EU közlekedésbiztonság: hullámzó teljesítmény, szerény eredmények

  • Az ETSC legfrissebb adatai szerint 2022-ben 20 678 fő vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió útjain, ami 3,7%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
  • Az elmúlt tíz év folyamatát megvizsgálva már kedvezőbb a helyzet, az áldozatszám csökkenés mértéke 2012 és 2022 között 22,1%.
  • Az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok számának uniós átlaga 54 fő, az egyes országok között azonban jelentős, akár három-négyszeres különbségek vannak.
  • Kontinensünk legbiztonságosabb úthálózatával továbbra is Norvégia, valamint Svédország és az Egyesült Királyság rendelkezik, a sor végén Bulgária és Románia található.
  • A súlyosan sérült személyek száma egy évtized alatt 13,9%-kal csökkent, ugyanakkor az eltérő fogalmi meghatározások miatt az egyes országok teljesítményét összehasonlítani jelenleg még nem lehet.
  • A közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme elmarad attól, mint ami az évtizedünkre meghatározott uniós célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges.
  • Az Európai Bizottság számos új közlekedésbiztonsági intézkedés bevezetésére készül.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) a 2023. június 20-án kiadott 17th PIN (Performance Index) jelentésében az Európai Unió közúti közlekedésbiztonsági helyzetében bekövetkezett legfrissebb változásokat, a közúti halálozási és súlyos sérülési adatok 2022. évi alakulását, valamint az elmúlt egy évtized folyamatait ismertette. Az adatok szerint 2022-ben összesen 20 678 fő vesztette életét közúti balesetben az EU úthálózatán, 3,7%-kal többen, mint 2021-ben (akkor 19 932 halálos áldozatot regisztráltak).

Az egy év alatt történt legnagyobb csökkenést Szlovéniában (25%), Lettországban (23%), valamint Litvániában és Cipruson (egyaránt 18-18%) mérték. Az ETSC PIN programja által megfigyelt 32 ország közül mindössze 13-ban regisztrálták a közúti halálesetek számának csökkenését, ezzel szemben 19 országban tavaly többen haltak meg közúti balesetben, mint egy évvel korábban. (Megjegyzés: Az ETSC PIN programja az EU 27 tagállama mellett az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Szerbia és Izrael – azaz összesen 32 ország – közúti baleseti adatait vizsgálja.)

Amennyiben az elmúlt év közúti halálozási adatát nem 2021, hanem a világjárvány előtti utolsó esztendő megfelelő adatával hasonlítjuk össze, akkor a helyzet kedvezőbb, hiszen a 2019. évi 22 761 halálos áldozathoz képest tavaly 2083 fővel kevesebben haltak meg közúti balesetben, és ez 9,1%-os csökkenésnek felel meg. Az eltelt három év távlatában a közúti halálozások alakulásában a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb mértékű, 30%-ot meghaladó csökkenés Litvániában (35,5%) és Lengyelországban (34,8%) történt, de az előzetes adatok alapján Cipruson (28,8%) és Dániában (22,6%) is jelentős mérséklődést mértek. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálos áldozatok száma növekedést mutatott Spanyolországban, Franciaországban, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Máltán és Luxemburgban.

Még hosszabb időintervallumot alapul véve, az elmúlt egy évtizedben azt állapíthatjuk meg, hogy 2012 és 2022 között a közúti balesetben meghalt személyek száma uniós szinten – az EU 27-ek átlagában – 22,1%-kal csökkent (26 538 halálos áldozatról 20 678 főre). Megjegyezhetjük, hogy tíz év távlatában egy ilyen mértékű csökkenés – az elmúlt évtizedek folyamatait és sikereit alapul véve – kifejezetten szerény eredménynek számít.

Közúti halálozások átlagos alakulása az ETSC PIN országokban 2012-2022 között (forrás: ETSC)

Az elmúlt tíz év uniós közlekedésbiztonsági folyamatait a hullámzó tendencia jellemezte.  Az első évben, azaz 2012 és 2013 között az adatok kifejezetten jól alakultak, hiszen egy év alatt 8%-kal csökkent a közúti halálesetek száma. A pozitív kezdést azonban hat év stagnálás követte, a 2014-2019-es időszakban ugyanis mindössze 6%-os csökkenés történt. A pandémia évében, 2020-ban soha nem tapasztalt mértékű, 17%-os csökkenés volt tapasztalható az egy évvel korábbi helyzethez képest. Ez az eredmény azonban erősen összefügg a Covid-19 világjárvány miatti európai utazási korlátozásokkal, a közúti forgalom erőteljes visszaesésével, valamint szerkezeti átrendeződésével. 2021-ben a közúti halálesetek száma 2020-hoz képest 5%-os növekedést mutatott (a 2019. évi adatokhoz képest azonban 13%-os volt a csökkenés), majd következett a 2022. év, amikor 3,7%-os áldozatszám növekedés következett be a 2021. évi helyzethez képest.

Az ETSC a jelentésében megállapította, hogy a 2013 és 2022 közötti időszakban 39 553 közúti halálesetet sikerült megelőzni az EU-ban ahhoz a számhoz képest, amelyet akkor regisztráltak volna, ha valamennyi tagállamban a 2012. évi helyzet változatlan marad.

