Előztek, hogy büntethessenek

• Tömegbalesetet okozott egy furgon, mert a vezetőjét feldühítette a belső sávban előtte szerinte túl lassan haladó.
• Az M5-ön egy BMW-s egy járműoszlop mellett közvetlenül előtte elhaladó kisteherautó előzését tartotta túl lassúnak.
• A KRESZ szerint a hirtelen fékezésre csak a személy- és vagyonbiztonság védelme adhat törvényes okot.

Nagyjából az előzésre vonatkozó összes szabályt megszegte annak a furgonnak a vezetője, aki január második hétvégéjén okozott tömegbalesetet az M1-M7 autópályák közös szakaszán. Csodá­val határos módon a négyes karambolban senki nem sérült meg, azonban a történtek miatt órákra le­lassult a forgalom a sztráda Budapest felé tartó oldalán. A felvételt, amely nem hagy kétséget afelől, hogy a furgon vezetője méltányolható ok vagy indok nélkül vágott be egy másik autó elé, és fékezte állóra a járművet, a Magyar Közút tette közzé az Instagram oldalán.

A világos furgon az M1-es felől érkezett, közvetlenül azon autó mögött, amit később megállásra kényszerített. A Magyar Közút forgalomfelügyeleti kamerájának a képén jól látható, hogy már az sem volt veszélytelen manőver, amikor sávot váltott, hogy meg tudja előzni a furgont. Épp csak befért a tőle jobbra haladó két autó közé. Akkor még úgy tűnhetett a többieknek, hogy na­gyon siet valahová.

Kétségtelen tény, hogy abban a sávban valamivel gyorsabban haladhatott, mint a furgon mö­gött, ezért is tudta megelőzni későbbi áldozatát. Amit azonban ez után tett, arra már majd a bíróság előtt kell magyarázatot adnia.

Láthatóan nem túl nagy oldaltávolságot tartva hajtott el a megelőzött autó mellett és vágott be elé a legbelső sávba, majd azonnal intenzív lassításba kezdett és viszonylag kis távolságon belül állóra fékezte a kocsiját. Akit büntetni akart, még időben meg tudott állni. Az őt követő is. Ennek az autó­nak a vezetője – helyesen – azonnal bekapcsolta az elakadásjelzőjét, így jelezvén a többieknek, hogy torlódás van előtte. Talán épp emiatt az őt követő autó gyorsan kihasználta a lehetőséget, hogy éppen volt még helye és ideje egy kikerülő manőverre, azaz sávot váltani, jobbra kitért és ő is mű­ködésbe hozta az elakadásjelzőt.

A sorban őt követő autó vezetője azonban már későn észlelte az akadályt. Megkísérelt balra kitérni, de ott a betonkorlát és az előtte álló autó között nem volt elég hely. Visszapattant a korlátról és a büntetőfékező autó mögött álló és az a mögött álló kocsit is megrongálta, előbbit ráadásul neki­lökte a veszélyhelyzetet teremtő furgonnak is.

Szerencsére személyi sérülés nem történt. Ennek ellenére sokba kerülhet majd az ügy végén a furgonosnak ez a hétvégi kaland. A rendőrség közúti veszélyeztetés gyanújával nyomoz, s ha végül a bíróság bűnösnek találja őt, akár három év szabadságvesztést is kiszabhat rá. (Öt év a büntetési té­tel, ha a közúti veszélyeztetés következtében valaki megsérül és tíz, ha közlekedési szabályok szán­dékos megsértése miatt valaki az életét veszti.)

Jelenlegi ismereteink szerint a furgon vezetőjének nem tetszett, hogy a szerinte túl lassan ha­ladó másik autós nem húzódott ki (szerinte kellő időben) a belső sávból. A Magyar Közút felvétele alapján azon el lehet ugyan polemizálni, hogy a sötét autónak volt-e lehetősége jobbra húzódni, és hogy elvárható lett volna tőle, hogy ezt a két sztráda egyesülésénél azon nyomban meg is tegye. Még az is lehet, hogy már kilométerekkel távolabb magára haragította a furgonost, csak ott és akkor az még nem tudott elégtételt venni az őt ért sérelemért. Azért, hogy feltartották!

