szélét aszerint, hogy éppen szabad, avagy tilos az átkelés.

Forrás: bloomberg.com

Hongkongban abból indultak ki, ha már a közlekedők zöme ilyen-olyan okból (jellemzően a telefonjukkal bíbelődve) amúgy is lehajtott fejjel közlekedik a gyalogátkelőhelyek előtt és azokon áthaladva is, biztonsági szempontból célszerű ott jelezni nekik, hogy szabad az út vagy meg kell állniuk. Így még azt a fáradságot is megspórolják nekik, hogy például egy nálunk mind több helyen felfestett piktogramot látnak, fel kelljen emelniük a fejüket, de legalább a tekintetüket, hogy megnézzék pirosan vagy zölden világít vajon a lámpa.

F.Gy.A.