Félmillió forint is lehet titkolódzás ára
- Még egyszer az övhasználat ellenőrzéséről
- A VÉDA minden funkciója működik 2016 tavasza óta
- A felvételeken a világos színű biztonsági öv is jól látszik
Egy félreérthető és félre is értett cikk miatt még mindig sokan értetlenkednek a világhálón, hogy vajon miért csak most, több mint három évvel a szuper-traffipaxoknak is nevezett VÉDA-kamerák rendszerbe állítása után élesítette a rendőrség a többfunkciós berendezés biztonsági öv használatát figyelő funkcióját.
Lapunk korábban már megírta, hogy ez nem igaz. A VÉDA-rendszer összes funkcióját a kezdetek óta élesítették. 2016 április 5. óta az automatikus sebesség-ellenőrzés mellett, ami emberi beavatkozás nélkül méri a járművek sebességét, lefotózza a gyorshajtókat, azonosítja a jármű tulajdonosokat a gépjármű-nyilvántartásban, kiszabja a szabályszegésért járó közigazgatási bírságot, az autó üzemben tartójának a nevére kiállítja és automatikusan postázza a határozatot és a csekket, minden más funkciója is folyamatosan működik.
Ennek megfelelően a VÉDA figyeli és fotózza a tiloson áthajtókat, a záróvonalat átlépőket, az autópályák leállósávjában közlekedőket, ellenőrzi, hogy a látóterében áthaladó autók adatai nem szerepelnek-e a körözési nyilvántartásban, és figyeli azt is, hogy kik mobiloznak vezetés közben és kik nem kapcsolták be a biztonsági övüket. Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője a minap egy más témában tartott sajtótájékoztatón számos anonimizált fotót mutatott be, amelyeket bekapcsolt év nélkül vezetőkről, vagy éppen mobilozókról, esetleg mindkét szabályszegést elkövetőkről készített a VÉDA.
Egyértelműen látszott a fotókról, hogy a VÉDA szoftverei képesek éjszaka is kiszűrni azokat sofőröket és utasokat, akik nem kötötték be magukat. Ugyanakkor a VÉDA sem tévedhetetlen. A világos színű biztonsági öv felismerése még gondot okoz számára. Az Óberling által bemutatott képek között volt olyan is, amelyen egyértelműen látszott, hogy a fehér ruhás férfi szabályosan bekötötte magát egy ugyancsak világos színű biztonsági övvel. Elvileg ennek a képnek el sem kellett volna készülnie, a VÉDA rendeltetése szerint ugyanis kizárólag a szabályszegőkről készít felvételeket.
Forrás: police.hu
Óberling ezredes emlékeztetett arra is, hogy mivel nem tartozik az objektív felelősségi körbe a biztonsági öv használatának elmulasztása, azért nem a jármű tulajdonosát, hanem a tényleges elkövetőt vonják felelősségre. A szabályszegésről készült fotót az eljárás lefolytatására bizonyítékként megküldik az autó tulajdonosának, illetve üzembentartójának, és a lakhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak. Ők idézik be később kihallgatásra a tulajdonost, és kérdezik ki arról, hogy ki látható a képen – feltéve persze, hogy nem ő maga.
Az ORFK közlekedésrendészetének vezetője leszögezte: a vonatkozó törvény értelmében a jármű üzemben tartója nem mondhatja azt, hogy nem tudja ki vezette az adott időpontban az autóját. Hat hónapon belül a hatóság felszólítására köteles erről számot adni. És számot is kell tudnia adni róla. Ha nem teszi, ha titkolódzik, akár félmilliós bírsággal sújtható, de ha jogi személy az autó tulajdonosa, az eljárási bírság összege akár egymillió forint is lehet – szögezte le az ezredes.
Amúgy az övhasználat elmulasztásáért lakott területen belül tíz-, azon kívül tizenöt-, autópályán húszezer forint közigazgatási bírság szabható ki az elkövetőre. Sokan még mindig nem tudják: nem a sofőr fizeti a büntetést, hanem mindig az, aki nem kötötte be magát, akkor is, ha nem ő vezetett. Szóval meggondolandó, hogy ekkora bírság elkerülése érdekében érdemes-e falazni a magát be nem kötő haveroknak.
Az ORFK Közlekedésrendészeti főosztályvezetője a szigorú ellenőrzést és bírságolást azzal magyarázta, hogy a biztonsági öv életeket menthet, jelentősen befolyásolhatja egy-egy baleset kimenetelét.
A KTI felmérése szerint Magyarországon az elmúlt években folyamatosan javult az övhasználati fegyelem. Óberling a felmérés megállapításait idézve elmondta, hogy az elöl utazók kilencven százaléka mindig bekapcsolja az övét, főleg, ha autópályán közlekednek. A hátul utazóknak azonban kevesebb, mint a kétharmada használja csak az övet, noha nekik is kötelező lenne. Ez azért különösen veszélyes, mert számos esetben baleset vagy egy erős fékezés után is a hátsó ülésből magatehetetlenül kirepülő utas okozta az előtte ülő súlyos sérülését, vagy a halálát.
A kilencven, illetve hatvan százalékos övhasználatra a javuló tendencia ellenére sem lehetünk túl büszkék, bár nagyon szégyenkeznünk sem kell. Igaz, ez keserű vigasz azoknak és azok hozzátartozóinak, akik azért veszették életüket egy balesetben, mert nem kötötték be magukat. Németországban, Franciaországban és a hagyományosan biztonságmániás skandináv országokban az autósok kilencvennyolc százaléka mindig beköti magát, mielőtt útnak indulna. De a német autópályákon gyakorlatilag minden autós mindig beköti magát – idézte a nemzetközi adatokat Óberling József.
Amikor azt vizsgálták, hogy hol használják inkább az autósok a biztonsági övet és hol hajlandók jobban megfeledkezni a használatáról, kiderült, hogy az autópályákon nálunk is átlag feletti az övhasználat, elöl is, és hátul is. Lakott területen belül viszont átlag alatti. „Csak a boltba ugrottam el”, „csak a gyerekért jöttem, két saroknyira lakunk” – ilyen és hasonló magyarázatokkal próbálják menteni magukat, akiket rajta kaptak a rendőrök, hogy nem kötötték be magukat.
A bírság azonban így biztosan nem kerülhető el. És ennek is oka van. A személyi sérüléssel is járó közlekedési balesetek többsége negyed órán belül történik ahhoz képest, ahogy az autós elindult. Azaz a legtöbb akkor, amikor a sofőr „épp csak” a szomszéd utcába indult elintézni valamit.
F.Gy.A.
