Évente átlagosan félezer autó gyullad ki Magyarországon

Minden második autótűz a motortérből indul ki és a jármű korával, a karbantartás hiányosságaival függ össze.

Sokkal kevesebb autó ég ki a vezetés közbeni dohányzás miatt, mint gondolnánk; az ablakban hagyott fertőtlenítő viszont különösen veszélyes lehet.

Egy-két perc elég ahhoz, hogy egy autó kiégjen, ha már a tűz első jeleire nem tesznek ellene semmit a jármű utasai.

Szép nagy lángokkal ég egy autó… Ezzel a nem túl empatikus címmel jelent meg nemrégiben egy cikk az egyik szakportálon, megjelölték azt is, hogy hol „gyönyörködhettek” volna az arra járók abban, ahogy megsemmisül egy Ford Fiesta.

Azért a feltételes mód, mert bár fényes nappal lobbant lángra az autó egy forgalmasnak mondható fővárosi utcában, az arra járók nem segítettek menteni a még menthetőt. Meglehet, nem volt tűzoltókészülék az épp arra közlekedőknél, vagy ha volt is, nem tudták mit kell tenni ilyenkor. Bár a legvalószínűbb a közöny mellett az, hogy a „szép nagy lángok” láttán esélytelennek látták, hogy a siker reményében és testi épségük kockáztatása nélkül beavatkozzanak.

Szerencsére nem túl gyakran látni a magyar utakon lángoló autókat, bár nem is olyan ritkán, hogy ne foglalkozzunk azzal, mitől is gyulladnak ki a járművek és mi ilyenkor a teendő.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól kapott adatok szerint az elmúlt öt évben átlagosan valamivel több mint félezer autó gyulladt ki és égett le többé-kevésbé, országosan. A gépjárműtüzek közel fele (49%) a motortérben keletkezik, majd onnan terjed szét az autóban, már, ha a sofőr és/vagy az épp arra járók még idejében nem fékezik meg.

A Katasztrófavédelem elemzése szerint a motortérből kiinduló tűzeseteknél közvetlen ok-okozati összefüggés mutatható ki tűz keletkezése és terjedése, illetve a kigyulladt/teljesen kiégett járművek műszaki állapotával, karbantartottságával, életkorával és a megtett kilométerek között.

A régebbi típusoknál még más biztonsági előírásokat alkalmaztak, mint napjainkban, más minőségű, tűzállóságú anyagokkal dolgoztak, más technológiával készült és szerelt alkatrészekből állították össze azokat. Az idő persze a legmodernebb alkatrészeket is kikezdi, és az idő múlásával azok meghibásodásának a valószínűsége is nő, ha a tulajdonos nem gondoskodik a jármű megfelelő karbantartásáról, ide értve a veszélyes (olajos, zsíros) szennyeződések eltávolítását is.

A motortér a leggyakrabban azért gyullad ki, mert az elöregedett, vagy éppen egy javítás után rosszul visszaszerelt üzemanyagrendszerből benzin vagy gázolaj szivárog, amit aztán a jármű forró alkatrészei lángra lobbantanak. Meglehet, kezdetben csak vékony füstcsík utal arra, hogy valami nincs rendben a gépházban, és nem tűnik túl nagynak a baj, veszélyes arra az álláspontja helyezkedni, hogy „majd a parkolóban vagy benzinkútnál megnézzük, mi történt, már csak pár kilométerre van”. Könnyen megtörténhet, hogy már nincs annyi ideje az autónak, hogy odáig eljusson.

Ha füst szivárog a motorházból, azonnal félre kell állni a járművel. Az utasok szálljanak ki, menjenek el biztonságos távolságba az autótól, a sofőr pedig óvatosan, oldalról nyissa fel a motorháztetőt. Először csak résnyire, hogy belásson. Ha tűzet vagy izzó alkatrészeket lát, ne nyissa fel teljesen a motorház tetejét. Megtörténhet, hogy épp a hirtelen beáramló levegő miatt lobban lángra az az alkatrész, kifolyt üzemanyag, vagy bármi más a motortérben, ami addig csak izzott.

Figyelem!

A napokig tartó hőségben mindenki legyen különösen óvatos, még akkor is, ha az autója légkondicionálója kifogástalanul működik. A tűző nap, a fülledtség, a meleg akkor is bágyadtabbá tesz mindenkit, ha amúgy jól bírja a meleget, vagy tud gondoskodni önmaga és az autója hűsítéséről. Ilyenkor tompul a figyelem, lassulnak a reflexek, a tűzforró aszfalton a felmelegedett gumik tapadása sem olyan, mint máskor.

Néhány dologra azonban ezeken túlmenően is érdemes mindenképpen figyelni.

• Legyen az utastérben kellő mennyiségű folyadék. Nem feltétlenül kell, hogy hideg legyen, de legyen. (Amúgy a szakemberek szerint a folyadékpótlásra a legjobb a meleg tea.)
• Ne tegye próbára a nagy melegben az autóját, hajtson megfontoltabban a szokásosnál, figyelje a motorhőmérséklet-jelzőjét. Ne állítsa választás elé az autója elektronikáját, hogy a motort hűti vagy az utasteret (mert egy bizonyos idő után és teljesítmény alatt a kettő együtt esetleg már nem megy).
• Arra az esetre, ha nem tud a parkolóban árnyékba állni, legyenek árnyékolók a kocsiban, főleg elől és hátul, akár nagy üvegfelületen, de akár oldalt sem árt, amikkel csökkenthető az utastérbe jutó napfény.
• Ne hagyjon a kalaptartón illékony-gyúlékony anyagot (például kézfertőtlenítőt).
• Legyen a kocsiban tűzoltó készülék és szükség esetén segítsen vele másoknak – minden perc fontos lehet
• Még egy pár perces mosdólátogatás idejére se hagyja a zárt autóban házi kedvencét! A napon parkoló autóban pillanatok alatt 50-60 fokra melegedhet a levegő. Ha egy rendőr vagy egy állatbarát autóstársa meglátja a magányos és a melegtől már elalélt állatot, ki fogja törni az ablakot és önnek senki nem fogja megtéríteni a kárát. Sőt, még örülhet, ha állatkínzásért nem jelentik fel.

