Gyalogos zászlóktól a kézben tartott tégláig

  • A közúti közlekedési szabályok, valamint a közlekedésbiztonsági kampányok sorában időnként szokatlan előírásokkal, meglepő megoldásokkal találkozhatunk;
  • Egy évszázaddal ezelőtt a gyalogosok gyakran feltartott kézzel jelezték, amennyiben az úttesten (kijelölt gyalogos-átkelőhelyen) kívántak áthaladni;
  • Svájcban 1994-ig a kézjelzés adása kötelezettség, míg más országokban – így hazánkban is – mindössze ajánlás, lehetőség volt;
  • A kézjelzéssel szemben a kezdetek óta számos ellenvetés merült fel (hamis biztonságérzetet nyújthat, az elsőbbségi helyzeten nem változtat, sokan a helyzetüknél fogva nem képesek kézjelzés adására stb.);
  • A Föld számos pontján elterjedt a gyalogos zászlók alkalmazása, amikor a gyalogosok a járművezetők figyelmének felhívása érdekében feltűnő színű zászlót feltartva haladnak át a zebrán.
  • Az esetek többségében ez a módszer ideiglenes volt, alkalmazása érdektelenség, vagy egyéb ok miatt viszonylag rövid ideig tartott, és a gyalogosok problémáját korántsem oldotta meg.
  • Legutóbb a kanadai Vancouverben arra igyekeztek rávenni a gyalogosokat, hogy biztonságuk növelése érdekében téglával a kézben keljenek át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen.
  • A módszer meglepte az autósokat: sokan autójukat féltve több méterre a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálltak, és biztosították a gyalogosok áthaladását.
  • Az április elsejére szervezett, mindössze egy napig tartó akció látszólag egy „vicces ötlet” volt (a téglák habgumiból készültek), valójában komoly szándék áll a kampány hátterében. A szervezők ezzel kívánták felhívni a figyelmet a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonságának fokozására, és ösztönözni a városvezetést az eddig elmaradt intézkedések megvalósítására.

A közúti közlekedésbiztonsági kampányok szervezői időnként szokatlan, meghökkentő megoldásokhoz folyamodnak. A legújabbak közé tartozik, hogy Kanadában, Vancouver városában egy kampány keretében arra igyekeztek rábírni a gyalogosokat, hogy biztonságuk fokozása érdekében téglával a kezükben, azzal az érkező járművek felé integetve keljenek át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. A hatás nem maradt el: az autósok többsége méterekkel a zebra előtt meg is állt, és biztosította a gyalogosok áthaladását. Bár az egy napos, 2024. április elsejére szervezett akció részben bolondok napi tréfának tűnhet, valójában igen komoly szándékok állnak a háttérben: a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonságának fokozása, valamint a városvezetés ösztönzése az eddig elmaradt intézkedések megvalósítására. Vancouverben – és hasonlóan más kanadai városokban is – egy jóval ősibb módszert is alkalmaznak a gyalogos gázolások visszaszorítása, a sérülések és halálozások megelőzése érdekében: a West End városrészben található egyik forgalmas útkereszteződésben a zebra két oldalán vörös zászlókkal ellátott vödröket helyeztek el, és a gyalogosok ezeket a zászlókat feltartva, az autósok figyelmét ezzel is felhívva, nagyobb biztonsággal tudnak átkelni az úttesten. A jellemzően vörös, vagy sárga színű gyalogos zászlók, valamint a gyalogosok által önkéntesen adott, vagy számukra kötelezően előírt kézjelzések története a téglás módszernél jóval hosszabb időszakra, évszázados múltra tekintenek vissza.

I. Gyalogos zászlók és kézjelzések

Olykor még napjainkban is előfordul, de az előző évszázad 30-as éveiben rendszeresen megfigyelhető volt, hogy a biztonságukért aggódó gyalogosok az úttesten való áthaladás megkezdése előtt egyik kezük feltartásával igyekeztek felhívni magukra a közeledő autósok figyelmét, még ha ez nem is járt együtt automatikusan az elsőbbségi helyzet megteremtésével.

