Forgalom- és sebességcsillapítás!

• Minden 15. gyermek közlekedési balesetben veszti életét az Európai Unióban.
• Forgalomcsillapítást és sebességkorlátozást javasol az ETSC az iskolák környékén.
• Mondják meg a gyerekeknek, melyek az iskolákhoz vezető biztonságos útvonalak.

Naponta meghal egy gyermek közlekedési balesetben Európában, további 18 súlyosan megsérül. 2011 és 2021 között az Európai Unióban 6 ezer tizennégy évesnél fiatalabb gyerek vesztette életét.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC) a múlt év végén tette közé átfogó jelentését a gyermekek halálával, súlyos sérülésével járó közúti közlekedési balesetekről és tett ajánlásokat az európai kormányok és külön az Európai Unió számára.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a gyerekek a közlekedés leginkább veszélyeztetett szereplői. Nincs még tapasztalatuk, emiatt nem, vagy csak későn veszik észre a rájuk leselkedő veszélyhelyzeteket. De még ha időben fel is ismerik azokat, nem tudnak megfelelően reagálni.

Kis termetük miatt a többi közlekedő számára kevésbé láthatók, emellett a gyerekek többnyire egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy bizonyos cselekedeteikkel akaratuk ellenére mekkora kockázatot vállalnak – emiatt is könnyebben válnak áldozatokká.

Minden baleseti halál vagy súlyos sérülés tragédia, ám a többségük a felmérés készítői szerint nem elkerülhetetlen. Bekövetkezésük ugyanakkor nemcsak családok életét roppanthatja meg, hatalmas gazdasági károkkal is jár – mutatott rá a Tanács jelentése.

Minden tragédia jelentős forrásokat von el a fejlesztésektől. Nemcsak azáltal, hogy az elhunytak már egyáltalán nem, a súlyos, olykor maradandó fogyatékosságot okozó sérülések elszenvedői pedig egy ideig nem, és esetleg hosszabb távon is csak korlátozottan vehetnek részt a gazdasági életben. A balesetek miatt a kormányoknak forrásokat kell elvonniuk olyan fontos területekről, mint az oktatás vagy maga az egészségügy, a szociális kiadások.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács jelentéséből ugyanakkor kitűnik, a jelentés készítői nem hisznek abban, hogy léteznek kizárólag a gyermekek közúti (közlekedési) biztonságát javító intézkedések. Épp ezért olyan kombinált fejlesztésekre, jogszabály-módosításokra és forgalomszervezési megoldásokra tettek javaslatot a kutatásban résztvevő országoknak, amelyek valamennyi közlekedő biztonságát növelik.

A Tanács a közlekedési infrastruktúra (és a környezetének) a biztonságos közlekedést támogató kialakítása mellett az utasokat és a járműveken kívül tartózkodókat jobban védő járművek tervezését szorgalmazza. Szorgalmazza a közlekedési szabályok szigorúbb betartatását, a közúti közlekedési ismeretek oktatását, a gyermekbiztonsági rendszerek továbbfejlesztését, a minőségi eszközök széleskörű használatának támogatását például az adórendszeren keresztül.

Olyan megoldások minél gyorsabb elterjesztését is sürgeti a Tanács, mint a gépjárművekbe telepített, a gyalogosok közelségét érzékelő automatizált vészfékező rendszerek, vagy hogy Európa-szerte alakítsanak ki 30 km/h-s zónákat minden olyan útvonalon, amelyeken nagy számban közlekednek gyalogosok, kerékpárosok.

Fontos lenne – áll a jelentésben –, hogy a gyerekek mind nagyobb számban járjanak iskolába gyalogosan (közösségi közlekedéssel és gyalog) vagy kerékpárral. A gyermekkorban kialakult szokások ugyanis meghatározók a tekintetben, hogy felnőttként majd milyen közlekedési megoldásokat választanak.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács figyelmeztetett: a gyaloglás és a kerékpározás nemcsak a közlekedési dugók és ezzel összefüggésben a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez járul hozzá. A gyermekkori elhízás és annak egyéb, hosszú távon káros egészségügyi hatásainak a csökkentése érdekében is fontos lenne. Amellett, hogy javítaná a fizikai és mentális egészségüket, azzal, ha nagyobb arányban járnának gyalog vagy kerékpárral iskolába a gyermekek, javulna a szocializációjuk is.