Amennyiben ilyet látnak és van az autóban tűzoltó-készülék, annak teljes tartalmát nyomják be a motorháztérbe. Utána fel lehet nyitni a motorháztetőt, de csak óvatosan, soha nem lehet tudni, hogy sikerült-e maradéktalanul megszüntetni minden tűzfészket. Még, ha egy egész porral vagy habbal oltó tartalmát befújták a motortérbe, célszerű értesíteni a Katasztrófavédelmet, főleg akkor, ha nem sikerült biztonságosan áramtalanítani az autót, azaz levenni az akkumulátor vezetékeit a sarukról.

A motortérben a tűz terjedését a szivárgó és szétfolyt üzemanyag mellett a zsíros-olajos szennyeződések is segíthetik és gyorsíthatják. Ezért fontos az alapos karbantartás és időnként – például a műszaki vizsgák előtti szervizelés idején, vagy amikor hosszabb útra indulnak az autóval – a motorteret is alaposan kitakaríttatni. A motormosás a legtöbb autómosó kínálatában megtalálható.

Fontos, hogy a motortérben keletkezett tűz elfojtására, ha egy mód van rá habbal oltó készüléket használjanak. Megfelel az ABC porral oltó is, de ha azzal oltanak, utána ne indítsák be a motort, ne próbálják ki, hogy működik-e. Trélerrel vitessék el a kocsit az első szervizbe, ahol nemcsak az derül majd ki, hogy a jármű mozgásképes-e még (legalább annyira, hogy haza tudjanak menni vele), vagy már ahhoz is nagyobb javításra és alkatrészcserére van szükség, hanem ki is takarítják az oltáskor esetleg a levegő- és üzemanyag-rendszerbe jutott oltóport, mert máskülönben akár tönkreteheti a motort és más mozgó alkatrészeket is.

Jellemzően szintén az alkatrészek kopása, illetve nem megfelelő karbantartása miatt gyulladnak ki a futóművek, de ez csak átlagosan az összes tűzeset huszadában fordul elő. A konkrét ok rendszerint a fékek, csapágyon meghibásodása, kopása és elszennyeződése, amikor is a szennyező anyag (olajos, zsíros por) kap lángra és okoz kellemetlen pillanatokat a sofőrnek.

A tüzek harmada az utastérből indul, de a közhiedelemmel ellentétben döntően nem lehulló cigarettaparázs vagy az ablakon kidobott, s a menetszéllel visszaszálló égő csikk okozza. Legalábbis azoknál a kocsiknál biztosan nem, amelyekbe még eredeti gyári az üléshuzat. Ugyanis a korszerű anyagból készült üléshuzatokon egy cigarettacsikk legfeljebb szépséghibát tud okozni, lángra lobbantani azonban nem képes azokat.

Más a helyzet persze ekkor, ha a kocsi gazdája nem túl rendszerető és mindenféle papírcafatokat és más száraz, gyúlékony kacatot halmozott fel az autóban.

Az utastérből kiinduló tüzek jelentős része elektronikai hibára vezethető vissza. Jellemzően a műszerfalból kezd szivárogni a túlmelegedett vagy már égő műanyag jellegzetes szaga. Azonnal meg kell állni, mert az égő műanyag füstje károsíthatja az egészséget. Nem beszélve arról, hogy az elektronikai tűz miatt a mai modern autók esetében a megrongálódott panelek miatt a gépjármű működtetésével, irányíthatóságával is problémák adódhatnak.

Egy másik tűzforrás az utastérben az alkohol. Nem (feltétlen) a pálinka és más szeszes italok, hanem az alkohol tartalmú fertőtlenítők, hűsítő-frissítő folyadékok és hasonlók, amikből még ma is sokan tartanak az autójukban (és nem is keveset) a lecsengő koronavírus-járvány miatt. Alkohol tartalmú folyadékot lehetőség szerint senki ne tartson az utastérben, főleg ne tegye ki az ilyen anyaggal töltött műanyagflakont vagy üveget az ablakba vagy olyan helyre, ahol közvetlenül ki van téve a nap sugarainak. Ezek a folyadékok már 20 Celsius fokon párologni kezdenek és rendkívül könnyen lángra lobbannak. Akár a felforrósodott utastérben is képesek öngyulladásra. S ezekből egy kis flakonnyi is elegendő ahhoz, hogy akár egy-két percen belül üszkös karosszéria-torzóvá égessék az autót.

Sokak hiedelmével ellentétben karambol vagy fának, út széli műtárgynak ütközés miatt csak kevés autó gyullad ki. Minden 350-edik karambolra jut egy tűzeset, amikor a balesetben oly mértékben rongálódik valamelyik (vagy valamennyi) érintett jármű üzemanyag-rendszere, hogy elég sok benzin vagy gázolaj jusson a forró alkatrészekre ahhoz, hogy lángra lobbanjon az autó, esetleg az összes többi is.

F. Gy. A.