A későbbiekben a gyalogos kézjelzések – lehetőség, illetve ritkábban kötelezettség szintjén – egyes országok közúti közlekedési szabályaiban is megjelentek. Svájcban például a VRV (a magyar KRESZ megfelelője) egészen 1994-ig kötelezte a gyalogosokat arra, hogy felemelt kezükkel jelezzék, amennyiben az úttesten át kívánnak haladni, és érvényesíteni akarják elsőbbségüket. (Ezt az előírást a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság töröltette el, tekintettel arra az ellentmondásra, hogy a Közúti Közlekedési törvény, az SVG alapján a gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak korlátlan elsőbbsége van.). Magyarországon pedig utoljára az 1/1965 BM-KPM rendeletben volt olvasható az a szabály, miszerint „A gyalogos áthaladási szándékát karjának felemelésével jelezheti…”. Hazánkban tehát a kézjelzés adása nem kötelezettség, hanem lehetőség volt.

A gyalogos kézjelzésekkel szemben már a kezdetek óta számos ellenvetés merült fel, főként azért, mert hamis biztonságérzetet nyújthat a gyalogosok számára. Vannak továbbá olyan közlekedők is, akik előzetes kézjelzés adására helyzetüknél fogva nem képesek (például bottal, vagy járókerettel közlekedők, sérültek, törött kezű gyalogosok, bevásárlásból két nagy szatyorral hazafelé tartók stb.), illetve ez a magatartás koruknál fogva nem várható el (pl. a gyerekektől).

A másik érdekes megoldás a gyalogos zászlók témaköre. Ezek a kisméretű, jellemzően feltűnő színű (piros, sárga, narancs stb.) zászlók a gyalogos kézjelzéseket követően jelentek meg (arról nem található feljegyzés, hol és mikor használták először), alkalmazásuk napjainkban szinte sehol nem kötelező, ugyanakkor időről időre a Föld valamely pontján mégis találkozhatunk velük.

Gyalogos zászlók (Kirkland, USA, Washington állam, 2019)

A gyalogos zászlók alkalmazása mögött jellemzően nem hatósági, hanem önkormányzati ötletek, valamint a kapcsolódó preventív elvárások állnak. Az egyszerű és nem utolsó sorban olcsó megoldás lényege, hogy a gyalogos a zebrára való lelépése előtt kivesz a tárolóból egy zászlót, majd megfelelő körültekintést követően azt feltartva, vagy lengetve áthalad az átkelőhelyen, majd a túloldalon a zászlót visszateszi a megfelelő helyre.

A módszer többnyire ideiglenesnek minősül, mert az esetek nagy hányadában előbb, vagy utóbb (pl. érdektelenség, a zászlók eltulajdonítása stb. miatt) megszűnik. Ugyanakkor tartós megoldásként is beválhat, mint például Kirkland városában (USA, Washington állam), ahol két, halálos kimenetelű gyalogos gázolást követően 1994. óta napjainkban is életben tartják a PedFlag (Pedestrian Flag) programot, és jelenleg több mint 90 gyalogos-átkelőhely van ellátva a fekete alakos sárga színű gyalogos zászlókkal.

Úttesten való áthaladás gyalogos zászlóval (USA, Utah állam, 2013)

Napjainkban a gyalogos zászlókat az USA több államában is használják (Washington, Utah, Minnesota, Kalifornia, Hawaii stb.). Kirkland-ben a helyi Közlekedési Kutatási Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a gyalogos zászlók használatára ösztönző PedFlags program jó hatással van a gyalogosok biztonságára, annak ellenére, hogy a zászlók nem helyettesíthetik az éberséget, valamint a biztonságos átkelési technikát. (Forrás: kirklandwa.gov/Government/Departments/Public-Works-epartment/Transportation/Getting-Around-Transportation-Division/Pedestrian-Flags).

Az USA mellett más országokban, így például Japánban, Németországban és Svájcban is használtak gyalogos zászlókat (egy japán példa szolgált a kirkland-i PedFlags program alapjául). Néhány évvel ezelőtt Magyarországon, azon belül Pest megye 15 településén is megjelentek a sárga színű gyalogos zászlók – elsőként Gödöllőn, majd Vácott, Szentendrén, Érden, Budakalászon, Diósdon stb. -, bár előfordult, hogy a közútkezelő hozzájárulásának hiányában a kezdeményezés mindössze néhány napig volt életképes. Gödöllőn pedig a zászlók rendszeres pótlására volt szükség, mert egy hónap alatt több mint 30 db-ot loptak el belőlük (Forrás: HVG, 2018.01.18.).

