Görögország lehet a következő, ahol bevezetik a belterületi 30 km/h sebességkorlátozást

Egy görög közlekedésbiztonsági szakértő szokatlan kampányt folytatott a városi 30 km/h sebességkorlátozás népszerűsítése érdekében: 30 hónapon belül 30 városban 30 alkalommal futotta le a maratoni távot.
Görögországban napjainkban van folyamatban a KRESZ módosítása.
Az előkészítő bizottság javaslatot tett a 30 km/h sebességkorlátozás bevezetésére a városi utakon, különösen ott, ahol a gépi meghajtású járművek forgalma a gyalogosok és kerékpárosok forgalmával rendszeresen találkozik.
A tervezet szerint az önkormányzatok a nagy forgalmú főutak és a városon átvezető tranzit útvonalak esetében a sebességkorlátozástól eltekinthetnek.
A görög tervek az ENSZ Stockholmi Nyilatkozatának javaslatát követik.
Az előkészítő munkálatok során megvizsgálták mindazokat a tapasztalatokat, amelyekkel a 30 km/h sebességkorlátozást korábban bevezető városok szolgáltak.
Ezek szerint a közúti halálozások száma átlagosan 37%-kal, a károsanyag-kibocsátás 18%-kal, az üzemanyag felhasználás 7%-kal csökkent, a kerékpárral és gyalogosan közlekedők aránya 50%-kal nőtt, és javult a közegészségügyi helyzet is.
Görögország a közúti áldozatok mintegy fele lakott területen belüli utakon veszíti életét.
A 30 km/h sebességkorlátozástól a kormányzat a közúti balesetek, sérülések, és halálozások csökkentését várja.

George Yannis, az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem professzora, globális közlekedésbiztonsági szakértő, hobbija szerint hosszútávfutó szokatlan módját választotta a lakott területen belüli 30 km/h sebességkorlátozás népszerűsítésének: úgy döntött, hogy 30 hónapon belül 30 alkalommal, 30 nagyvárosban futja le a maratoni távot. Mindezt egyetlen cél, a belterületi 30 km/h sebességkorlátozásra történő figyelemfelhívás érdekében! Vállalását rendszeres médiatevékenység követte. A professzor hangsúlyozta, hogy a közlekedési balesetek és a közúti halálozások legfőbb oka világszerte a gyorshajtás, és a legtöbb áldozat a védtelen úthasználók – első sorban a gyalogosok, kerékpárosok és a motorkerékpárosok – közül kerül ki. A belterületi 30 km/h bevezetésének hatalmas előnye, hogy az nem csak a baleseti, sérülési és halálozási kockázatokat csökkenti, hanem biztonságosabb, egészségesebb és zöldebb környezetet is teremt. Mindezeket számos olyan nagyváros tapasztalata igazolja, ahol a lakott területen belüli sebességet már korábban 30 km/h-ban határozták meg. George Yannis első maratoni futására 2022. áprilisában, Párizsban került sor, míg vállalásának utolsó állomása 2024. novemberében Athén volt.

Azt nem tudjuk, hogy Yannis úr egyedülálló kampánya milyen hatást gyakorolt azokban a városokban, illetve országokban, ahol lefutotta a maratoni távot, az viszont bizonyos, hogy saját hazájában – az ügyben kifejtett jelentős szakmai munkássága mellett – hozzájárult azokhoz a jogszabály-módosítási folyamatokhoz, melyek napjainkban zajlanak. Görögországban előkészítés alatt áll a hatályos KRESZ módosítása. 2024. decemberében a jogszabály felülvizsgálatát végző szakértői munkacsoport 30 km/h sebességkorlátozás bevezetésére tett javaslatot a városi területeken (különösen az olyan belterületi utakon, ahol a gépi meghajtású járművek forgalma a gyalogosok és kerékpárosok forgalmát rendszeresen keresztezi), a közúti közlekedésbiztonság javítása, a sérülékeny úthasználók fokozottabb védelme, a zajterhelés csökkentése, valamint a levegő minőségének javítása érdekében. A szakmai-politikai körökben sokak által támogatott javaslat az ENSZ 2020. február 19-én kiadott, a közúti közlekedésbiztonságról szóló Stockholmi Nyilatkozat szellemiségére épül, mely arra szólítja fel az országokat, hogy segítsék elő a biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható közlekedési módok térnyerését – ide értve a gyaloglást, a kerékpározást, valamint a tömegközlekedési eszközök használatát – valamint ”kötelezzék el magukat a 30 km/h maximális közúti sebesség bevezetésére azokon a területeken, ahol a veszélyeztetett úthasználók és a járművek egyaránt közlekednek”. A görög törekvéseket olyan nemzetközi kampányok is támogatásukról biztosították, mint a nemzetközi porondon egyre ismertebb, ír székhelyű Love30.

