Energiaelnyelő elemekkel kiegészített alácsúszás-gátló korlátok
Tovább nő a motorosok számára biztonságosabbá tett útszakaszok és kanyarulatok hossza és száma. A Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. támogatásával a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az idén elsőként a Somogy vármegyei bálványosi bekötőút egy 400 méteres szakaszára telepített motoros alácsúszásgátló elemeket.
A beruházás annak a néhány évvel ezelőtt megkezdett közúti fejlesztésnek a folytatása, amellyel a közútkezelő a baleset szenvedett motorosok sérüléseinek súlyosságát kívánja mérsékelni az általuk leginkább kedvelt, gyakran használt útszakaszokon.
Sok motoros a tapasztalatok szerint nem az eleséskor szenved súlyos sérüléseket, vagy veszíti el az életét. Gyakran a bukást még túlélik, megússzák kevésbé súlyos sérülésekkel – legalábbis azok, akik megfelelő védőfelszerelésben motoroznak és nem lépik túl túlságosan a megengedett sebességet.
Azonban az útszéli szalagkorlát tartójának csapódás, vagy az, hogy átcsúsznak a szalagkorlát alatt és a mélybe zuhannak, gyakran még a protektorban motorozók számára is végzetes lehet.
Ezeket a baleseteket hivatott megelőzni a szalagkorlátok megerősítése úgynevezett alácsúszás-gátló elemekkel! Az így kialakított „motorosbarát korlát” lényege, hogy közvetlenül a talajszint felett is végigfuttatnak egy elemet, ami meggátolja a motoros átcsúszását a korlát alatt, vagy hogy a korlát lábának csapódva súlyos sérüléseket szenvedjen.
Az elmúlt néhány évben a motorosok által kedvelt és a baleseti statisztikák szerint veszélyes utakon szereltek fel ilyen elemeket a közútkezelő munkatársai. Azokon a szakaszokon, ha nem is csökkent feltétlen a balesetek száma, azok kimenetele, a motorosok által elszenvedett sérülések súlyossága enyhült.
Az idei első motorosbarát fejlesztést a Balaton déli partja mentén, a Kőröshegyi völgyhíd közelében, a bálványosi bekötőút egy 400 méteres szakaszán kezdték meg. A Magyar Közút adatai szerint az elmúlt 15 évben ezen az útszakaszon kilenc súlyos sérülésekkel járó motorosbaleset történt, ezekből négy volt halálos. Valamennyi áldozat fiatal férfi volt, akik fényes nappal, száraz úton, jó látási viszonyok közepette szenvedtek balesetet. Ott és akkor minden feltétel adott volt a féktelen száguldásra és ők, sajnos, éltek is a lehetőséggel.
A Magyar Közút a rendőrséggel közösen folyamatosan monitorozza az utakat, és ott telepít „motoros alácsúszásgátló elemeket”, vagy ahogy az érintettek nevezik motorosbarát szalagkorlátot, ahol a baleseti statisztikák és a közlekedési viszonyok indokolják.
A súlyosabb kimenetelű baleset elkerülése érdekében a meglevő szalagkorlát lábakra, illetve szalagkorlátokra szerelik fel az új eszközöket. A gyártó útmutatása alapján magasságilag beszabályozzák a meglévő elemeket, hogy azok megfelelő módon illeszkedjenek az újakhoz és így elláthassák valódi funkciójukat.
Az energiaelnyelő elemeket is tartalmazó rendszernek köszönhetően jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy a motorosok azért leljék halálukat, mert esésük után a testük a korlát merev lábának csapódik vagy éppen a túl magas (az autókhoz igazított) korlát alatt átcsúszik.
Évekkel ezelőtt az első „motorosbarát” korlátot Komárom-Esztergom megyében szerelték fel Bajna és Héreg között a motorosok által igencsak kedvelt híres-hírhedt 1119-es úton. Azóta több, a motorosok által kedvelt út legveszélyesebb szakaszaira telepítettek ilyen korlátokat.
De mitől és miért is veszélyesebbek egyes útszakaszok a motorosokra, mint másokra?
Motoros szempontból azok a veszélyes útvonalak, ahol sok az „izgalmas” kanyar, szép a kilátás és jó minőségű az útburkolat. Azaz, amelyek nézelődésre és száguldásra egyszerre csábítanak. Azonban az ilyen utak általában vonzzák a motorosokat, és nemcsak őket. Emiatt jellemzően nagy rajtuk a forgalom, ami növeli a balesetek kockázatát.
Veszélyesnek tartják még a motorosok a becsapós ívű kanyarokat, amelyekbe behajtva nehéz eldönteni mi vár a motorosra a kivezető oldalon és általában túl szűkek is ahhoz, hogy az esetleges hibák korrigálására a kivezető íven legyen elegendő hely. A kanyarulatokba beszűkülő utak önmagukban is veszélyesek, főleg ott, ahol a szembejövő forgalommal is számolniuk kellene a közlekedőknek.
Nem véletlen kívánnak széles utat egymásnak a motorosok, amikor találkoznak!
Gyakori baleseti ok, hogy két jármű, olykor két motoros a kanyar kellős közepén találkozik. Mindegyik áttér egy kissé a másik oldalára, hogy ezzel is növelje a kanyar ívét, csökkentse az elesés, a kisodródás veszélyét, és a végén épp ezzel okoznak balesetet.
A forgalmas hegyi utakon még jó minőségű útburkolat esetén is jelentősen megnövelhetik a motoros balesetek kockázatát a fakitermelés és -szállítás közben az úttestre hulló fadarabok, forgácsok és hasonlók, avagy az esőzések után a burkolatra került por és sár.
A statisztikák szerint évente 1200-1300 motoros baleset történik országosan, ezen belül 50-60 a halálos kimenetelű. S bár az idén több motoros balesetben az elsőbbség meg nem adása volt a tragédia fő oka (hol a motorosnak nem adták meg az őt megillető elsőbbséget s féktávolságon belül elékanyarodtak, hol ők nem voltak tekintettel a szabályokra), a halálos motoros balesetek jellemző oka azonban nem ez.
A legtöbb tragédia útkanyarulatokban vagy éppen száguldásra csábító hosszú egyenesekben történik, többnyire a motoros főszezonban, azaz nyáron. A baleset fő oka pedig minden esetben a gyorshajtás.
Maguk a motorosok is óva intik egymást, főleg a kezdőket, hogy legyenek körültekintőek, amikor útra kelnek. A közút nem versenypálya, ahol garantált, hogy senki nem jön szembe és az útburkolat minőségét is előre ellenőrizték és kipróbálhatták a versenyzők.
Különösen célszerű óvatosnak lenni a Visegrádra, Pilisszentlászlóra, Csobánkára vagy éppen Dobogóköre vezető utakon, a 2-es, 3-as, 4-es út Pest vármegyei szakaszain, nyáron végig a 7-es úton, és nem utolsó sorban a Mátrát átszelő 24-es úton. Ezek a motorosok szerint is a legveszélyesebb utak a motorosokra nézve.
F.Gy.A.
