Fejre állt az autó, utasai kereket oldottak

• A tetején állt meg a Fiat a szemből érkezők oldalán, a sofőr és utasa kiszálltak és angolosan távoztak.
• Mit kell tenni akkor, ha senki nem sérül meg egy balesetben? És akkor, ha csak a baleset okozója sérül meg?
• A forgalom zavartalanságát baleset esetén is biztosítani kell – már csak ezért sem érdemes az út közepén hagyni az autót

Nem mindennapi baleset történt április 24-én éjjel Budapesten. Egy, a IX. kerületi Haller utca irányából nagy sebességgel érkező Fiat Brava megcsúszott az esőtől vizes úton, és bár a sofőr megpróbált korrigálni, járműve irányíthatatlanul átsodródott a baloldali sávokba. Közben átszakította a két útpályát elválasztó korlátot, majd felborult. Kerekeivel az égnek állva találták meg az esethez riasztott beavatkozó egységek. Az autóban azonban akkor már senki nem volt.

Bár a környék térfigyelő kamerákkal bőven ellátott, a rendőrség a Telex érdeklődésére azt közölte, állampolgári bejelentést kaptak, miszerint április 24-én kevéssel éjjel egy óra előtt egy Fiat felborult a Boráros téren. Miután a sofőr ma még tisztázatlan okokból elvesztette az uralmát a Fiat felett, átsodródott a szemből közlekedők oldalára és felborult, a sofőr és utasa kikászálódtak a kocsiból, és távoztak.

Még a mobiltelefonjaikat is hátrahagyták a kocsiban, így azonosításuk a rendőrségnek aligha okozhat gondot.

A rendőrség néhány órával később a lakásán kereste az autó tulajdonosát, de nem találta ott, sőt, még másnap délelőtt sem tudták hol tartózkodik. Épp ezért továbbra is csak feltételezés, hogy a balesetben nem sérült meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint megkezdték a baleset körülményeinek vizsgálatát, és a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt szabálysértési eljárást indítottak az ügyben.

Borbély Zoltán ügyvédet, közlekedési szakjogászt az eset kapcsán arról kérdeztük: Mi történik, ha egy közlekedési balesetben senki nem sérült meg, és a történtekről csupán szemtanúk beszámolói és egy helyszínen hagyott fejtetőre állított autó árulkodik csupán?

A KRESZ 58. § szabályozza, hogy a Közlekedési baleset esetén mi a teendő. Ez a paragrafus egyebek között kimondja, kezdte Borbély: „Baleset esetén balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni”. Kötelezi továbbá a balesetben érintett járművek vezetőit, hogy amennyiben a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, haladéktalanul értesítsék a rendőrséget, és hogy lehetőségeikhez képest ne változtassák meg a helyszínt, illetve, hogy gondoskodjanak a nyomok megőrzéséről.

Borbély Zoltán hangsúlyozta, amennyiben a baleset súlyossága miatt a KRESZ értelmében rendőrt kellett hívni, az érintettek a helyszínt ez után már csak az intézkedő rendőr engedélyével hagyhatják el.

Amennyiben nem sérült meg senki, csak akkor szükséges értesíteni a rendőrséget a balesetről, ha azt az érintettek közül valaki kéri. Ha senki nem kér rendőri intézkedést, az érintettek akkor is kötelesek egymás számára hitelt érdemlően igazolni a személyazonosságukat. Át kell adni egymásnak a személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat és a jármű okmányait, hogy kiírhassák belőle az adatokat, vagy fotót készthessenek róla a telefonjukkal. Meg kell nevezniük továbbá a felelősségbiztosítójukat is.

Abban az esetben, ha a vétlen jármű tulajdonosa nincs jelen, a neki kárt okozó köteles a személyi adatait és biztosítója nevét a helyszínen hátrahagyni, továbbá a történteket a felelősségbiztosítási jogszabályok előírásai szerint a biztosítónak bejelenteni.

Volt azonban már példa arra, hogy tréfáskedvű járókelők jó viccnek találták elvinni az összetört autón hátrahagyott névjegykártyát, arra is, hogy lefújta a szél vagy egyszerűen csak leesett és elkallódott, ahogy arra is, hogy valaki nem hagyta hátra sem az elérhetőségét, sem az adatait, de amikor a rendőrségnek mégis sikerült azonosítani, azzal védekezett, hogy ő szabályosan járt el, biztos valaki elemelte a kártyáját, vagy elfújta a szél. A legbiztosabb, ha a károkozó lefotózza a sérült autót és azt is, hogy hol helyezte el az elérhetőségét tartalmazó írást.

Számtalan vicc szól arról, hogy karambol után az egyik sofőr felajánl egy korty szíverősítőt a másiknak a nagy ijedségre. Az el is fogadja, meghúzza az üveget, de amikor visszaadja azt a gazdájának, döbbenten látja, hogy ő nem iszik belőle. „Én megvárom a rendőrséget és a szondáztatást!, magyarázkodik a másik.

És tényleg előfordult nem is egyszer, hogy a balesetet nagy valószínűséggel ittasan okozó sofőr azzal védekezett, hogy annyira ideges lett a történtek miatt, muszáj volt innia egy kortyot. Mások, miután elhagyták a helyszínt, majd visszatértek oda, azzal próbálták elkerülni a szondáztatást, hogy azt mondták pánikba estek, haza hajtottak, ittak egy nyugtató pálinkát, aztán rájöttek mekkora butaságot csináltak, ezért visszahozatták magukat…

Kevesen tudják, de a KRESZ egyebek között arra is kötelezi a balesetben érintett sofőröket, hogy amennyiben rendőri intézkedésre van szükség, akár, mert sérültjei vannak a balesetnek, akár, mert az érintettek közül valaki kérte, a rendőri intézkedésig tilos szeszes italt fogyasztaniuk.