A megengedett sebesség tervezett csökkentésének hátterében első helyen a védtelen úthasználók közlekedésbiztonságának a fejlesztése áll. A görög baleseti statisztikai adatok alapján 2023-ban országosan 621 közúti halálesetet regisztráltak, melyek fele a városokban történt. A halálos áldozatok sorában a gyalogosok, kerékpárosok és a motorkerékpárosok érintettsége aránytalanul magas. A döntéshozók elé terjesztett javaslat mentesíti a nagy forgalmat lebonyolító főutakat, a be- és kivezető gyorsforgalmi útszakaszokat, valamint a városon átvezető tranzitutakat a 30 km/h sebességkorlátozás bevezetése alól, mérlegelési lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak döntéshozataluk meghozatala során.

Az előkészítő csoport a végrehajtással kapcsolatos nehezítő körülményeket, kihívásokat is összegezte, ezek között kiemelve a járművezetői magatartás meglévő hiányosságait, a közúti szabályokhoz való „kulturális hozzáállás” aktuális szintjét, valamint a közúti ellenőrzések fejlesztésének szükségességét. A tapasztalatok ugyanis egyértelműen mutatják, hogy a jogkövetés szintje nagymértékben függ a rendőri intézkedések gyakoriságától, a lebukás esélyétől, valamint a szankciók szigorától, és ezeken a területeken még sok tennivaló akad.

A görög szakemberek hangsúlyozták, hogy az intézkedés sikere érdekében megfelelő közoktatásra, a gépjárművezető képzés színvonalának fejlesztésére, rendszeres közlekedésbiztonsági kommunikációra, szigorú hatósági ellenőrzésekre, infrastruktúra átalakításokra, és nem utolsó sorban a folyamatok nyomon követésére van szükség. Amennyiben a KRESZ módosítás tervezetét elfogadják, Görögország lehet a következő, ahol 30 km/h sebességkorlátozást vezetnek be a lakott területen belüli utakon, illetve azok jelentős részén.

George Yannis professzor szakmai munkássága nemzetközi szinten is ismert. Nevéhez 2007 óta számos olyan kutatás, tanulmány és elemzés kötődik, amelyek a közúti közlekedésbiztonság témakörével kapcsolatosak. Munkássága során a baleseti kockázatokkal, a közúti infrastruktúrával, a fiatal járművezetők problematikájával, a gyalogos balesetek elkerülhetőségével, valamint sebességkorlátozás hatásaival egyaránt foglalkozott. Legutóbb az „Áttekintés a város egészére kiterjedő 30 km/h sebességkorlátozás előnyeiről Európában” c. tanulmányát publikálta Eva Michelaraki kollégájával együtt, melyet 2024. május 22-én tettek közzé (a tanulmány egyes megállapításai az ETSC honlapján is elérhetők). Álláspontjuk szerint a kontinensünkön eddig bevezetett 30 km/h sebességkorlátozások biztonságosabb, egészségesebb és zöldebb városokat eredményeztek azáltal, hogy átlagosan:

37%-kal csökkent a közúti halálozások száma,
18%-os mértékben csökkent a gépjárművek károsanyag kibocsátása,
7%-kal csökkent az üzemanyag felhasználás,
50%-kal nőtt a kerékpárral, ill. gyalogosan közlekedők aránya,
a forgalmi torlódások 2%-kal csökkentek,
és javultak a közegészségügyi viszonyok.

Közlekedésbiztonság:

A lakott területen belüli utakon meghatározott 30 km/h sebességkorlátozás azáltal javíthatja a közúti biztonságot, hogy a mérsékelt haladási sebességgel együtt csökken a balesetek előfordulásának kockázata, valamint a bekövetkező balesetek súlyossága. Az eddig bevezetett hasonló korlátozások a közúti balesetek számát átlagosan 23%-kal, a sérülések számát 38%-kal, a halálos áldozatok számát pedig 37%-kal csökkentették. A londoni és brüsszeli tapasztalatok ennél is kedvezőbb értékeket mutatnak, hiszen a két nagyváros sebességkorlátozással érintett útjain a balesetszám összességében 46%-kal, a halálos áldozatszám pedig 55%-kal csökkent.

