Finnország nyerte az ETSC PIN Award 2023 díjat

• A skandináv ország a közúti közlekedésbiztonság terén kifejtett évtizedes tevékenységéért, és az eltért eredményekért kapta a ragos elismerést.
• Finnországban egy évtized alatt a közúti halálozások száma csaknem 30%-kal csökkent (szemben az EU 16%-os átlagával), és az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám tekintetében is a legjobban teljesítő tagállamok között szerepel.
• A hatályos nemzeti közlekedésbiztonsági stratégia a „Vision Zero” elvet követi, az egyes programpontoknak nevesített felelősei vannak, a beavatkozások hatását figyelemmel követik.
• A kormányzat mellett a közlekedők társadalma is érzékeny a közúti közlekedésbiztonsági helyzet, valamint annak javítása iránt.
• Finnországban nemzetközileg is egyedülálló módon, mélyebb elemzésekkel kísérve végzik a halálos kimenetelű balesetek vizsgálatát.
• Az ittas vezetés visszaszorítása terén a finnek jelentős eredményeket értek el, a bukósisak viselés aránya 99-100%-os, az agresszió jelenléte az utakon csaknem ismeretlen, és a közúthasználók közötti partneri viszony kimagasló.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) a 2024. évi PIN Award nemzetközi díjat Finnországnak ítélte oda a közúti biztonság terén elért kiemelkedő eredményekért – derül ki az ETSC 2024. június 19-én közzétett sajtóközleményéből.

A közúti halálozások alakulása országonként 2013-2023 között (forrás: ETSC)

A 2024. évi Közlekedésbiztonsági Teljesítménymutató Díj (Road Safety Performance Index Award) odaítélésének hátterében az áll, hogy Finnországban az elmúlt évtizedben átlag feletti mértékben fejlődött a közúti közlekedés biztonsága, továbbá  nemzetközileg is egyedülálló módon végzi a halálos kimenetelű közlekedési balesetek vizsgálatát.

A skandináv országban 2013 és 2023 között 29,5%-kal csökkent a közúti halálozások száma (258 főről 182 főre), miközben az Európai Unió egésze vonatkozásában a balesetben meghaltak átlagos csökkenésének mértéke ugyanebben az időszakban mindössze 16,0% volt (24 296 főről 20 418 főre).  Az elért eredménynek megfelelően az egymillió lakosra jutó közúti halálesetek száma is jelentősen visszaesett Finnországban, a 2013. évi 48 főről 2023-ban 33 főre. (Megjegyzés: Finnország teljesítménye jóval kedvezőbb az európai uniós átlagnál, amely az elmúlt évben egymillió lakosra vetítve 46 közúti haláleset volt, és az ország az EU tagállamok sorában a negyedik legjobb mutatóval rendelkezik – Svédország, Dánia és Málta mögött).

Az ETSC szakértői testülete a közúti halálesetek számának átlag feletti csökkenésén túlmenően több kulcsfontosságú elemet is figyelembe vett a döntéshozatal során, annak alátámasztására, hogy az idei díjat miért éppen Finnországnak ítélte oda. Ezek közül az alábbiak emelhetők ki:

• Finnország jelenlegi közlekedésbiztonsági stratégiája a „Vision Zero” szemléletet követi, mely szerint fő cél, hogy a közúti halálozások és súlyos sérülések száma 2050-re a lehető legnagyobb mértékben a nullához közelítsen.
• A 2022–2026. évek közötti Nemzeti Közlekedésbiztonsági Stratégia célja a különböző úthasználók és korcsoportok közlekedési készségeinek átfogó fejlesztése. A stratégia a gyermekek közlekedésbiztonságával kapcsolatban két mutatót tartalmaz: azoknak az iskoláknak a számát és arányát, amelyek éves tantervében a közlekedésre nevelés szerepel, továbbá a gyermeket vagy fiatalt érintő közúti balesetek számát.
• A finnek olyan átfogó stratégiai megközelítést alkalmaznak, amely a közúti veszélyek számos aspektusát igyekszik egyidejűleg lefedni. A hatályos program 103 különböző intézkedést tartalmaz a közlekedési infrastruktúra, a közúti ellenőrzés, az oktatás, a szabályozás és az egészségügy területén, továbbá más ágazatokban. (Valamennyi intézkedéshez megneveztek egy fő felelőst, aki a végrehajtás kezdeményezéséért, előmozdításáért és koordinálásáért felel. A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a közlekedésbiztonsági stratégia intézkedéseinek megvalósulását, és elemzi azok hatásait.)
• A Nemzeti Mentális Egészségügyi Stratégia és Öngyilkosság-megelőzési Program (2020–2030), nem csak a mentális egészség fontosságát helyezi előtérbe, hanem annak a közlekedésbiztonság javítása szempontjából is fontos szerepet tulajdonít. Finnország egyike azon két EU-tagállamnak, amely a közúti halálesetek statisztikájában szerepelteti a közúti öngyilkosságok számát. Finnország közúti halálozási statisztikái ezáltal valamivel magasabbak, mint akkor, amennyiben ezeket a haláleseteket kizárnák az adatgyűjtés rendszeréből (mint ahogy az a legtöbb tagállamban történik).
• A közúti közlekedés biztonsága, valamint annak javítása nem csak a kormány prioritást élvező feladatainak a listáján áll előkelő helyen, hanem a társadalom egésze is érzékeny a közlekedésbiztonság helyzete iránt.