Bármi is legyen erről az autósok közösségének és/vagy a szakemberek véleménye egy biztos: Még ha jogosnak is fogadnánk el a furgon sofőrjének igényét, miszerint a lassúbb autók ne a legbel­ső sávban közlekedjenek, mert az nem arra való, akkor sincs joga önbíráskodásra. Pláne nem arra, hogy önhatalmúlag, másokat, köztük vétlen közlekedőket veszélyeztetve lépjen fel a szerinte sza­bálytalanul közlekedő autóstársával szemben.

Egy éve az M5-ös autópályán Kecskemét térségében egy Szeged felé tartó BMW egy jármű­oszlopot előzött. Előtte ugyanezt tette egy kisteherautó is, ám a BMW vezetője szerint túl lassan és ezzel feltartotta őt. Miután a kisteherautó befejezte az előzést, visszatért a külső sávba. A BMW eközben kis oldaltávolsággal elébe vágott, majd büntetőfékezett.

Az esetről az őket követő autó fedélzeti kamerája felvételt készített, az alapján indított eljárást a rendőrség a büntetőfékező sofőr ellen. A napokban a Kecskeméti Járási Ügyészség közúti veszé­lyeztetésért vádat is emelt a BMW-t vezető férfi ellen. Vádiratukban indítványozták, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével ítélje felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre a vádlottat és hatá­rozott időre tiltsa el a gépjárművezetéstől is.

Csak a rend kedvéért szögezzük le: Ahogy az M1-M7 közös szakaszán, úgy az M5-ön sem sé­rült meg senki a büntetőfékezés következtében, mégis megérintheti a börtön szele az elkövetőt!

A két eset kapcsán érdemes talán kitérni arra is, hogy mely közlekedési szabályokat szegték meg a büntetőfékezők, mik azok a közlekedési normák, amiknek az áthágásával megvalósították a közúti veszélyeztetést.

A KRESZ 34. § meglehetősen részletesen és pontosan meghatározza mikor szabad és mikor nem szabad előzni. Eszerint előzni akkor szabad, ha
– az előzésre használni kívánt sáv olyan távolságban szabad, az előzni kívánt és a megelőzen­dő jármű sebessége közti különbséget is figyelembe véve az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja,
– az előzni kívánt jármű előzését más jármű nem kezdte már meg,
– az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg,
– illetve, ha az előző jármű vezetője a manőver befejezése után a megelőzött jármű zavarása nélkül vissza tud térni a sávjába.

A felvételeken látható esetekben a büntetőfékező sofőrök manőverei már csak azért sem mondhatók szabályosnak, mert nem tudtak a megelőzött jármű zavarása nélkül visszatérni a saját sávjukba. Akkor is eljárás alá vonhatták volna őket, ha nem ismerik el, nem bizonyítható rájuk más módon, hogy szándékosan tették, amit tettek. Emellett mindketten túl kis oldaltávolsággal előztek és túl hamar bevágtak a másik elé. Nyilván nem véletlen, hiszen épp ez volt a céljuk, a másik által okozott vélt-valós sérelmek megtorlása.

Megsértettek azonban egy másik KRESZ szabályt is. A 27. § 3. bekezdése kimondja: A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az eseteben szabad, ha ezt a személy- és va­gyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. A most tárgyalt esetekről készült felvételeken azonban aligha talál bárki is olyan nyomós okot, a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményt, ami a hirtelen sebességcsökkentést indokolta volna.

A laikus szem számára is nyilvánvaló – a kecskeméti esetben pedig már az ügyészség is arra a következtetésre jutott a nyomozati adatok alapján –, hogy a büntetőfékezéssel gyanúsított járműve­zetők már eleve azzal a céllal hajtották végre az előzést, hogy utána indokolatlanul hirtelen fékezze­nek. Ha nem így lett volna, a szerintük túlságosan lassú, a belső sávban túl so­káig és túl lassan haladó jármű megelőzése után – az előttük akkor már szabad úton – mehettek volna to­vább a kedvük szerinti tempóval.

Nem ezt tették, ezért kell majd bíróság elé állniuk.

F.Gy.A.