Fényvisszaverővel ellátott gyalogos zászló Gödöllőn, 2017-ben)

A gyalogos zászlók általános jellemzője, hogy a gyalogosok elsőbbségi helyzetére semmilyen hatást nem gyakorolnak, alkalmazásukkal legfeljebb a figyelemfelhívó hatást lehet fokozni (bár az sem garantálható). Ugyanakkor veszélye, hogy hamis biztonságérzetet nyújthat, csökkentheti az éberséget, és nem mentesíti a gyalogosokat az úttestre történő lelépésük előtti körültekintési kötelezettségük alól sem. Összességében: számos szakértő szerint a gyalogos zászlók semmiképpen nem jelenthetnek megoldást a gyalogos gázolások visszaszorítására, hiszen ezeket a baleseteket a túlnyomó többségükben nappali időszakban, jó látási viszonyok mellett okozzák. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a gyalogos zászlók használatára semmi nem kötelezi az érintetteket, annak alkalmazására nem mindenki képes, illetve az nem mindenkitől várható el.

II. Légy látható! Ragadj meg egy téglát!

Néhány héttel ezelőtt szokatlan, meghökkentő közlekedésbiztonsági kampányt szerveztek a kanadai Vancouver városában. „Vegyél a kezedbe egy téglát! Nézz körül alaposan! A téglát feltartva integess az autósok felé! Majd kezd meg az úttesten való átkelést!” Ez volt az ajánlott cselekvési sorrendjük azoknak a gyalogosoknak, akik a város két pontján, a Granville-sziget bejáratánál, illetve a West-End városrész egyik forgalmas kijelölt gyalogos-átkelőhelyén szándékoztak áthaladni. Az autósok többségére jelentős hatást gyakorolt az elsőre megdöbbentő módszer: a legtöbben nem csak megálltak a zebra előtt, hanem attól több méterre várták meg, amíg elöttük az utolsó gyalogos is átér a túloldalra – nyilván az autójuk karosszériáját, szélvédőjét féltve.

„Légy látható! Ragadj meg egy téglát!” kampány Vancouverben, 2024. április elsején

A gyalogosok jobb észlelhetőségére irányuló kampány ugyanakkor egy „vicces ötlet” volt, amelyet 2024. április elsejére szerveztek. Az egy napig tartó akció során a gyalogosok nem valódi, hanem habgumiból készült téglát vehettek magukhoz, és – az ötlet szellemiségéhez igazodva – többnyire vidáman, mosolyogva haladtak át a zebrán. Bár a Vision Zero Vancouver megnevezésű csoport akciója humorosnak tűnik, valójában komoly szándék áll a kampány hátterében. A szervezők ezzel kívánták felhívni a figyelmet a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonságának fokozására, és ösztönözni a városvezetést az eddig elmaradt intézkedések mielőbbi megvalósítására (a Granville szigeti átkelőhelynél 2018 és 2022 között tíz gyalogos gázolás történt, ebből öt súlyos sérüléssel, vagy halállal végződött).

A szervezők (és az általuk képviselt lakosság) által elvárt intézkedések sorában szerepel a 30 km/h sebességkorlátozás bevezetése a jelenlegi 50 km/h helyett, a forgalmi sávok számának csökkentése irányonként egy-egy sávra, forgalomcsillapító eszközök (például szintkülönbséggel emelt átkelőhely) alkalmazása, fényvisszaverő útburkolati jelzések felfestése, hatékonyabb közvilágítás az átkelőhelyek környezetében stb. Mindezt annak érdekében, hogy megvalósuljon egyik fő törekvésük, és nullára csökkenjen a városban a gyalogos gázolások, a sérülések és a halálesetek száma.

A kanadai „téglás kampány” szervezői (Vision Zero Vancouver)

A városvezetés ígéretet tett a helyzet javítására, továbbá arra is, hogy egyéb biztonsági elemeket is alkalmazni fog az átkelőhelyeknél, ideértve a járművezetők figyelmét már távolról felhívó, villogó gyalogos jelzőlámpákat. A kedvező hírt némileg beárnyékolja, hogy a jelzőlámpák telepítése a tervezési és jóváhagyási folyamat hosszas időtartama miatt akár két évig is eltarthat.

G.I.