Aki mégis elhajt, mert mondjuk ivott, s emiatt el akarta kerülni, hogy megszondáztassák, lehetséges, hogy ittas vezetésért nem vonják majd felelősségre (ez persze attól is függ, hogy mennyi időn belül azonosítják és fogják el), de – a baleset körülményeitől függően – cserbenhagyásért vagy segítségnyújtás elmulasztásáért felelnie kell majd. Így viszont összességében akár még rosszabbul is járhat, mintha vállalta volna az ittas vezetés következményeit.

Borbély Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: A segítségnyújtás elmulasztásának vétségét, illetve bűntettét nemcsak a balesetet okozó gépjárművezető követheti el. Sőt, nemcsak gépjárművezetők. Az utasok, vagy akár egy épp arra járó bámészkodó is felelősségre vonható emiatt, ha anélkül megy tovább, hogy meggyőződött volna, segítségre szorul-e bárki is, és ha látta, hogy igen, nem tett meg mindent ami tőle ott és akkor elvárható volt, hogy segítsen a rászorulókon.

Az, hogy felhívja a 112-őt az egészen kis gyerekektől kivéve mindenkitől elvárható!

Indult már eljárás baleset szemtanúja ellen azért, mert bár bizonyíthatóan látta, hogy mi történt, megállás és segítségnyújtás nélkül továbbkerékpározott.

Nagy kérdés, hogy mi történjen akkor, ha egy balesetben csak a sofőr sérül meg. A rendőrség határozott álláspontja, hogy az ilyen esetet is jelenteni kell. Borbély Zoltán szerint azonban nem. Önmagának okozott sérülésért senkit nem lehet felelősségre vonni. „Sikertelen öngyilkosság esetén sem indul eljárás gyilkossági kísérlet címén azok ellen, akik önkezükkel próbáltak véget vetni az életüknek”.

Érthető okokból az ilyen baleseteket azonban senki nem jelenti a rendőrségnek. Bőven elég, hogy a kocsi összetört, a sofőr megsérült, ki akar még ehhez szabálysértési eljárást is maga ellen pénzbírsággal, esetleg büntetőpontokkal?

Borbély Zoltán szerint, ha valaki balesetet okoz, de rajta kívül senkinek nem esik bántódása – például árokba vagy fának hajt, az autója összetörik, ő maga könnyebben megsérül –, ha segítséget kér egy barátjától, az autómentőktől és elszállíttatja az összetört autóját (avagy, ha képes rá, haza hajt vele) mielőtt a rendőrség értesülne az esetről, akkor büntetőjogi következmények nélkül megúszhatja az ügyet. De, ha csak véletlenül is arra jár egy járőr, az már egy másik történtet lesz.

Még nem tudni, az április 24-án éjjel a Boráros téren felborult autó vezetője miért vesztette el uralmát a járműve felett. Annyi bizonyos, valamiért nagyon nem akartak találkozni a hatóságokkal.

Emiatt aztán újabb hibát vétettek. Önmagában az is felvet számos kínos kérdést a sofőrrel szemben, hogy miképpen veszítette el uralmát a járműve felett. Végül is csak a szerencsének köszönhető, hogy akkor éppen nem járt arra senki, hogy nem esett kár az ott parkoló autókban sem.

Az égnek meredő kerekekkel hátrahagyott autóval azonban, amit hátrahagytak az út közepén,„forgalmi akadályt képeztek”, és erre nem figyelmeztették a több közlekedőt. Márpedig a KRESZ azt is előírja, hogy „A forgalom zavartalanságát a lehetőséghez képest baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell. Emellett a sérült járműveket ki is kell világítani (itt ez sem történt meg), ha ez nem lehetséges, akkor is ki kell helyezni mögöttük az elakadást jelző háromszöget.

A fentieknek aligha felel meg az a magatartás, amit a Fiat Brava vezetője és utasa tanúsítottak.

F.Gy.A.

 

Beviszkizve tanította vezetni 16 éves ittas barátnőjét

Április 20-án este negyed tíz tájban egy fának ütközött összetört autót találtak a rendőrök a Hajógyári-szigeten. Sem a kocsiban, sem annak közelében nem láttak senkit. Kevéssel a rendőrök után egy 18 éves fiatalember azt közölte a járőrökkel, hogy az autót a barátnője vezette, akinek nincs jogosítványa, nem lehet neki, mert még éppen csak betöltötte a 16. életévét. 

A fiatalember elmondása szerint az ütközés után a lány pánikba esett, kiugrott az autóból és elszaladt, ő pedig utána, hogy megkeresse és megnyugtassa.

A lányt végül a rendőrök találtak meg a baleset helyszínéhez közeli kiserdőben, ők kísérték vissza az autóhoz.

A fiatalok vallomásából kiderült: kora este találkoztak a belvárosban, italoztak, majd kimentek a fiú autójával a Hajógyári-szigetre, ahol a fiú úgymond meg akarta tanítani a lányt vezetni, ezért átadta neki a volánt. Néhány perccel később már meg is történt a baj. Az ittas és tapasztalatlan tinilány fának vezette az autót.

Miután a szonda szerint mindketten ittasak voltak, a rendőrség a lány ellen Járművezetés ittas állapotban vétsége miatt, a fiú ellen járművezetés tiltott átengedésének vétsége miatt indítottak büntetőeljárást.