Az országok halálozási arányának összesített rangsorában – az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma alapján – a világjárvány előtti időszakhoz képest nem történt jelentős változás. Az elmúlt évben az Európai Unión belül a közutak Svédországban (21 halálos áldozat/egymillió lakos) és Dániában (26 halálos áldozat/egymillió lakos) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (86 halálos áldozat/egymillió lakos), valamint Bulgáriában (78 halálos áldozat/egymillió lakos). Az egyes országok adatai között jelentős, akár három-négyszeres különbségek is kimutathatók.

Egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma az ETSC PIN értékelésben részt vevő országokban 2012-ben és 2022-ben (forrás: ETSC)

 

 

Az egymillió lakosra vetített közúti halálozások számának európai uniós átlaga 2022-ben 46 fő volt, egy évtizeddel korábban, 2012-ben pedig 54 fő. Összeurópai viszonylatban tavaly (is) a norvég utak bizonyultak a legbiztonságosabbak (21 közúti haláleset/egymillió lakos), majd a sorban második Svédországot a harmadik helyen – a már említett Dániával együtt – az Egyesült Királyság követi (26-26 közúti halott/egymillió lakos aránnyal).

A közúti halálozásokon túl a súlyosan sérült személyek száma 2012 és 2022 között 13,9%-os csökkenést mutat (162 790-ről 140 217-re).

A közúti súlyos sérülések alakulása az ETSC PIN országokban 2012-2022 között (ETSC)

Érdekesség, hogy ezen a területen Románia teljesítménye tűnik a legkiemelkedőbbnek, Görögországgal és Ciprussal együtt, míg a lista végén – a tagállamok közül – Portugália, Málta és Olaszország látható. Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy egyrészt ilyen adatot nem minden tagállam szolgáltat, másrészt pedig azt sem minden esetben a MAIS3+ közös fogalmi meghatározás alapján, hanem a súlyos sérülés nemzeti értelmezésének megfelelően. A nemzeti meghatározások azonban jelentős mértékben is eltérhetnek, ezért az egyes országok teljesítményét a súlyosan sérültek számában hitelt érdemlő módon összehasonlítani – legalábbis jelenleg, az egységes értelmezés általános alkalmazásáig – nem lehet.

A hatályos közösségi célkitűzés időarányos teljesülése

Az Európai Bizottság hatályban lévő közlekedésbiztonsági programja meghatározza, hogy 2030-ig 50%-kal kell csökkenteni a közúti balesetben meghalt, valamint – a közösségi programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérült személyek számát. Ez az elhatározás szerepel a hatályos közlekedésbiztonsági stratégiában, az „Europe On The Move” program mellékletét képező közúti közlekedésbiztonsági cselekvési tervben, valamint a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben egyaránt.

A célkitűzés báziséve az Európai Bizottság néhány hónappal ezelőtti módosítását követően nem az eredetileg megjelölt 2020. év, hanem a pandémia előtti utolsó esztendő, 2019 lett.

A 2019-2030 közötti uniós közlekedésbiztonsági célkitűzés teljesülésének időarányos alakulása (forrás: ETSC)

A közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzés akkor teljesül, amennyiben a közúti halálesetek száma 2030 végén nem haladja meg a 11 400 főt (a 2019. évi 22 800 halálos áldozat felét).

A 2022. évi adatok ismeretében kijelenthető, hogy a közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme (a grafikonon kék színnel jelezve) elmarad attól, mint ami a célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges (utóbbit szaggatott zöld vonal mutatja). A balesetben meghaltak száma (20 678 fő) ugyan 9%-kal alacsonyabb, mint 2019-ben, ugyanakkor az időarányos alakuláshoz csaknem kétszer ennyire, 17,2%-os csökkenésre lenne szükség.

Hasonló a helyzet a súlyosan sérült személyek esetében is (sárga vonallal jelezve). Bár 2019. óta a közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma 11%-kal csökkent, ám ez az arány elmaradást jelent az időarányos teljesítéshez képest.

Az előzőekben felsorolt európai uniós dokumentumokban a Bizottság hosszú távú közúti közlekedésbiztonsági terveket is meghatározott annak érdekében, hogy 2050-re megvalósítsa a „zéró elképzelést”, mely értelmében a közúti halálozások és súlyos sérülések számának az évszázad közepére a nullához kell közelíteniük.

Végezetül: az Európai Unió az elmúlt években többször kijelentette, hogy élen kíván járni az ENSZ által 2020 augusztusában meghirdetett, a 2021-2030 közötti évekre vonatkozó, a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az Európai Bizottság már az idén olyan konkrét javaslatok előterjesztésére készül, amelyek számos szempontból megvizsgálják a közúti közlekedésbiztonság helyzetét, az aktuális trendeket, valamint a szükséges és lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az európai közutak még biztonságosabbá váljanak. Az ismert tervek között szerepel a zéró tolerancia általános bevezetése a kezdő vezetők körében az ittasan okozott balesetek megelőzése érdekében, a vezetői engedély meghosszabbítását megelőző orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos szabályok szigorítása, valamint a kizárólag kísérővel történő gépjárművezetés meghatározása a 18. életévüket be nem töltött, jogosítvánnyal rendelkező személyek esetében.

G.I.