• Az úthasználók közötti partneri viszony kimagasló az országban (gyakran figyelhető meg, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok – a gyerekek is – kezükkel intve megköszönik a gépjárművezetőknek, hogy részükre az elsőbbséget megadták). A partneri szemlélet fontossága a gyermekek közlekedésre nevelésének is a része.
• Az úthasználókon belül a védtelen közlekedők, különösen a gyalogosan és kerékpárral közlekedők, a korcsoportok vonatkozásában pedig a gyermekek és a fiatalok megkülönböztetett figyelmet élveznek.
• Az ezredforduló óta Finnország számos fontos intézkedést hajtott végre a közúti biztonság javítása érdekében. Ezek közé tartozik az általános 50 km/h-nál alacsonyabb sebességkorlátozás meghatározása a legtöbb belvárosi területen (30 km/h, vagy 40 km/h). Ennek is köszönhető, hogy Helsinkiben például az elmúlt időszakban két olyan évet regisztráltak, amikor egyetlen közúti halálozás sem történt a főváros útjain.
• A közelmúltban elért eredményeket jelzi továbbá a gyalog- és kerékpárutak kiépítése (lehetőség szerint fizikailag elkülönítve), több mint 400 km autópálya építése, valamint korszerű automata sebességmérő kamerák felszerelése közel 3000 km hosszúságú főúton. A fővárost övező körgyűrűkön a sebességmérők hálózata sűrű.
• A vasúti fejlesztéseknél, korszerűsítéseknél fontos szempont a szintbeni közúti átjárók lehetőség szerinti megszüntetése, és helyette a jóval költségesebb, ámde maximális biztonságot nyújtó alul- illetve felüljárók építése.
• Finnországban a motorkerékpárosok és a segédmotoros kerékpárosok bukósisak viselési aránya 99-100%-os.
• Az ország figyelemre méltó eredményeket ért el az ittas járművezetés területén.

Finnországban átlagosan minden 160. sofőr vezet ittasan (forrás: Liikenneturva)

Az ittas járművezetők kiszűrésének finn módszere egyike a bevált és elterjedt rendőri ellenőrzési gyakorlatoknak kontinensünkön. Az ittas vezetés gyakorisága jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, és a cselekmény társadalmi elutasítottságának szintje igen magas (az országban átlagosan minden 160-dik járművezető vezet ittasan, míg az Európai Unióban az ittas sofőrök becsült aránya 1% körüli).

• Finnország az elsők között tette kötelezővé az „alcohol lock” alkalmazását az iskolásokat szállító autóbuszok és a taxi üzemű gépkocsik körében. Ezeket az eszközöket az ittas vezetés miatt jogerősen elmarasztalt sofőrök járműveibe is beépítik, a vezetési tilalom alternatívájaként, a hosszú távú rehabilitációs program keretében.
• Végezetül: A finn közlekedési balesetek vizsgálati modellje nemzetközi érdeklődésre tart számot. Egyedülálló, hogy valamennyi halálos kimenetelű közlekedési balesetet a jogi felelősség megállapítására irányuló hatósági vizsgálat mellett részletesen is megvizsgálnak. A Baleseti Információs Intézet (OTI) által végrehajtott mélyebb elemzések a balesetek létrejöttének hátterét kutatják, azaz mi vezetett ahhoz, hogy a sofőr a balesethez vezető szabályszegést megvalósította (pl. miért volt figyelmetlen, fáradt, ittas, esetleg agresszív, milyen mentális állapotban volt stb.). A vizsgálatok tapasztalatait a balesetek megelőzésére irányuló munkában, valamint a közlekedésbiztonsági kommunikációban is hasznosítják (utóbbit pl. a finn közlekedésbiztonsági szervezet, a Liikenneturva felületein).

Az ETSC PIN Award 2024 díjat a június 19-én, Brüsszelben megtartott 18th PIN konferencia keretében vette át Lulu Ranne, Finnország közlekedési és hírközlési minisztere, aki a díj átvételét követően az alábbiak szerint nyilatkozott: „Szeretnék köszönetet mondani, és egyben gratulálni valamennyi finn állampolgárnak, akik naponta dolgoznak azon, és tesznek sokat azért, hogy közúti közlekedésbiztonsági helyzetünk javuljon.  Ez a díj arra ösztönöz bennünket, hogy folytassuk munkánkat a biztonság további javítása érdekében. Számunkra ugyanakkor a legnagyobb jutalmat mindenkor az jelenti, amennyiben sikerül megelőzni egy-egy halálos, vagy súlyos kimenetelű közúti balesetet a mindennapok során.”

G.I.