Fellélegezhetünk?

  • Visszakozott az Európai Unió: a Covid előtti utolsó évi (2019) felére kell csökkenteni a közlekedési balesetek áldozatainak a számát 2030-ra.
  • Magyarországon 2022-ben egymillió lakosonként 56-an vesztették életüket közlekedési balesetekben, ez a hetedig legrosszabb adat az EU-ban.
  • 2020 után nem a kívánt irányban változott a hazai közlekedésbiztonsági helyzet, ezért többféle beavatkozásra is szükség lehet.

Fellélegezhetünk? Bizonyos értelemben igen. Az Európai Bizottság felülbírálta korábbi döntését és már nem 2020-hoz képest kell a tagállamoknak a felére csökkenteniük a közúti közlekedési balesetben elhunytak, illetve súlyosan megsérültek számát, hanem 2019-hez, azaz a Covid-19 világjárvány előtti utolsó „békeévhez” képest. Ma már minden e témából nyilvánosságra kerülő uniós dokumentumban 2019-et jelölik bázisévként.

Látszólag mindenki elégedett a döntéssel. 2020 közlekedésbiztonsági szempontból kiemelkedő év volt. Ahogy közlekedésbiztonsági szakemberektől már jó ideje hallani lehetett, túlságosan is jó volt ahhoz, hogy bázisévnek tekintsék. A Covid világjárvány miatt Európa-szerte hosszabb-rövidebb ideig tartó korlátozásokat rendeltek el, azok hatására 2020-ban az azt megelőző évekhez képest jóval kevesebb baleset történt. Döntően azért, mert a járvány miatt jelentősen visszaesett a közúti forgalom, időszakosan az uniós belső határokat is lezártak.

Szerény (és nagy részt hivatásos sofőrökkel lebonyolított) forgalom mellett kevesebb a baleset is.

Másképp fogalmazva: a közlekedés biztonságáért fáradozók olyan nem várt segítséget kaptak 2020-ban, amivel – remélhetőleg – a jövőben nem számolhatnak. Egy újabb világjárvány vagy ahhoz fogható kataklizma túl nagy ár lenne a közlekedésbiztonságért. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez lenne a megoldás a halálos és súlyos balesetek számának csökkentésére. Az pedig még rosszabb lenne, ha csak egy ilyen nagyságú sorscsapás lenne képes rendet és biztonságot teremteni az utakon.

Bár szakemberek szerint lett volna azért előnye annak is, ha megmaradt volna a 2020-as rekord alacsony számú baleseti haláleset és súlyos sérülés szám bázisnak. Nagyobb erőfeszítésre kényszerültek volna a tagállamok és közlekedésbiztonsággal foglalkozó szervezeteik.

Az Európai Bizottság február 21-én közzétett jelentése szerint naponta hozzávetőlegesen 70-en vesztik életüket közlekedési balesetek miatt az unióban.

2001 és 2010 között a közösségi, regionális, nemzeti és helyi szinteken bevezetett intézkedések hatására 43, 2010 és 2017 között további 20 százalékkal csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak és/vagy súlyosan megsérültek száma. Bebizonyosodott tehát, hogy van megoldás, lehetséges akár a közlekedési balesetek következményeinek jelentős csökkentése is.

Hazánkban 2022-ben a közúti közlekedési balesetek 56 halálos áldozatot követeltek egymillió lakosonként az Európai Bizottság februári jelentése szerint. Ezzel hátulról a hetedikek vagyunk az uniós tagállamok között. (Svédország teljesített a legjobban, ahol 21 halálos áldozatot jegyeztek fel ’22-ben egymillió lakosonként.)

A bázisév-váltás magyar szempontból azt is jelenti, hogy nem a balesetmegelőzési szempontból minden idők legjobb évének számító 2020-ban feljegyzett 460, hanem a 2019-es 602 baleseti halott számot kell a felére csökkenteni. Azaz, nem 230-ra kell leszorítani a halálos áldozatok számát, hanem már azzal is teljesíthető lesz uniós vállalásunk, ha az utakon balesetekben elhunytak száma nem haladja meg a 301-et.

Mit jelent ez magyar szempontból? Mi következik mind ebből?

Mindenekelőtt, hogy teljesíthetőbbnek tűnő feladatok előtt áll az ország, a rendőrség és a közlekedésbiztonságban érintett szervezetek, intézmények. Nőtt az esély uniós vállalásunk teljesítésére. Továbbá, hogy a korábban elindított és a már eltervezett balesetmegelőzést célzó intézkedéseken túl nem feltétlen kell majd további drasztikus intézkedéseket hozni. Bár az utóbbi kérdésben még a rendőrségen belül is megoszlanak a vélemények.

Sokan vallják, hogy pusztán rendőri eszközökkel nem lehet elérni a vállalt célkitűzéseinket. Nem elég a sebességmérés, a folytonos szondáztatás.

(Forrás: Európai Bizottság, 2023. február 21)

Mindemellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2020-as „bezzeg év” után a hazai közlekedésbiztonság nem a kívánt irányba változott! 2021-2022 között ugyan 4 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma, ám 2022 és 2023 között a számok 13,5 százalékos növekedést mutatnak.

Nem bíztató a helyzet a súlyosan megsérültek számát tekintve sem. 2022-ben 2021-hez képest 8 százalékos növekedést mutatott ki az ORFK a Személysérüléses közúti közlekedési balesetek alakulásáról készült hivatalos jelentésében. 2020 és 2022 között a változás 6,7 százalékos, növekvő.

A halálos áldozatok és a súlyos sérültek száma a szabályok szigorú betartása és betartatása mellett azzal csökkenthető, ha növekszik a passzív biztonsági eszközök, legfőképpen az autókban a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek, a motorokon a bukósisak használatának az aránya. Végül is, balesetek számos okból történhetnek. Ám korántsem mindegy, hogy milyen következményekkel járnak. E tekintetben pedig fontos lenne 95-98 százalékra, vagy fölé emelni a biztonsági öv és a többi biztonsági rendszer használatát.

…hogy mindenki hazaérjen!

F.Gy.A.