A gyalog vagy kerékpárral iskolába járó gyerekek közlekedésbiztonsági ismeretei, közlekedési tudása az e téren nagy hagyományokkal rendelkező országok tapasztalatai szerint gyorsabban fejlődik, és nemcsak a környezetüket ismerik meg jobban azoknál a kortársaiknál, akiket nap mint nap autóval visznek iskolába a szüleik, hanem azt is, hogyan jelezhetik előre másoknak szándékaikat.

Azonban ahhoz, hogy a gyermekek biztonságosan eljuthassanak az iskolába megfelelő – és kellőképpen biztonságos – infrastruktúra szükséges, nem elég a környezet- és egészségtudatosságra hivatkozva ösztönözni a kerékpározásra vagy a gyaloglásra.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács azt javasolja, hogy a helyhatóságok korlátozzák a gépjárműforgalmat és a megengedett maximális sebességet az iskolák környékén. Az iskolákhoz vezető biztonságos útvonalak kialakítása, azokon a 30 km/h sebességkorlátozás – hét uniós tagállamban ez már létező gyakorlat – mellett más forgalomcsillapító intézkedéseket és úgynevezett iskolai mobilitási tervek kidolgozását is szorgalmazza a Tanács. Ennek lényege, hogy a tanulókat (és szüleiket) rendszeresen tájékoztassák az iskolába vezető biztonságosabb útvonalakról.

A Tanács fontosnak tartotta leszögezni: nem elég a jó infrastruktúra és közlekedésszervezés, a biztonságos közlekedést támogató szabályok megalkotása, azokat a rendőrséggel be is kell tartatni!

Az elmúlt tíz évben a gyermek halálával, súlyos sérülésével járó közlekedési balesetek száma nagyobb mértékben csökkent (46%-kal), mint általánosságban (36%). A Tanács azonban a jelentésében figyelmeztet: elégedettségre semmi ok! A 2008-as gazdasági világválság, majd a 2019-2020-ban a világon végigsöprő Covid-járvány miatt erősen visszaesett a közúti forgalom Európában, és máshol is. A Covid alatt sok országban hosszú ideig zárva voltak az iskolák.

Könnyű akkor csökkenteni a balesetek számát, ha zárva vannak az iskolák és más okai is vannak, hogy az emberek kevesebben és kevesebbet közlekednek – figyelmeztetett az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács. „Ha nincs forgalom, balesetek sincsenek”.

Ennek megfelelően kell tehát értékelni a gyermekek halálával, súlyos sérülésével járó balesetek nagy arányú csökkentését. A helyzet – bár kétségtelen javuló, mégis – elszomorító, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 2018 és 2020 között az Európai Unióban egymillió lakosonként hét gyermek vesztette életét az utakon. Ugyanezen idő alatt 53 felnőtt szenvedett halálos közlekedési balesetet egymillió lakosonként.

Az Európai Unióban minden 15. – egy és 14 év közötti – gyermek közlekedési balesetben veszíti életét. A gyermekkorúak összhalálozásán belül a közlekedési balesetek a halálokok 6,4 százalékát teszik ki. (Volt már rosszabb is a helyzet, amikor a gyermekhalálozások 13 százalékát okozták közlekedési balesetek.)

Aggasztó ugyanakkor – mutat rá a jelentés –, hogy az Európa útjain közlekedési balesetben meghalt gyermekek közel fele (49%) utasként vesztette életét. Egyharmaduk gyalogosként, 11 százalékuk kerékpárosként veszítette életét.

F.Gy.A.