Környezet:

A belterületi 30 km/h akár jelentős mértékben is csökkentheti az autófüggőséget, és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás mértékékét, ami fontos területe lehet a klímaváltozás elleni helyi szintű fellépésnek (az EU célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, majd 2050-re klímasemlegessé váljon). A sebességkorlátozás több városban már eddig is jelentős környezeti előnyökkel járt, hiszen átlagosan 18%-os károsanyag kibocsátás csökkenést, valamint 2,5 dB zajszennyezés csökkenést eredményezett. Berlinben a széndioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O), és a szálló por a (PM) kibocsátás 29%-os, Graz-ban pedig 25%-os csökkenését mérték, míg a zajszennyezés mértéke Párizsban 3 dB-el mérséklődött.

Energia:

A mérsékelt haladási sebesség alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz, a gördülékenyebb járműforgalom pedig további üzemanyag-megtakarításhoz vezethet. A 30 km/h-s sebességkorlátozás bevezetését követő tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7%-kal csökkent. Münsterben, valamint Brüsszelben ennél nagyobb, 12%-os, illetve 10%-os üzemanyag-fogyasztás csökkenést mértek.

Forgalom:

A sebességkorlátozások a forgalom folyamatos áramlására is kedvező hatást gyakorolhatnak. A 30 km/h bevezetésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a sebességkorlátozások a forgalmi torlódások átlagosan 2%-os csökkenését eredményezték. Az előzetes hiedelmek ellenére az is bizonyossá vált, hogy a 30 km/h sebességkorlátozás kedvező hatást gyakorolt a forgalom áramlására és az utazási időre, alapvetően az elindulások és megállások számának csökkenése miatt. A forgalmi torlódások legnagyobb mértékben (9%-kal) Grenoble városában csökkentek.

Élhetőség

Az eddigi 30 km/h sebességkorlátozások a közúti forgalom szerkezetét is megváltoztatták, biztonságosabb és kellemesebb környezetet teremtve a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek, de az érintett területeken a tömegközkedési eszközök használata is fokozódott.

A járművek haladási sebessége közötti különbség erőteljes csökkenése érzékelhetően oldotta a személygépkocsiktól való függést, és a zöld közlekedési módokra, a tömegközlekedésre, valamint a közös, illetve megosztott utazásra történő fokozatos modális átálláshoz vezetett. Mindezek nem csak a parkolási problémák csökkenését eredményezték az adott területeken, hanem új lehetőségeket nyitottak meg a közterületek újraelosztására és újrahasznosítására, valamint a magasabb városi életminőség irányába. A szerkezetváltás legnagyobb arányban Lille-ben következett be, ahol a kerékpárosok számában 55%-os növekedést figyeltek meg.

Egészség:

A csökkentett sebességhatárok a közlekedők fizikai aktivitásának növekedéséhez vezethetnek, ami számos egészségügyi előnnyel jár. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, javítja a mentális állapotokat, és jótékonyan hat az általános életminőségre. Nem feledkezve meg arról sem, hogy az alacsonyabb sebesség kevesebb kockázattal, balesetveszéllyel, konfliktushelyzettel jár, és a nyugodtabb környezetben történő közlekedés egy egészségesebb életvitel irányába mutat a járművezetők, a gyalogosok és az utasok számára egyaránt. Több európai városban a bevezetett 30 km/órás sebességkorlátozás olyan eredményeket is mutatott, hogy a polgárok kevésbé stresszesek, kevesebb egészségügyi problémával küzdenek, valamelyest csökkent az egészségügyi intézmények leterheltsége, és a város nyugodtabbá, csendesebbé vált.

Görögországban az elmúlt időszakban sokat fejlődött a közúti közlekedés biztonsága (a teljesség érdekében tegyük hozzá, hogy volt honnan fejlődniük). Az előző évtizedben az Európai Unió fő közlekedésbiztonsági célkitűzését, a halálos áldozatok számának 2011-2020. közötti felére csökkentését egyedül Görögország volt képes teljesíteni, majd az erőfeszítésekre és az elért teljesítményre tekintettel az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács 2021-ben az európai ETSC PIN Award díjat Görögországnak ítélte oda. Az elért eredmények ellenére Görögország napjainkban számos közlekedésbiztonsági problémával küzd, amit az is jól érzékeltet, hogy az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám alakulása terén még mindig az uniós sorrend utolsó negyedében szerepel, mélyen az EU átlaga alatti teljesítményével (2023-ban egymillió lakosra vetítve 60 fő vesztette életét Görögországban, míg az EU átlaga 46 fő/egymillió lakos volt). Tekintettel arra, hogy a közúti áldozatok mintegy fele lakott területen belüli utakon veszíti életét, így a 30 km/h sebességkorlátozás esetleges jövőbeni bevezetésétől a jogalkotók és a közlekedésbiztonsági szakemberek a balesetek, sérülések és halálozások további csökkenését várják.

G.I.